Gyanúsan indult a BKV-botrányban kibukott százmilliós megbízás

Már az indulása is ellentmondásos volt annak a százmilliós értékű beruházásnak, amely miatt Balogh Zsolt egykori BKV-vezető szerint Hagyó Miklós a nyakát szorongatva próbált rá nyomást gyakorolni. Egy korábbi BKV-dolgozó szerint felső nyomásra, mindössze háromnapos határidővel kértek fel a munkára egy referenciával nem rendelkező céget, amely később egy homályos pártfinanszírozási ügyben is feltűnt. Az [origo] által összegyűjtött információk alapján ugyanakkor nem stimmel minden Balogh Zsolt verziójával sem.

Az utastájékoztatási rendszer egyik darabja a Batthyány téri állomáson

"Aligha tiszta körülmények" - így jellemezte a BKV egykori megbízott vezetője, Balogh Zsolt a Magyar Nemzetnek március elején adott interjújában azt, ahogy 2007-ben egy cég elnyerte a szentendrei HÉV-vonal utastájékoztató rendszerének kiépítését. Balogh hosszan beszélt erről a megbízásról, állítása szerint ugyanis ebben az ügyben személyesen gyakorolt rá nyomást Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettes. Azt is állította, hogy a mintegy százmilliós beruházás értékének negyven százaléka visszafolyt Hagyó környezetéhez.

Balogh nem részletezte, mik voltak pontosan a szerinte nem tiszta körülmények, az [origo] birtokába került hivatalos iratok és az eljárást ismerőkkel folytatott beszélgetések alapján azonban valóban ellentmondásos módon indult a beruházás.

A BKV eredeti célja az volt, hogy a budapesti Batthyány tér és Szentendre között húzódó HÉV-vonal állomásainak egy részén kiépüljön egy modern tájékoztató rendszer, amely a menetrenden túl például azt is közli az utasokkal, hogy mennyit kell várni egy-egy vonatra. Bár lehetett tudni, hogy ez százmilliós nagyságrendű beruházás, a BKV nem nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki, hanem meghívásos eljárásban kért be ajánlatokat különböző cégektől. A határidő rendkívül rövid volt, legalábbis a későbbi nyertes C.C. Soft Kft. esetében. A vállalkozás 2007. június 12-én kapott írásos ajánlatkérést utastájékoztató rendszer kiépítésére, és az [origo] birtokában került levélben az szerepelt, hogy a leadási határidő három nappal később, június 15-én van.

"Előtte nem dolgoztunk a BKV-nak, egyszer csak faxon jött egy ajánlattételi felhívás" - mondta az [origo]-nak a cég akkori ügyvezetője, Egervári Ajtony, aki kérdésünkre közölte, nem tudja, miért éppen őket kereste meg a közlekedési vállalat. "Megörültünk a felkérésnek, nagyon nehéz volt ugyanis bekerülni a beszállítói körbe a BKV-nál" - közölte Egervári, aki kérdésünkre közölte, hogy nem állt semmilyen politikai alku a megbízás elnyerése mögött. Egy, a BKV-val szerződésben álló informatikai cég névtelenséget kérő, korábbi magas beosztású munkatársa azonban az [origo]-nak úgy fogalmazott, hogy a közlekedési vállalatnál "nagyon le voltak osztva a lapok, nekünk is megmondták, hogy ne nagyon ugráljunk". Szerinte előfordult olyan eset is, hogy megkérték őket, "falból adjanak be" ajánlatot olyan pályázatra, amelynek nyertese már ki volt szemelve.

"Kapta az utasításokat valakitől"

Az egyedi szoftverek fejlesztésével foglalkozó, a programozási munka nagy részét pécsi telephelyén végző C.C. Soft Kft. annak ellenére kapott felkérést ajánlattételre, hogy - mint azt Egerváritól és a cég más korábbi munkatársaitól megtudtuk - nem volt tapasztalata utastájékoztató rendszerek kiépítésében. Egy a beruházás menetét közelről ismerő, egykori BKV-alkalmazott szerint a szakmai vezetők eredetileg nem is akartak ajánlatot kérni a C.C. Softtól, hanem csupán attól a néhány cégtől, amelyeknek már volt ilyen referenciájuk.

Felső utasításra kellett megkeresni a C.C. Softot - mondta az [origo]-nak az egykori BKV-alkalmazott, aki csak azzal a feltétellel volt hajlandó beszélni az ügyről, ha nem közöljük a nevét. "Ez vezetői döntés alapján történt, amelyet Balogh Zsolt hozott meg, de ő is biztos kapta az utasításokat valakitől" - fogalmazott a forrás, aki nem tudta megmondani, hogy kitől jöhetett ez a felsőbb utasítás, a BKV-ügyben nyomozó rendőrség által hűtlen kezeléssel gyanúsított Balogh Zsolt pedig ügyvédjén keresztül azt üzente, hogy nem nyilatkozik.

Balogh nem sokkal az utastájékoztató rendszer fejlesztésére irányuló beszerzés előtt, 2007 áprilisában érkezett a BKV-hoz, és az ajánlatok bekérésekor a közlekedési vállalat beruházás lebonyolító irodáját vezette. Az ő aláírása szerepelt azon a C.C. Soft Kft-nek küldött, az [origo] birtokába került ajánlatkérő levélen is, amelyben külön szerepelt, hogy alkalmatlan az a jelentkező, amelynek a referenciái között "nincs legalább egy befejezett projekt tömegközlekedési területen járművek dinamikus érkezését, illetve indulását megjelenítő vizuális és hangos utastájékoztató rendszerről, melyet fővállalkozásban vagy konzorciumi tagként" végzett. A C.C. Soft ugyan nem rendelkezett ilyen referenciával, végül a legalacsonyabb összegű ajánlat benyújtójaként elnyerte a megbízást.

Nem stimmel minden Balogh verziójával

Az ajánlatban nettó 85 millió forint szerepelt, ezt az összeget azonban később, egyéb pluszkiadásokra hivatkozva felemelték 99 millióra. Balogh erről is beszélt az elhíresült Magyar Nemzet-interjúban, szerinte ugyanis ezzel a díjváltozással függött össze az első nyomásgyakorlás, amely Hagyó Miklós környezetéből érte. Balogh állította, hogy 2007 novemberében kapott egy telefonhívást a Hagyónak dolgozó Hatvani Szabó Jánostól, aki közölte vele, hogy az informatikai cég jelentősen árat fog emelni, és a vállalt határidőt is kitolja. Balogh azt mondta, eleinte tiltakozott a Hatvani Szabó által megfogalmazott kérések ellen, és ezért be kellett mennie Hagyóhoz, aki elkapta a nyakát, és miközben így fel-alá sétáltak az irodája előtti folyosón, azt mondta neki, hogy a szerződésmódosítást márpedig meg kell csinálni, és a többletpénz teljes összegét ki is kell fizetni.

Hagyó Miklós tagadta a Balogh-interjúban megfogalmazott állításokat, az amúgy is a nyilvánosságot kerülő Hatvani Szabó pedig nem válaszolt korábbi megkereséseinkre. Az [origo] birtokába jutott iratok és a C.C. Soft ügyvezetőjének állításai alapján azonban úgy tűnik, hogy ha történt is nyomásgyakorlás, akkor az nem úgy zajlott, ahogy Balogh állította. A BKV és a C.C. Soft Kft. vezetői ugyanis már 2007. október 3-án, vagyis jóval az állítólagos Hatvani Szabó-féle telefon előtt aláírták azt a szerződésmódosítást, amelynek értelmében nettó 99 millió forintra emelkedett a cégnek járó megbízási díj. Balogh pedig már egy, a C.C. Softnak augusztus végén küldött levélben megemlítette azt is, hogy "intézkedünk a pótmunka szerződéses rendezéséről", ami szintén arra utal, hogy nem novemberben szembesült először a kft.-nek fizetendő összeg emeléséről.

Hagyót csak temetésen látta

A Magyar Nemzet-interjúban Balogh azt is állította, hogy később Hagyó irodájának előszobájában várakozva találkozott Hatvani Szabóval, aki kinyitotta a táskáját, mutatott neki egy nagyméretű borítékot tele pénzzel és azt mondta, hogy ez jött vissza az általa átengedett informatikai beruházásból. Egervári állítja, hogy nem adtak pénzt senkinek, és közölte, Hatvani Szabót nem ismeri, "azt sem tudom, hogy néz ki". A pécsi kötődésű vállalkozó azt mondta, Hagyót is csak egyszer látta, a 2009 februárjában elhunyt Tasnádi Péter pécsi polgármester temetésén.

A C.C. Soft 2008 elején megkapta a megbízási díjat a BKV-tól, bár az utastájékoztató rendszer végül elmaradt azoktól az elvárásoktól, amelyeket a nyári ajánlatkérésnél megfogalmaztak. Egervári szerint rajtuk kívül álló okokból nem sikerült megoldani azt, hogy az általuk kifejlesztett rendszerbe belekerüljenek azok az adatok, amelyek segítségével arról is tájékoztathatják az utasokat, hogy a vonatok mennyivel térnek el a menetrendtől. Nem teljesült az az eredeti kiírásban szereplő LCD-kijelzők alkalmazása sem, ezek helyett műszaki áruházakból beszerezhető LCD-tévéket szereltek fel az állomásokon. Egervári szerint az eredetileg kért LCD-kijelzők költsége pedig túl sokba került volna, és nem is fért volna bele a határidőbe.

Nyomozás és homályos párttámogatás

Egervári szerint ők a munka minden szakaszában egyeztettek a BKV-val, amelynek műszaki ellenőrei is megvizsgálták a rendszert az átadás előtt, és a kijelzőket érintő kifogást nem találtak. Az egykori ügyvezető emlékeztetett arra is, hogy az általuk kifejlesztett rendszernek része volt a szoftver elkészítése mellett két diszpécserközpont kialakítása, valamint a hangos utastájékoztatás kiépítése is.

A közlekedési vállalat jelenlegi vezetése ugyankkor idén februárban, más szerződések mellett a C.C. Soft Kft.-vel kötött megállapodás miatt is feljelentést tett a rendőrségen. Ezt egy belső jelentésre hivatkozva tették meg, amely a februárban kiszivárgott információk alapján megállapította, hogy a beruházás alatt is "több esetben olyan indokolatlannak tűnő intézkedések születtek, amelyek nem a BKV érdekeit tartották szem előtt".

Arra ugyanakkor már kevés az esély, hogy a C.C. Softtól a kifizetett megbízási díjnak akár csak a töredékét is visszakapják, a cég ugyanis jelenleg felszámolás alatt van. Összesen 63 hitelező jelentkezett 470 millió forintnyi igénnyel a felszámolónál, bár Egervári vitatja, hogy ekkora tartozása lett volna a cégnek.

A cég legutóbbi pénzügyi mérlege nem hozzáférhető, de az egykori ügyvezető állítja, hogy egymilliárd forint felett vannak a kinnlevőségeik, és ezekből sikerül majd rendezni az adósságait a tavaly év végén tönkrement cégnek, amely a BKV-botrány előtt azzal vált ismertté, hogy százmillió forintos támogatást nyújtott a Magyarok Egymásért Szövetsége nevű kis pártnak, amelynek elnöke, a milliárdos sikkasztással vádolt egykori rendőrtiszt, Földesi-Szabó László egyéni jelöltként indul a választásokon. A párt szorosan kötődik a titkosszolgálati kapcsolatai miatt ismertté vált Egymásért Alapítványhoz. A százmilliós támogatás részleteit az [origo] tárta fel több cikkben, amelyekben a cég és a párt vezetői is megerősítették a tranzakció tényét, arról azonban egyikük sem beszélt, hogy mi lett az adomány sorsa.