A Fidesz egyik első törvényjavaslataként fog az új Országgyűlés elé kerülni a három csapás törvény - közölte csütörtökön a Fidesz sajtóosztálya az [origo]-val. "Az egyik legfontosabb nemzeti ügy a közbiztonság helyreállítása Magyarország minden részén. Ezért a nemzeti konzultációsorozat első állomása is a közbiztonságról fog szólni, és néhány napon belül sor kerül rá. A három csapás törvény pedig az egyik leghatékonyabb eszköz a bűnözés visszaszorításához, a tervezet végleges változata hamarosan elkészül" - áll az [origo]-nak küldött válaszlevélben.
A Fidesz 2009 februárjában nyújtotta be először a három csapásról szóló javaslatát a parlamentben, de azt sem akkor, sem júniusban, az újbóli benyújtáskor nem tárgyalta az Országgyűlés. (Ennek körülményeiről keretes írásunkban talál részleteket.) A Fidesz három csapás javaslata egy új fogalmat akart bevezetni a büntető törvénykönyvbe: az erőszakos visszaeső fogalmát. Azokat nevezték volna így, akik háromszor követnek el szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt. A fideszes javaslat lényege az volt, hogy a harmadik alkalommal ezeknél az embereknél kétszeresére emelkedjen a kiszabható büntetési tétel felső határa, és ha az így megemelt felső határ átlépné a húsz évet, vagy az adott bűncselekményért életfogytiglant is ki lehetne szabni, a büntetés automatikusan életfogytiglan legyen.
A javaslat indoklását két állításra építette a Fidesz. Az egyik az volt, hogy a súlyos, erőszakos bűncselekmények száma drámaian emelkedik Magyarországon, és ezért "az emberek biztonságának garantálása érdekében súlyosabb - elrettentésre alkalmas - büntetésekre" van szükség. Nem világos, hogy ezt a kijelentését mire alapozza a Fidesz, ugyanis a rendőrségi statisztikák szerint az összes erőszakos és garázda jellegű bűncselekmény éves száma nem nőtt a 2004-es csúcs óta - derül ki az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) statisztikai és elemző osztályának 2010-es kiadványából. 2004-ben 33 364 ilyen bűncselekményt regisztráltak, a következő években a szám csökkenésnek indult, lement 30 ezer alá, és a 2008-ban kezdődő újabb emelkedés ellenére is a 2004-esnél ezerrel alacsonyabb számon, 32 349-nél állapodott meg 2009-ben.
A gyilkosságok száma évek óta csökken
A szándékos emberölések száma az IRM szerint jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben. 2001-ben 250 szándékos gyilkosság történt, tavaly csak 138. A szándékos testi sértések száma 1999 és 2004 között nőtt jelentősebben, 10 748-ról 12 533-ra, de azóta nagyjából stagnált, alig ingadozott. 2009-ben 12 430 szándékos testi sértést regisztráltak.
A fideszes javaslat indoklásának másik pillére az volt, hogy a párt szerint a három csapás az Egyesült Államok egyes tagállamaiban már bevált. "A három csapás törvény bevezetését követő tíz évben Kaliforniában 40 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma, ami egyértelműen mutatja a szabályozás hatékony visszatartó erejét" - állt az indoklásban.
Kétséges a kaliforniai példa
A kaliforniai sikert viszont több, a tapasztalatokat elemző amerikai tanulmány is megkérdőjelezi. A LAO (Legislative Analyst's Office) nevű független elemző iroda 2005-ös tanulmánya például arra jutott, hogy a kaliforniai közbiztonság javulása egy országos trend része volt, amelyet az erősödő gazdaság, hatékonyabb rendőrség, demográfiai változások és kézifegyver-használat visszaszorulása segített elő. Országos szinten 1991 és 2003 között 31 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma az Egyesült Államokban.
Kaliforniában a három csapást 1994-ben vezették be. A bűnelkövetési ráta javulása már ezelőtt elkezdődött, 1991 és 1994 között tíz százalékkal csökkent a bűncselekmények száma Kaliforniában. A tendencia 1999-ig folytatódott, ebben az időszakban következett be a Fidesz által is említett 43 százalékos csökkenés, viszont 1999 után ismét növekedésnek indult a bűncselekmények száma.
Kalifornia nyolc megyéjében eltérő gyakorisággal alkalmazták a bíróságok a három csapás törvényt. A George Washington Egyetemen James Austin és kollégái azt kutatták, még jobban csökkent-e a bűnözés azokban a kaliforniai megyékben, ahol a bíróságok gyakrabban alkalmazták a három csapás törvényt. Ha a törvény valóban látványosan hatékony lenne a közbiztonság javításában, erre lehetett volna számítani, a kutatók azonban azt találták, hogy nincs szignifikáns különbség a megyék között a bűncselekmények csökkenésének mértékében.
A kormány is rámozdult a három csapásra
Az Országgyűlés előtt tavaly elakadt fideszes javaslatoknak eddig annyi hozadékuk volt, hogy a kormány 2009 tavaszán maga is előterjesztett egy Btk.-módosítást, amellyel bevezették a kódexbe az erőszakos többszörös visszaeső fogalmát. Az új elnevezés lényegében ugyanazt takarja, mint a fideszes javaslat erőszakos visszaesője: olyan ember, aki három alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. Van azonban egy fontos különbség: a fideszes javaslat - tudatosan - nem vette volna figyelembe, mennyi idő telt el az egyes bűncselekmények között. Ezzel szemben az augusztusban hatályba lépett, a kormány által javasolt szabály azokat tekinti csak visszaesőnek, akik úgy követték el az újabb bűnt, hogy nem telt még el három év az előző miatt kiszabott büntetés letöltése óta.
A kormányjavaslat nyomán augusztusban módosult Btk. is szigorította az ilyen emberek büntetését, igaz, sokkal enyhébb mértékben, mint amit a Fidesz tervezett. Egy-két évvel emelték a rájuk kiszabható szabadságvesztési idő alsó határát, büntetésük nem enyhíthető, és kizárták őket abból a lehetőségből, hogy a három évnél rövidebb szabadságvesztés helyett például közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntessék csak őket. A kormány által előterjesztett javaslat parlamenti vitájakor Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta az azóta hatályba lépett változtatásról: "jó irányba tett bátortalan lépésnek tartjuk, vagy kicsit szigorúbban megfogalmazva: félmegoldásnak tartjuk".
Mióta tavaly augusztusban bevezették a többszörös erőszakos visszaeső kategóriát, év végéig mindössze 5 bűnelkövetőt soroltak ide - derül ki az IRM elemzéséből. A fideszes változat várhatóan ennél több embert érintene, mert nem korlátozná az alkalmazhatóságot a kormányjavaslatban szereplő hároméves szabály.
A Fidesz nem lát alkotmányossági aggályt
Az [origo] tavaly februárban, amikor a Fidesz először vetette fel a három csapás bevezetésének ötletét, a javaslatról több büntetőjogászt is megkérdezett, akik nem értettek egyet azzal (a véleményekről részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat). Az egyik legfontosabb ellenérvük az volt, hogy nem a büntetés szigorúsága fogja vissza a bűnre készülőket, hanem az a tudat, ha biztosak abban, hogy nem kerülhetik el a felelősségre vonást.
A kifogások közé tartozott, hogy a törvény bevezetése alkotmányossági aggályokat vethetne fel, mivel abszolút büntetést jelent, korlátok közé szorítja a bírók mérlegelési jogkörét. Répássy is beszélt erről az aggályról a parlamentben. Azt mondta, hogy a bírók mérlegelési tevékenysége nem korlátlan, függetlenek ugyan, de a törvénynek alá vannak rendelve, így a Fidesz szerint "az alkotmány egyetlenegy rendelkezésével sem összeegyeztethetetlen" a javaslat.
Az [origo] által korábban megkérdezett büntetőjogászok azt is felvetették problémaként, hogy a három csapás tovább duzzaszthatja a börtönök túlzsúfoltságát. A jelenlegi telítettség a tavaly decemberi adatok szerint 121 százalékos. A most börtönben ülők közül viszonylag kevesen maradnak ott életük végéig. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) statisztikája szerint tavaly év végén az elítéltek mindössze egy ezreléke, 16 fő volt börtönben tényleges életfogytiglannal, felülvizsgálhatóval pedig 210 ember.
A rabok fele visszaeső
Tavaly a magyar regisztrált bűnelkövetőknek 60 százaléka első bűntényes, 40 százaléka büntetett előéletű volt. 2009-ben a büntetett előéletű bűnelkövetők csak kevesebb mint 10 százaléka volt többszörös visszaeső, vagyis olyan ember, aki legalább harmadjára követett el valamilyen szándékos - de nem feltétlenül személy elleni erőszakos - bűncselekményt. A többszörös visszaeső bűnelkövetők száma az elmúlt években csökkent: 2006-ban 441-en, 2007-ben 364-en, 2008-ban 282-en voltak a rendőrségi statisztikák szerint. A fogvatartottaknak viszont a fele visszaeső vagy többszörös visszaeső - hangzott el egy tavaly nyári BVOP-sajtótájékoztatón.
Az amerikai LAO-tanulmányból kiderül, hogy 1994-től, a törvény bevezetésétől 2005-ig 7500 ember került "harmadik csapás" miatt börtönbe Kaliforniában. Az elemzés szerint a három csapás bevezetése miatt nem csak az elítéltek létszámnövekedése miatt nőtt a kaliforniai büntetés-végrehajtás büdzséje, hanem öregedett a börtönpopuláció, nőtt az ötven év felettiek aránya is, ami tovább növelte a kiadásokat az öregséggel összefüggő betegségek kezelési költsége miatt.
A 2003-ban - a Fidesz és a KDNP tartózkodása mellett elfogadott - bűnmegelőzési nemzeti stratégia is foglalkozott a visszaeső bűnözéssel. A dokumentum az elrettentés helyett olyan eszközöket ajánl, mint például az elítéltek hatékonyabb utógondozása, a pártfogó felügyelői szolgálat megerősítése, a társadalomba visszailleszkedés megkönnyítése álláskeresői, önismereti és konfliktuskezelési tréninggel.