Nem rágalmazott a bíróságot kritizáló HVG-s újságíró

Jogerősen felmentette a bíróság a rágalmazás vádja alól a HVG újságíróját, aki egy cikkében egy tudományos kutatásra hivatkozva azt írta: a Komárom-Esztergom megyei bíróságnál kaotikus a helyzet, akták tűnnek el, és a bírák lassan dolgoznak.

A HVG újságírója ellen rágalmazás vádjával zajló perben elutasította a Fővárosi Ítélőtábla az ügyészség érvelését, amely az újságíró objektív felelősségére hivatkozott. A bíróság az Alkotmánybíróságra (Ab) és a strasbourgi emberi jogi bíróságra hivatkozva döntött így, az ítélet jogerős: felmentették az igazságszolgáltatást bíráló cikk szerzőjét. A csütörtökön kihirdetett határozatról Babus Endre, a HVG megvádolt újságírója számolt be.

A büntetőeljárás a hetilap egyik, a Komárom-Esztergom Megyei Bírósággal foglalkozó, 2008 januárjában megjelent cikke miatt indult, mely szerint a bírák lassan dolgoznak, a bíróság csaknem csődbe jutott, akták tűntek el, kaotikus helyzet alakult ki.

A cikk miatt a megyei bíróság elnöke számos eljárást kezdeményezett, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pedig meggyanúsította az újságírót és a kutatást végző tudóst, ám végül csak Babus Endre ellen emelt vádat rágalmazás és becsületsértés miatt. Az újságíró vitatta a bűnösségét, bár azt elismerte, hogy az egyik állítása - amely szerint a megyében bírói mulasztások miatt 32-en "túlülték" büntetésüket -, téves, hibás következtetés volt.

Az ügyben tavaly tavasszal elsőfokon a II-III. kerületi bíróság bűnösnek mondta ki az újságírót rágalmazásban. Ebben a döntésben az eddig bírósági gyakorlatnak megfelelően, az objektív újságírói felelősség elvét érvényesítette a bíró. Ez azt jelenti, hogy nem menti az újságíró ténybeli tévedését még az sem, ha jóhiszeműen, a szakmai szabályokat betartva jár el, és nincs tudatában annak, hogy valótlan tényadatot tett közzé.

Az újságíró védője fellebbezett az ítélet ellen, így került a Fővárosi Ítélőtábla elé az ügy. A bíró, Nehrer Péter megváltoztatta a korábbi ítéletet: kimondta, hogy az újságírót ténybeli tévedése miatt nem kell feltétlenül elmarasztalni, ha a cikknek van ténybeli alapja, a szerző jóhiszeműen járt el, és közszereplőkről írt, akik a nyilvánosság fokozott tűrésére kötelezettek.

A szóbeli indoklás szerint a cikk egy tudományos dolgozat alapján készült, és az újságíró rosszhiszeműségét még az ügyészség sem állította. A kutatás eredményeinek ellenőrzésére az újságírónak nem volt módja, a cikk pedig nyilvánvalóan közszereplőről, egy bírósági vezetőről és az általa vezetett bíróságról szólt.

A per során a védő hivatkozott az Alkotmánybíróságra, amely szerint ténybeli tévedés esetén is vizsgálni kell, hogy vétett-e az újságíró szakmája szabályai ellen. Az Ab szerint "kiemelkedő társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az újságíró öncenzúra nélkül tárja nyilvánosság elé a közérdeklődésre számot tartó fontos ügyeket, és így elősegítse a demokratikus államokban nélkülözhetetlen közéleti vitát". Hasonló következtetéseket lehet levonni a strasbourgi emberi jogi bíróság több ítéletéből is.

Babus Endre az MTI-nek azt mondta, az ismertetett kutatás eredményei hosszú hallgatás után irányították rá a figyelmet a rendszerváltást követő magyar igazságszolgáltatás lényeges problémáira, ehhez pedig fontosabb közérdek fűződik, mint egyetlen ténybeli tévedés büntetőjogi szankcionálásához és ezáltal az újságírók megfélemlítéséhez. Hozzátette, a cikk megjelenése után "nagy erők" mozdultak meg bűnösségének megállapítása érdekében, az érintett megyei bíróság vezetősége előbb titoksértést emlegetett, majd 15 rendbeli rágalmazás, becsületsértés miatt tett feljelentést.

Babus szerint két fájú kérdés merül fel az ügyben: milyen lehet az újságírók helyzete egy olyan megyében, ahol a bíróság elnöke ilyen jogi állásponton van a sajtószabadságról. A másik kérdés, hogy miként fordulhat elő, hogy az ügyészség olyan cselekmény alapján indít és folytat eljárást évekig, amely a strasbourgi bíróság és az Ab szerint már 10-20 éve nem bűncselekmény.