Megszorongatták a pátyiak a golffalut engedélyező önkormányzatot

Nyárig biztosan nem lesz semmi a Páty határába tervezett hatalmas golffaluból, mert a pátyi képviselőtestület eltolta nyárra az építkezést szentesítő önkormányzati határozat hatályba lépését. A beruházás ellenzői szerint azért taktikázik az önkormányzat, hogy a zöldombudsman szerint a környéket hosszú távon veszélyeztető építkezést ne lehessen az Alkotmánybíróságnál megtámadni. A beruházást támogató képviselő szerint azonban lakossági nyomásnak engedtek és az ombudsmannak akartak időt adni.

A képviselő-testület többsége a golffalu mellett van

Mindent bevet egymás ellen a pátyi önkormányzat és a jövő nemzedékek ombudsmanja, Fülöp Sándor. A pátyi képviselőtestület legtöbb tagja a Páty határába tervezett, 1400-1600 lakásos golflakópark megvalósulásáért, a biztos pedig ellene tesz lépéseket. Fülöp csütörtökön bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a beruházásra engedélyt adó önkormányzati döntés miatt, miután az önkormányzat az ombudsman kérése és több civil szervezet tiltakozása ellenére megszavazta azokat a módosításokat, amelyek hatályba lépésével megvalósulhat a beruházás.

Ha a golflakópark megvalósul, Páty határába egy golfpálya és üdülőközpont, hotel és egy hatalmas lakópark épül. A korábbi, 2006-os tervek szerint a mintegy 110 hektáros, Páty északi határában levő zöldterületen egy 27 lyukú golfpálya épült volna néhány hozzá kapcsolódó épülettel és egy hotellel. 2008-ban viszont új befektető jelentkezett, a spanyol hátterű, a sávolyi Balatonring-beruházásban is érdekelt Grupo Milton.

Ez az ingatlanbefektető már máshogy képzeli el a golfpályát: az új tervek szerint 18 lyukú golfpálya, hotel, 300 üdülőlakás, és 1400-1600 lakóingatlan épülne. Ezzel az összesen 1900 lakóingatlanból álló Páty lakossága megduplázódna - derül ki az ombudsman vizsgálatából. A golflakópark nem is Pátyhoz, hanem Telkihez lenne nagyon közel, átalakítva a Zsámbéki-medence szerkezetét. (Telki polgármestere korábban tiltakozott a beruházás ellen, februárban azonban váratlanul lemondott, és azóta nem nyilatkozik. A beruházást kísérő rejtélyes némasági fogadalmakról korábbi cikkünkben olvashat.)

A befektető a golflakóparkért cserébe többek között egy elkerülő út megépítését ajánlotta fel Pátynak, és biztosítékul egy vitatott értékű - az önkormányzat értékbecslője szerint 2,7, a beruházás ellenzői szerint csak 1,5 milliárdot érő - székesfehérvári ipari ingatlant is felajánlott. Az óriásberuházás ellen korábban a lakosság, a szomszédos települések és része és több civil szervezet is tiltakozott, és többen az ombudsmanhoz fordultak. A február elején tartott helyi népszavazáson a voksolók 66 százaléka a beruházás ellen szavazott, de a szavazás az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. A következő héten a pátyi képviselő-testület megszavazta a településszerkezeti és a helyi építési szabályzat módosítását, amely lehetővé teszi a beruházás megvalósulását.

Az Alkotmánybíróság elé kerül a pátyi ügy

Fülöp Sándor szerint a pátyi golfpálya projekt "nem áll összhangban általában a fenntartható fejlődés elvével, (...) és az önkormányzat számos alkotmányos visszásságot követett el a megvalósítást lehetővé tevő településrendezési eljárások során" - olvasható az ombudsman állásfoglalásában. Lényegében az egészséges környezethez való jog sérül szerinte, ha a golfprojekt megvalósul.

Kifogásolta, hogy a jogszabályok ellenére a golflakópark határa túl közel esik a szomszédos Telki közigazgatási határához. Ezen kívül a pátyi önkormányzat gyakorlatilag a projekt egész területét "a törvény megsértésével különleges beépítésre szánt területté minősítette", és nem tájékoztatta a terveiről megfelelően a nyilvánosságot. Az önkormányzat "a településrendezési eljárást, és a településrendezési döntéseket a beruházói érdekek elsődleges érvényre juttatásának rendelte alá" - olvasható az állásfoglalásban (a vizsgálat további részleteit itt találja).

A biztos szerint Páty önkormányzata a településrendezési szabályok megváltoztatásával "olyan mértékű fejlesztést tesz lehetővé, amely hozzájárul a budapesti agglomerációt sújtó környezeti problémák súlyosbításához, sőt újabb környezeti konfliktusok generálásához". Fülöp Sándor emiatt arra kérte az önkormányzatot, hogy ne léptesse hatályba a beruházást lehetővé tevő helyi építési szabályzat-módosítást. A kérést hétfőn az önkormányzat gyakorlatilag lesöpörte az asztalról (erről bővebben itt olvashat). Erre csütörtökön a biztos - ahogy már korábban is közölte - bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul azt kérve, hogy a testület semmisítse meg az érintett helyi szabályokat. Az ombudsman szerint a kollégái dolgoznak a beadványon, amelyet a jövő héten várhatóan benyújtanak, összesen 14 alkotmányos kifogást fognak megfogalmazni - lényegében a vizsgálati jelentésben foglaltakkal azonosakat.

"Miért lenne jó megvárni, amíg hatályba is lép?"

Hétfőn a pátyi önkormányzat nemcsak a beruházóval kötött szerződésre bólintott rá, hanem úgy döntött, hogy március végéről július 15-ig tolja ki a módosított helyi szabályozási terv hatályba lépését, amelyet az ombudsman bírált. Ennek jelentősége, hogy elvileg csak már hatályba lépett szabályozásokat lehet megsemmisíteni. Ez volt a képviselő-testület szándéka Tollner József, a beruházást ellenző egyik önkormányzati képviselő szerint is. Az [origo]-nak Fülöp Sándor azt mondta, a jogászaik szerint a már kihirdetett, de még nem hatályos önkormányzati rendeletek alkotmánybírósági vizsgálata is lehetséges. "Ez logikus is, hiszen ha egy határozat alkotmánysértő, miért lenne jó megvárni, amíg hatályba is lép?" - kérdezte.

Az ombudsman - aki szerint a pátyi beruházáshoz hasonló léptékű beruházásra évek óta nem volt példa - azt mondta, reméli, hogy elkerülhető, hogy a Grupo Milton kártérítési igényt jelentsen be az önkormányzattal szemben. Korábban ugyanis a projekt ellenzői - köztük Tollner József - arra figyelmeztettek, hogy ha az Ab döntése keresztülhúzza a számításokat, a beruházó óriási összegű kártérítésre perelheti az önkormányzatot. Fülöp erről az [origo]-nak azt mondta, úgy tudja, hogy az önkormányzat kiegészítette a beruházóval kötendő szerződést egy passzussal, mely szerint a meghiúsulás esetén nincs kártérítési kötelezettsége a befektető felé.

Tollner szerint ez azért problémás, mert ha az Ab megsemmisíti az önkormányzati szabályok módosításait, akkor a beruházóval kötött szerződést is meg kell semmisíteni. Ha pedig a szerződés semmissé válik, akkor nem lesz érvényes az a passzusa sem, hogy a beruházó nem perelhet a kára megtérítéséért. A képviselő szerint külön megállapodást kellene kötni a Grupo Miltonnal a kártérítéssel kapcsolatban. Tollner azt mondta, már minden döntést meghozott az önkormányzat a projekt megvalósulása érdekében, amelyben július 15-ig már csak az AB-tól lehet várni fordulatot. Az ombudsman korábban azt mondta, bízik benne, hogy az Ab "soron kívül, még július előtt meghozza döntését, és a vonatkozó rendelet megsemmisítésére kötelezi a pátyiakat, megfelelő iránymutatást is adva a törvénysértő passzusok kijavításához".

Lakossági nyomás

A projektet támogató egyik önkormányzati képviselő, Porkoláb József szerint azzal egyelőre nem foglalkoznak, hogy mi lesz akkor, ha a szabályok nem állják ki az alkotmányosság próbáját. Kérdésünkre, hogy ez esetben átdolgozzák-e a golffalu terveit, azt válaszolta, egyelőre nincsen B-tervük. Porkoláb szerint Pátyot egy "ellenérdekelt csoport akarja lejáratni", és az ombudsmanra is nyomás nehezedik, hogy küzdjön a beruházás ellen.

A képviselő szerint az önkormányzat betartotta a szabályokat és megtette amit lehet, a képviselők többsége pedig kiáll a golflakópark mellett. Kérdésünkre azt mondta, azért hosszabbították meg a helyi szabályozási terv hatályba lépésének idejét július 15-éig, mert lakossági nyomás nehezedett rájuk, és mert időt akartak adni, hogy az ombudsman véleményét jogászok elé tárják.