Sólyom és a Jobbik összecsapásával indult az új parlamenti ciklus

Az új parlament megalakulásának első óráiban azonnal éles konfliktus alakult ki Sólyom László köztársasági elnök és a Jobbik között. Az újonc párt felháborodott azon, hogy az államfő a nyitóbeszédében bírálta őket, majd Sólyom egy kemény hangú nyilatkozatban kritizálta a gárdista mellényben esküt tevő Vona Gábort.

Péntek délután Sólyom László megnyitotta az új parlament első ülését, és beszédében egyik leghangsúlyosabb része a Jobbikról szólt. Az elnök szerint minden országgyűlési képviselő egyenlő legitimáció birtokosa, jogállásukban nincsen különbség. Hozzátette ugyanakkor, nem engedhető meg, hogy az országgyűlésben gyűlöletre uszítson bárki. Sólyom szerint a radikális párt - melynek nevét nem mondta ki, de nyilvánvalóan a Jobbikra utalt - kihívást jelent a képviselőknek. A mentelmi jog nem lehet menlevél a tudatos jogsértéshez, az alkotmányos demokrácia egyértelmű szilárdásga nem kérdőjelezhető meg, Magyarországon meg kell fékezni a szélsőségesek erőszakosságát és propagandáját - jelentette ki.

A jobbikos képviselők láthatóan zokon vették a nekik szóló intelmeket, és nem tapsolták meg a beszédet. Vona Gábor Jobbik-elnök pedig később közölte, hogy szerinte a Jobbikot bíráló nyitóbeszéd kirekesztő volt, 850 ezer embert alázott meg, és ez volt Sólyom pályafutásának mélypontja.

Volner János, a párt rendvédelmi kabinetjének vezetője tudósítónknak azt mondta, hogy szerinte egyáltalán nem volt korrekt Sólyom beszéde. "Elvárhattuk volna tőle, hogy a pártpolitikán felülemelkedik, de erre nem volt képes. Nem tudott a parlament alakuló üléséhez méltó beszédet mondani" - fogalmazott Volner. Gyönygyösi Márton, a Jobbik külpolitikai szakpolitikusa pedig azt mondta, szerinte Sólyom olyan volt, mintha egy tanárbácsi szerepét vette volna fel, aki jegyeket és bizonyítványokat osztogat a pártoknak.

A mellénnyel folytatódott a konfliktus

Sólyom és a Jobbik konfliktusa ugyanakkor nem ért véget a beszéddel. Az államfő ugyanis közleményben bírálta Vona Gábor Jobbik-elnököt, amiért ő a jogerősen betiltott Magyar Gárda egyenruhájához tartozó mellényben tette le képviselői esküjét. "Minden országgyűlési képviselőnek be kell tartani a jogszabályokat, akármit is gondol e szabályokról vagy alkotmányosságukról" - fogalmaz Sólyom, aki szerint "a parlamentarizmust csúfolja ki az a képviselő, aki az Országgyűlés alakuló ülését jogszabálysértéssel zavarja meg, tudva, hogy a hatályos rendelkezések nem adnak módot ennek fizikai megakadályozására".

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=zJHCPUlhSZ9Erevg

Reakciók a Sólyom-beszédre

Hozzátette: "Ha a Jobbik frakcióvezetője a jogsértéssel kérkedve esküszik a jogszabályok betartására, hamis esküjével a hazugságot fogja képviselni az új Országgyűlésben. Ha a jogszabályok értelmezésére és kiskapuira hivatkozik, olyan magatartás megtestesítője lesz a parlamentben, amelyet hatalmas választói többség elvetett, mikor a rendet, a normák betartatását és az ügyeskedés végét követelte."

Vona Gábor erre az [origo]-nak azt nyilatkozta, Sólyom véleménye, hogy jogsértő volt a Magyar Gárda mellényében esküt tenni. Amennyiben kiderül, hogy valóban jogsértő módon járt el, akkor vállalja ennek következményeit - mondta. Vona hozzátette, egyfajta állampolgári engedetlenségnek tekinti a lépést, amivel a jobbikos választók akaratát és véleményét szerette volna képviselni.

Kattintson, galéria nyílik!

Az államfő a másik újonnan az országgyűlésbe jutott pártra, az LMP-re is utalt, bár az ő nevüket sem mondta ki. "Van más újdonságunk is" - utalt az LMP-re Sólyom, amely szerinte a fenntartható fejlődést propagálja, és az államfő utalt rá, hogy ezt pozitív változásnak tekinti az országgyűlésben. Sólyom államfői jelölését először a Védegylet nevű szervezet vetette fel 2005-ben, ami azért érdekes, mert a Védegylet egyik tagja Schiffer András, az LMP leendő frakcióvezetője volt.

Schiffer az [origo]-nak azt mondta, szerinte korrekt volt Sólyom beszéde, mert világosan védelmébe vette az alkotmányos értékeket, és úgy figyelmeztetett a szélsőjobb veszélyére, hogy közben ügyelt a szabadságjogok védelmére. Nagyon megtisztelőnek nevezte, hogy az elnök pozitívan emlékezett meg róluk, de szerinte ez nem pártszimpátia megnyilvánulása, hanem arról van szó, hogy Sólyom számára is fontosak azok az értékek, amelyek az LMP-nek.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=QynFyN9PwOEK4CkJ

Sólyom a beszédében kitért arra is, hogy az országgyűlés megalakulása ünnep, "ünnepi érzésünk a célba érés öröme". Minden képviselőnek óriási elszánásra és akaratra van szüksége, hiszen a feladatok szinte emberfeletteiek, Magyarországot talpra kell állítani - mondta Sólyom, aki szerint az a kérdés, hogy történelmi tetteket tud-e végrehajtani az alakuló országgyűlés.

A múlt tagadása, a közérzület, a várakozások ugyanolyanok, mint a rendszerváltozás utáni első országgyűlés megalakulásakor. Ugyanakkor szerinte az a különbség, hogy ma már adottak az ország működésének a keretei. A bizalom és felhatalmazás, amelyet a most megalakuló országgyűlés a választóktól megkapott, sokkal többre kötelez, mint bármelyik korábbi parlamenti ciklusban - figyelmeztette Sólyom a kétharmados többséget szerző Fideszt. A képviselők a kudarc erkölcsi kockázatát is viselik, ezért "különbnek kell lenniük" - fogalmazott.

Az államfő azt kívánta, hogy ez az új parlament nyisson új fejezetet, ahogy a rendszerváltozás utáni országgyűlés korszakváltást jelentett. Sólyom kijelentette, az új országgyűlés elsődleges feladata a gazdaság talpraállítása. Azt mondta ugyanakkor, hogy van néhány nagyon fontos kérdés, amit mindenképpen rendezni kell. Az első ilyen "a nevelés és oktatás rendszerének teljes újjáépítése", amire Sólyom szerint semmilyen forrást nem szabad sajnálni.

Sólyom szerint fontos feladat a korrupció elleni fellépés. Az államfő azt mondta, politikai hitelesség kérdése, hogy "senkinek nincs kegyelem". Sólyom azt mondta, fontos a szegénység elleni küzdelem és ezzel összefüggésben a cigányság integrációja. Az államfő sok sikert kívánt a munkához a képviselőknek.