Orbán beszédéről, Vona ruhájáról és a Fidesz nyugalmáról szól majd a parlamenti nyitóülés

Két év után szólal fel Orbán Viktor, a Jobbik elnöke már az első ülésen kényelmetlen helyzetet teremthet, 176 képviselőnek pedig még arra is oda kell figyelnie, hogy ne tévedjen el. Pénteken délután alakul meg az új Országgyűlés. Az ülésen felszólal Sólyom László, Orbán Viktor, Bajnai Gordon is, de másra is érdemes lesz figyelni. Hogyan tudja kezelni a Fidesz hatalmas győzelmét? Mire mennek a megosztott ellenzéki pártok? Milyen törvényekkel indít az új kormány? Kövesse az eseményeket az [origo]-n!

Pénteken megalakul az új országgyűlés, ilyenkor a hagyományok szerint kinyitják az Országház Kossuth tér felőli főkapuját, hogy a megválasztott képviselők ott léphessenek be. Az ülést Sólyom László köztársasági elnök nyitja meg, azt a házelnök megválasztásáig a legidősebb képviselő, a fideszes Horváth János korelnökként vezeti. Az ő munkáját korjegyzőként a négy legfiatalabb képviselő - valamennyien jobbikosok - segíti.

A napirend szerint a képviselők előbb meghallgatják Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság elnöke, illetve Varga Zoltán leköszönő önkormányzati miniszter beszámolóját a választásokról. Ezután igazolják a megválasztott képviselők mandátumát, majd a képviselők leteszik az esküt, megalakulnak a frakciók, és titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit: elnökét, alelnökeit és jegyzőit (a nyitóülés teljes programját itt találja).

Lesz viszont számos érdekesség is a nyitóülésen, összeszedtük néhány dolgot, amire érdemes figyelni.

A Fidesz nagyvonalúsága

A Fidesz és a KDNP a képviselői helyek több mint kétharmadát szerezte meg az áprilisi választásokon, a két pártnak 263 képviselője lesz a parlamentben, azaz olyan törvényeket is átírhatnak, amelyekhez korábban a kormánypártnak együtt kellett működnie az ellenzékkel (ugyan a Horn-kormány idején is kétharmados többsége volt az MSZP-SZDSZ koalíciónak, de akkor Horn Gyula miniszterelnök azt vállalta, hogy az ellenzék támogatása nélkül nem nyúlnak hozzá kétharmados törvényeknek). A Fidesz akár az Alkotmányt is módosíthatja és a párt politikusainak nyilatkozatai alapján ezt meg is fogja tenni.

A kérdés az, hogyan használja majd a Fidesz hatalmas többségét. A párt a parlamenti bizottsági helyek elosztásáról szóló egyeztetéseken visszafogott volt, például átengedte az ellenzéki pártoknak a bizottsági helyek harmadát, ami azért fontos, mert így az ellenzéki pártok összefogva el tudják érni, hogy olyan törvénymódosító javaslataikról is szavazzon az Országgyűlés, amivel a Fidesz nem ért egyet.

Az egyeztetéseken kiderült az is, hogy a Fidesz élni kíván a választásokon kapott kétharmados felhatalmazással. Lázár János leendő fideszes frakcióvezető az első, április 30-i ülésen kijelentette, hogy a Fidesz a "nemzeti együttműködés jegyében" várja az ellenzék javaslatait az alakuló ülésről, a házvezetésről és a bizottsági struktúráról. Lázár egy MSZP-s kritikára megjegyezte azt is, hogy a Fidesz álláspontja világos, "más rendszer lesz a jövőben" a szándékaik és a kapott felhatalmazás alapján. A kérdés tehát az, hogy hogyan tudja kezelni hatalmas arányú győzelmét a Fidesz.

Orbán felszólalása

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem tartozik az aktív képviselők közé, 2006 óta összesen 16 indítvány (törvényjavaslat, határozati javaslat) benyújtásában vett részt, de csak 6-ot nyújtott be önállóan. Felszólalásaiból sem volt túl sok, az elmúlt négy évben 12-szer beszélt, utoljára 2008 márciusában a vizitdíjas népszavazásról. 2002-2006 között csak 13-szor szólalt fel, pedig 1998 után miniszterelnökként még 168-szor beszélt az országgyűlés előtt.

Orbán a nyitónapon biztosan beszél majd, méghozzá a miniszterelnöki posztról távozó Bajnai Gordon után, mikor Sólyom László köztársasági elnök felkéri a kormányalakításra. Több mint két éve nem volt ilyen, kövesse a beszédet élőben az [origo]-n!

Vona mellénye

Vona Gábor, a Jobbik elnöke az áprilisi választások után jelentette be, hogy a betiltott Magyar Gárda tagjai által viselt mellényben és fehér ingben jelenik meg majd az Országgyűlés alakuló ülésén. A Magyar Gárdát jogerős bírósági döntés oszlatta fel és feloszlatott szervezet formaruhájának viselése egy tavalyi rendeletmódosítás alapján szabálysértés minősül, amiért 50 ezer forint pénzbírságot lehet kiszabni. A képviselővé választott Vona ellen azonban csak akkor lehet eljárni, ha az országgyűlés kétharmados többséggel felfüggeszti a mentelmi jogát. Vona azt mondta, áll az esetleges büntetés elé.

Az már biztos, hogy reggel fekete mellénnyel a kezében indult el otthonról Vona. Nézze meg itt!

Az új törvények

A Fidesz az áprilisi választások után jelentette be, hogy több törvényt már közvetlenül a parlament megalakulása után szeretnének benyújtani. Orbán Viktor pártelnök ezekről azt mondta, hogy szimbolikus ügyeket rendeznek. Az elsőként benyújtott javaslatok között lehet a kettős állampolgárság ügye, a parlament létszámának csökkentését lehetővé tevő alkotmánymódosítás, ilettve a visszaeső bűnözők büntetését súlyosbító "három csapásról" szóló javaslat. A Fidesznek azért is módosítani kell az alkotmányt, hogy terveinek megfelelően miniszterelnök-helyettesekkel állhasson fel az új kormány. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a legfontosabbnak tartott törvényeket már pénteken vagy csak a következő ülésen, várhatóan hétfőn nyújtják be.

Mit csinál a megosztott ellenzék?

Az ellenzéki pártoknak, az MSZP-nek, a Jobbiknak és az LMP-nek összesen 122 képviselője lesz a parlamentben. A legnagyobb ellenzéki frakció a szocialista 59 képviselővel, a legkisebb az LMP-s 16 képviselővel, illetve lesz egy független képviselő is az Országgyűlésben, Molnár Oszkár edelényi polgármester, akit kizártak a Fideszből, miután függetlenként elindult a párt jelöltje ellen (végül úgy szerzett mandátumot a második fordulóban, hogy a Jobbik visszalépett a javára). Az ellenzéki pártok között komoly ellentétek vannak. Az MSZP és az LMP is többször megkérdőjelezte a Jobbik demokratikus elkötelezettségét, de az LMP keményen támadta az MSZP-t is a kampányban, sőt, a párt választmányának elnöke, Schiffer András egy interjúban arról beszélt, hogy az LMP célja az lehet, hogy betörjön a meggyengült az MSZP helyére.

Márpedig az ellenzéki pártoknak össze kell fogniuk, ha legalább a hangulat hallatni akarják. A Fidesz kétharmados többsége birtokában gyakorlatilag bármilyen fontos kérdésben dönthet a megkérdezésük nélkül. Ugyanakkor például ha bizottságokban összefognak az ellenzéki pártok, akkor azt el tudják érni, hogy módosító indítványaikról legalább szavazzon az Országgyűlés, ehhez ugyanis a bizottsági tagok harmadának támogatása kell. Érdemes lesz figyelni, hogyan jutnak dűlőre egymással az ellenzéki pártok. Az előjelek alapján nem fog zökkenőmentesen menni. Az MSZP például csütörtökön kitáncolt abból a korábban általa tett javaslatból, hogy a Jobbik vezesse a nemzetbiztonsági bizottságot.

Mit csinálnak az új képviselők?

A pénteken esküt tevő 386 képviselő közül 176 még soha nem volt még képviselő. A legnagyobb arányban a két, újonnan a parlamentbe jutott párt, a Jobbik és az LMP soraiban vannak újoncok, bár ezekben a frakciókban is vannak olyanok, akinek van parlamenti tapasztalata. Érdekes lesz, hogy mit kezdenek majd magukkal az újak a parlamentben, az épület ugyanis hatalmas és labirintusszerű, könnyű benne eltévedni.

Hét képviselő van, aki 1990 óta minden ciklusban ott volt a parlamentben: Orbán Viktor, Kósa Lajos, Kövér László, Németh Zsolt, Balsai István és Salamon László a Fidesz-KDNP képviselői, illetve az MSZP-s Vitányi Iván.