Beindította a britek fantáziáját a magyar szőrös disznó

Világszenzáció lett a hír, hogy Angliában újra meghonosítják a szőrös disznót, és ezzel a mangalicák megmenekülhetnek a kipusztulástól. A magyar tenyésztők örülnek a hírverésnek, de meglepődtek a brit sajtóban a mangalicák köré szőtt legendákon. A mangalicákat szerintük nem fenyegeti kipusztulás, szépen gyarapodnak, hála a 7000 magyar tenyészkocának. De megszokták már a finom csúsztatásokat, nem a britek ugyanis az elsők, akik szeretnének részesülni a mangalicák sikerében.

Az elmúlt hetekben Vietnamtól Brazíliáig számos lap beszámolt arról, hogy az angliai Essex állatkertjébe három mangalica érkezett - Buddy, Porsche és Margot. Nagy sikert arattak, külsejük és a birkáéhoz hasonló, gyapjas szőrük miatt. Az amerikai Vanity Fair magazin szerint Emma Thompson brit színésznőnek korábban annyira megtetszett az Angliában ritka gyapjas malac, hogy az egyik filmpremierre magával is vitt egyet.

A BBC pedig azt írta, hogy a ritka, göndör szőrű disznófajtát tenyészteni szeretnék Nagy-Britanniában, hogy megmentsék a kihalástól (a BBC írása nyomán készült cikkünket itt találja). A különböző országokban megjelent beszámolókban osztrák-magyar eredetűnek nevezik a disznókat, és több brit lap cikke utal arra, hogy a mangalicák génkészletének egy része tulajdonképpen egy kihalt lincolnshire-i fajtáéval azonos.

A gyapjas disznók visszatérnek

A legrészletesebben a brit Daily Telegraph írta le, hogy a mangalicák hogyan kötődnek Angliához. A cikk szerint a kipusztulás szélén álló faj Ausztriából és Magyarországról ered, de nagyon hasonlít a Lincolnshire-ben egykor őshonos disznókhoz, amelyek 40 évvel ezelőtt haltak ki Angliában.

A Telegraph szerint "a birka-disznó egykor mindennapos látvány volt Lincolnshire-ben, ahol minden évben egyszer megnyírták és pulóvereket készítettek belőle, de 1972-ben a fajta kihalt. Az 1900-as évek elején számos lincolnshire-i disznót eladtak Ausztriába és Magyarországra, ahol keresztezték őket a mangalicákkal, és így létrejött a lincolista faj. Három évvel ezelőtt bukkantak a keresztezett állatok utódaira Ausztriában, így közülük néhány példányt visszahoztak Angliába, hogy itt újból létrehozzanak egy kondát" - írja a lap.

A lap szerint az egyik állatkerti dolgozó, Denise Cox azt mondta, "bár a génállományuknak csupán kis része itteni eredetű, az állatok valamelyest köthetők a lincolnshire-i gyapjas disznókhoz". "Azt akarjuk megmutatni, hogyan is néztek ki az őshonos gyapjas disznók, és biztosak akarunk lenni abban, hogy a fajta megmarad ebben az országban és megmenekül a kipusztulástól" - tette hozzá az essexi állatkert munkatársa. A Telegraph szerint egy-egy gyapjas disznó 1000 fontot is megér, ami egy átlagos sertés árának ötszöröse.

Emma Thompson idén márciusban mangalicával pózolt a Nanny McPhee & The Big Bang című film londoni bemutatóján

"Az állatkert médiahackje"

Nem érti a világsajtót bejáró beszámolókat a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke, Tóth Péter, aki az [origo]-nak azt mondta, a lincolnshire-i fajtával való rokonság nem fedi a valóságot, az a fajta ugyanis kihalt. Szerinte a múlt században valóban szállítottak Magyarországra lincolnshire-i disznókat, amelyek a megszólalásig hasonlítottak a mangalicára, és keresztezték is őket linkolica néven. Azonban nem váltak be igazán, ezért nem is folytatták a házasítást ezzel a fajtával, vagyis a lincolnshire-i sertés kihalt - állította. Szerinte ezek a "kis torzítások" Angliában a disznók népszerűségét hivatottak növelni.

Tóth úgy tudja, hogy egy angol tenyésztőtől származnak az állatkert példányai, aki korábban Ausztriában látott meg néhány mangalicát és észrevette, hogy ugyanúgy néznek ki, mint a kihalt angol fajta. Ezután megvásárolt több disznót egy osztrák biogazdától, Christoph Wiesnertől és otthon Lincolnshire néven törzskönyveztette őket - magyarázta Tóth, aki szerint emiatt az angol sertéstenyésztőknél tiltakoztak, azóta a brit tenyésztő egyszerűen "curly coat" néven nevezi az állatait, ami körülbelül "göndör bundájú"-t jelent. (A tenyésztő honlapján, a pigparadise.com-on büszkén mutatja be az állatokat, amelyeket valóban "curly coat"-nak nevez, és utal is a magyarországi - és ausztriai - eredetükre, illetve a Lincolnshire fajtáról is említést tesz.)

Az egyesület elnöke szerint jelenleg a mangalica, mint élőállat nemzetközi terjesztését valóban az osztrákok végzik, és nem a magyarok, akik főként a mangalica húsából készült termékek eladásában érdekeltek. Szerinte a mangalica Ausztriában sosem volt elterjedt, de tíz-tizenöt éve több osztrák vitt ki sertéseket Magyarországról, és hobbitenyésztésbe kezdtek. Christoph Wiesnernek ma 150 mangalicája van, és ő afféle osztrák-magyar monarchiabeli állatként árulja, mint díszállatot. Ausztriából a mangalicák még az USA-ba is eljutottak - mondta Tóth, aki szerint nyugaton a mangalicákat inkább a haszonállat és a hobbiállat közötti átmenetnek tekintik a kedves külseje miatt, míg Magyarországon főleg a húsáért tenyésztik.

A megszólalásig hasonlít a kihalt angol fajtára

A magyar tenyésztők azt kifogásolták a leginkább a brit hírekben, hogy az essexi állatkert hangsúlyozta a magyar mellett a fajta osztrák eredetét, és azt állította, hogy megmenti a fajt a kipusztulástól - mondta Tóth, aki szerint az állítólagos állatmentő program "az állatkert médiahackje". "Ha ebben a komoly génmentési akcióban segítségre van szükségük, akkor a magunk ötvenezer darab mangalicájával beállunk mögéjük" - fogalmazott. Magyarországon ugyanis a mangalica, a kilencvenes évek elején valóban a kihalás szélén állt, de ma már 7000 tenyészkoca él itt, és Magyarország évente legalább 60 ezer hízót állít elő - mondta.

Az osztrák eredet emlegetésével Tóth szerint jogilag nincs baj - ugyanis ma nincs olyan szabály, amely alapján a mangalicát kötelezően magyarnak kell nevezni -, legfeljebb a sertéstenyésztők körében kínos, ha valaki például "holland szőrösnek" nevezi el a sertéseket. Tóth szerint érthető, hogy több nemzet a magáénak érzi az állatot, és osztozni akar a sikerükben, és "a célunk nem lehet a bezárkózás", az egyesület ugyanakkor szeretné elérni, hogy mindenütt megtudják, honnan származik a mangalica.

A magyar tenyésztők csak nyernek azzal, ha a mangalica népszerűvé válik külföldön, mert "mindegy, hogy osztrák-magyar vagy színmagyar fajtaként adják el, a mangalicából készült termékek csak nálunk elérhetők" - mondta Tóth, aki szerint annak örülnek, hogy egy brit állatkert mangalicákat mutat be. A cikkek ingyen hírverés a disznóknak, ami miatt azt várja, hogy a brit mangalicaszalámi-rendelés megugrik. A hobbitartást pedig az erősítheti, hogy Tóth szerint Emma Thompson következő filmjében is szerepelni fognak a mangalicák.

Az [origo] megkereste az essexi Tropical Wings állatkertet, ahol a híressé vált három fiatal mangalicát nevelik. Denise Cox, az állatkert munkatársa azt mondta, ők az angol gazdától - akin keresztül a mangalicákhoz jutottak - úgy értesültek, hogy a mangalicák még a hazájukban, Ausztriában és Magyarországon is nagyon ritkák. Cox szerint tőle származnak azok az információik is, melyek szerint egy angol fajta távoli leszármazottairól van szó, amelyek közül többet 2006-ban vittek vissza Angliába. Cox tudósítónktól értesült arról, hogy a magyar tenyésztők szerint a mangalicáknak nincs köze a kihalt angol fajtához. Azt ígérte, tájékozódik az ügyben. Hozzátette, a mangalicák továbbra is nagy sikert aratnak az állatkertben, ahol a farm kiállítás részei, és oktatási célokat szolgálnak.

Az [origo] korábban több összeállítást készített a mangalicákról. A kipusztulás határáról visszatérő fajtáról minden információt megtalál ezen a linken, itt pedig megtudhatja, mi igaz az állat körül keringő legendákból.