Éjszakába nyúlik az eurómentő válságtanács

Éjszakába nyúlik Brüsszelben az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása, amelynek célja, hogy még a hétfői tőzsdenyitás előtt meggyőzzék a piacokat az euróövezet stabilitásáról. Egy olyan pénzügyi alapot hoznának létre, amely tartósan helyreállíthatná az euróba vetett megrendült bizalmat, és megakadályozná a görög válság tovább terjedését. Közben az IMF rábólintott a görög segélycsomag rá eső, 30 milliárd eurós részére, ezzel zöld utat kapott az összesen 110 milliárd eurós készenléti hitelkeret. Ekkora pénzügyi mentőövet még egyetlen ország sem kapott az EU-ban.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa jóváhagyta vasárnap a Görögországnak három év alatt nyújtandó 30 milliárd eurós készenléti hitelkeretet. Az összeg része annak a 110 milliárd eurós keretnek, amelyet az eurózóna országai és az IMF együtt biztosítanak a fizetésképtelenség határára jutott Görögországnak. Az euróövezeti országok vezetői már szombati brüsszeli munkavacsorájukon véglegesen jóváhagyták az országcsoportra eső 80 milliárd eurós csomagot.

A washingtoni székhelyű valutaalap igazgatótanácsa három órán át ülésezett, és tárgyalt a görög hitelkeretről. A mentőövért cserébe a görög kormány széles körű költségvetési megszorításokat ígért adósságproblémái megoldására, ami zavargásokhoz vezetett. A görög segélycsomag a legnagyobb eddigi egy országnak nyújtott pénzügyi mentőöv. A görög adósságteher meghaladja a GDP 115 százalékát.

A görög segélycsomag sorsa és hatása nem csak helyben érezteti a hatását: a félelem, hogy a görög válság más országokra is kiterjedhet, jelentős bizonytalanságokat keltett a nemzetközi pénzügyi piacokon, még New Yorkban is. Korábban többször felröppentek olyan hírek, és elemzők is azt jósolták, hogy Portugália, Spanyolország és Írország lehet a következő néhány olyan ország, amely Görögország sorsára juthat, és nemzetközi segélycsomagra lehet majd szüksége.

Amerika is ideges a görögök miatt

Az Egyesült Államokban ellenzéki, republikánus politikusok egy csoportja ellenezte, hogy Washington pártolja Görögország megsegélyezését, és arra is felszólították a Fehér Házat, hogy ne támogasson egy esetleges spanyol segélycsomagot. Szerintük az Egyesült Államok, amely az IMF legnagyobb finanszírozója, nem teheti kockára egy IMF-csomaggal az amerikai adófizetők pénzét. Az ellenzéki képviselők szerint a befektetők nem bíznak abban, hogy a görög segélycsomag működni fog. Ez a félelem érződött az amerikai értéktőzsde csütörtöki szokatlan gyengülésén is.

Az amerikai elnök vasárnap - három nap alatt már másodszor - felhívta Angela Merkel német kancellárt és azt sürgette, hogy az Európai Unió tegyen határozott piaci bizalomerősítő lépéseket. Előző - pénteki - egyeztetésükön azt mondta Merkelnek: erőteljes pénzügyi válaszra van szükség a nemzetközi közösség, benne Amerika részéről. "Világossá tettem, hogy az Egyesült Államok támogatja ezeket az erőfeszítéseket és továbbra is együttműködik az európai országokkal és a Nemzetközi Valutaalappal ebben a válságos időszakban" - közölte Barack Obama.

Eurómentő válságtanács

Vasárnap Brüsszelben is a görög válság a téma, ahol az uniós pénzügyminiszterek találkozóján arról tanácskoznak, hogyan lehetne az euróba vetett piaci bizalmat tartósan helyreállítani, miután az megrendült a görög válság és más euróövezeti országok gyengeségének hírére. A tanácskozás éjszakába nyúlik.

A miniszteri értekezlet azért is húzódik el, mert vasárnap rosszul lett, és kórházba került Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter. Schaublét Thomas de Maiziere belügyminiszter helyettesíti az eurómentő válságtanácskozáson, de ő csak vasárnap este érkezett meg Brüsszelbe. A német fél tevékeny részvétele nélkül a miniszterek nem tudnak megállapodni a tervezett pénzügyi intézkedésekről. A találkozó így lényegében az idővel való versenyfutássá változott, mert a miniszterek arra készültek, hogy még a hétfői tőzsdenyitás előtt "pozitív" üzenetet küldenek a pénzpiacok felé.

Az euróövezet állam-, illetve kormányfői szombatra virradóra - brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon - döntöttek úgy, hogy a pénzügyi mechanizmus kidolgozása érdekében még vasárnap üljenek össze mind a 27 EU-ország pénzügyi tárcavezetői, és a hétfő reggeli tőzsdenyitás előtt álljanak elő közös határozatukkal. Ez a kiszivárgott tervek szerint egy olyan, több tízmilliárd eurós pénzügyi alap létrehozását jelentené, amelyből szükség esetén ki lehet segíteni a fizetési nehézségekbe ütköző euróövezeti országokat. Ezzel megakadályoznák a görög válság esetleges tovább terjedését.

A Központi Bank is az euróválságról tanácskozott

Brüsszelben az Európai Központi Bank kormányzói is tanácskozni kezdtek az euróválság elhárítása érdekében. A hír arra utal, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Banknak nagyon fontos szerepet szánnak a közös fizetőeszköz iránti nemzetközi pénzpiaci bizalom megszilárdításában.

Eközben Párizsban Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök hivatala közölte, hogy Sarkozy vasárnap este - a válságtanácskozások közben - telefonon megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral, és a két vezető teljes egyetértésre jutott a pénzügyminiszterek által részletesen kidolgozandó válságkezelő pénzügyi mechanizmus ügyében. Sarkozy és Silvio Berlusconi is lemondták előre tervezett programjaikat, hogy a válság megoldására tudjanak koncentrálni - írja a BBC.