Az MNV szerint Magyarországon nem vesztegetett a Daimler

Nem talált vesztegetésre utaló nyomokat az MNV a Volánbusz 2005-os buszbeszerzésének vizsgálata során. Az amerikai igazságügy-minisztérium márciusban közölte, hogy a Daimler több országban, többek között Magyarországon is kormánytisztviselőket vesztegetett meg. Az MNV vizsgálatai ezt nem támasztották alá, a vagyonkezelő szerint mindössze kisebb hiányosságok voltak a szerződéskötés során.

Nem talált összefonódást vagy vesztegetés gyanúját felvető körülményt a Volánbusz 2005-ös buszbeszerzésénél a tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vizsgálata - olvasható az MNV szerdai közleményében. A vizsgálat szerint jogszabálysértés nem történt, hiányosságok azonban voltak a szerződéskötés és a teljesítés során.

A buszbeszerzés ügyében Kamarás Miklós, az MNV vezérigazgatója azt követően indított el vizsgálatot, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium márciusban egyik keresetében közölte: a Daimler autógyártó cég külföldi kormánytisztviselőket vesztegetett meg különböző szerződések elnyerése érdekében. A kereset szerint megvesztegetést legalább 22 országban követtek el, többek között Magyarországon is. Az 1998 és 2008 közötti állítólagos lefizetésekkel a német Daimler - a kereset szerint - több százmillió dollár értékű szerződéshez jutott.

A 76 oldalas keresetből 1 oldalt tesz ki a Magyarországra és Ausztriára kiterjedő korrupciós ügy leírása. A dokumentumban konkrétan megemlítik az EvoBus Hungária Kft. nevét: ez a cég 2003-ban vette át a Daimler Mercedes és Setra márkáinak autóbusz-üzletágát, és részt vett a Volánbusz 32 darabos busztenderében. A keresetben az áll, hogy a 32 buszt az EvoBus Hungáriától vette meg a Volánbusz, ebből 17 járművet azonban az EvoBus Hungária az ügylet előtt közvetlenül az EvoBus Austria nevű osztrák cégtől vásárolt meg. A 17 buszt a cég 1 678 170 euróért vette, és körülbelül 1 745 000 eurós áron (ma 461 millió Ft) adta tovább a Volánbusznak, vagyis mai árfolyamon 17,5 millió forintot keresett az ügyleten.

A tranzakcióval egy időben az amerikai kereset szerint az EvoBus Austria 333 370 euró (ma 88 millió forint) "jutalékot" fizetett ki az amerikai USCON cégnek azzal a megállapodással, hogy az összeg egészét vagy egy részét magyar kormánytisztviselőknek továbbítsák. A 76 oldalas dokumentum szövegszerűen nem állítja, hogy a magyar illetékesek a pénzt át is vették, csak azt, hogy az EvoBus Austria a rendelkezésükre bocsátotta azt.

Az Egyesült Államokban áprilisban peren kívüli egyezséggel zárult az ügy. Az egyezség szerint a Daimler 185 millió dollárt fizet az amerikai igazságügy-minisztériumnak és a tőzsdefelügyeletnek, továbbá német és orosz leányvállalata bűnösnek vallja magát az amerikai törvények megsértésében. A Fidesz a Daimler-botrányt is azok közé az ügyek közé sorolta, amelyeket a párt ki szeretne vizsgálni kormányra kerülése után. 

Az MNV közleménye szerint a Volánbusz 2005-ben hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárással szerezte be buszokat. "Megállapítható, hogy a Volánbusz Rt. nem bizonyította, hogy a beszerzett buszok árai valóban kivételesen kedvezőek voltak az akkori piaci árakhoz viszonyítva" - fogalmaz a közlemény, amely szerint a busztársaság nem tartotta szükségesnek, hogy ezt külön dokumentálja, illetve hozzácsatolja a beszerzés indoklásához.

Az MNV belső vizsgálata megállapította, hogy a Volánbusz a közbeszerzési törvényt nem, de a szigorúbb feltételeket meghatározó saját közbeszerzési szabályzatát több helyen megsértette. Kifogásolható, hogy a szerződéskötés idejét az eredményhirdetés napjára tűzte ki, továbbá nem készített dokumentációt az ajánlattételi felhíváshoz. A vizsgálat kifogásolta azt is, hogy az EvoBus ajánlattétele egymásnak ellentmondó információkat tartalmazott a teljesítés helyéről és a szállítási költségről. A szerződésnek pedig két változata is született, amelyek ugyancsak eltérő feltételeket tartalmaztak a teljesítés helyéről és a fizetési kötelezettségről.

A tulajdonos MNV javasolta a Volánbusz vezérigazgatójának, hogy tekintse át a beszerzési folyamatokra vonatkozó szabályokat. Az MNV javasolja azt is, hogy a szerződés módosításának körülményeit a cég vizsgálja ki, szükség esetén a személyi felelősökkel szemben járjon el - olvasható a közleményben.