Egyfordulós választási rendszert akar a Fidesz

Benyújtotta a Fidesz a parlamentnek az országgyűlési képviselők választásáról szóló új törvényjavaslatát. A törvény a párt korábbi ígéreteinek megfelelően kicsit több mint felére csökkentené a képviselők létszámát, a választások rendszeréből pedig eltörölné a területi listás szavazást, helyette az országos listákra lehetne szavazni. A javaslat szerint egyéniben nem kellene többé 50 százaléknál több szavazatot szerezni a győzelemhez, elég lenne a szavazatok többsége, így csak ott rendeznének második fordulót, ahol a választók fele nem megy el szavazni az elsőben.

Megfeleznék a képviselők számát

Hétfőn délben benyújtotta a Fidesz a kisebb parlamentről szóló törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. A törvény, amely megreformálná a parlamenti képviselők választását, a jelenlegi 386 fős parlamentet alig több mint felére, 198 fősre csökkentené, és részben megváltoztatná a szavazás módját is. A javaslatot Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Navracsics Tibor leendő közigazgatási miniszter, Répássy Róbert korábbi frakcióigazgató és a KDNP-s Rétvári Bence jegyzik (a törvényjavaslat szövegét az országgyűlés honlapján, itt találja).

A törvényjavaslat megőrizné a magyar választási rendszernek azt a jellegzetességét, hogy az állampolgárok egyaránt szavazhatnak egyéni képviselőkre és pártlistákra. A listás és egyéni képviselők aránya megmaradna a parlamentben: a képviselők 45 százaléka az egyéni választókerületekből, 40 százaléka listán, 15 százaléka a töredékszavazatok alapján kiosztott kompenzációs listán jutna a parlamentbe, ahogyan eddig is. Az állandó arány mellett ugyanakkor minden területről körülbelül feleannyi képviselő jutna a parlamentbe, mint eddig: egyéni jelöltként a jövőben 176 helyett csak 90 képviselőt, listáról 146 helyett 78 képviselőt lehetne megválasztani.

A Fidesz már korábban jelezte, hogy egyik első intézkedése lesz a parlament létszámának csökkentése, a párt áprilisban azt ígérte, hogy még a kormány megalakulása előtt benyújtja az erről szóló törvényt. A párt képviselőjelöltjeit már a választások előtt felkészítették arra, hogy meg kell hozniuk ezt az áldozatot, ami miatt jelentős részük a négy év múlva következő választáson távozni fog a parlamentből (erről itt olvashat). A most benyújtott törvény a jelenlegi országgyűlés létszámát még nem érinti, csak a négy év múlva megválasztandó parlamentét.

Eltűnnek a területi listák

Mivel a csökkentett létszámú parlamentbe kerüléshez közel feleannyi mandátumot osztanak majd a pártlistákon, a Fidesz javaslata szerint nincs értelme tovább fenntartani a területi (megyei és fővárosi) listák rendszerét. A kisebb megyékben eddig is csak 4-6 jelölt jutott be a területi listáról, és ez egy felére csökkentett parlamentben megyénként már csak 2-3 jelöltet jelentene. A Fidesz szerint így a területi listákon megszerezhető mandátumok eléréséhez olyan magas szavazati arány (30-50 százalék) lenne szükséges, amely "súlyosan torzítaná a választási rendszert".

A párt javaslata szerint ezért teljesen kiiktatják a választási rendszerből a területi listák intézményét, helyette minden megyében a pártok országos listájára szavaznának a választópolgárok. Az országos lista eddig az egyéni és területi listákon megmaradó töredékszavazatok elosztására szolgált: ennek a kompezációs listának a szerepét egy másik országos pártlista venné át, amelyen a pártok a listán vagy egyéniben mandátumot még nem szerző jelöltjeiket juttathatják a parlamentbe.

Megszűnnek a második fordulók

A fideszes törvényjavaslat megőrizné a választási rendszerben eddig létező érvényességi (részvételi) küszöböket, de jelentősen egyszerűsítené az egyéni választókerületek képviselőválasztását. Az egyéni körzetekben eddig csak akkor dőlt el a választás az első fordulóban, ha valamelyik jelölt megszerezte a szavazatok legalább 50 százalékát: ha a legsikeresebb jelölt csak 49,9 százalékot ért el, már második fordulóra volt szükség, ahol a második és harmadik helyezett megpróbálhatott fordítani.

Ezt a lehetőséget megszüntetné a Fidesz, a javaslat szerint ugyanis áttérne a "relatív többség elvére": már az első fordulóban az a jelölt nyerne, amelyik a legtöbb szavazatot kapta, függetlenül attól, hogy ez eléri-e az 50 százalékot. A törvényjavaslat ezt azzal indokolta, hogy a legutóbbi választások tapasztalatai szerint a második fordulót szinte kivétel nélkül az nyerte, aki az elsőt. (Ellenkező példára két eset volt, a Fidesz jelöltjével szemben a szocialista Szanyi Tibor és a független Molnár Oszkár is fordítani tudott).

Lázár János és Orbán Viktor. Kattintson a képre és nézze meg a parlament második ülésnapján készült képeinket!

A fideszes javaslat szerint második fordulóra az új választási rendszerben csak kivételes esetekben kerülhet sor, például érvénytelen választás vagy szavazategyenlőség esetén. Ezzel megszűnik az a lehetőség is, hogy a második fordulóban a második és harmadik helyen végzett jelölt szavazói összefogva, az egyik jelölt visszalépésével megfordítsák a szavazás eredményét.

Könnyebb lesz az ajánlás

A választási rendszerben a javaslat meghagyja a jelölés és az ajánlószelvények sokat kritizált rendszerét: eszerint a választásokon továbbra is csak olyan jelölt indulhat el, aki választókerületében legalább 750 ajánlást összegyűjt. Országos listát a javaslat szerint az a párt készíthet, amely legalább a választókerületek negyedében, 23 kerületben tud jelöltet állítani (ezalól csak a kisebbségi szervezetek kivételek, ők már 5 jelölttel is országos listát állíthatnának). 

A jelöltállítás a törvényjavaslat indoklása szerint mégis könnyebbé válik, mint eddig, hiszen kevesebb és nagyobb választókerület lesz, ahol az eddigi 750 ajánlószelvényt már sokkal több állampolgártól kell majd összegyűjteni.A törvényjavaslat szerint egy választókerületre körülbelül 90 ezer választó polgár jut majd, így a jelölések összegyűjtése "nem jelenthet igazi akadályt". A törvény szerint a követekző választásokig a 90 új választókerületeket a kormány fogja meghatározni, azokért kizárólag a kormány felelős.

Ráadás képviselők a kisebbségeknek

A törvényjavaslat többféle kedvezményt is létrehoz a magyarországi kisebbségeket képviselő szervezetek jelöltjeinek, hogy azok könnyebben kerülhessenek be a parlamentbe. A kisebbségi szervezetek számára kedvezményes kisebbségi mandátumokat vezetnek be, amely hozzáadódnak a többi parlamenti párt által megszerezhető mandátumokhoz. Ez azt jelenti, hogy a bejutó kisebbségi képviselők "nem csökkentik a pártok által megszerezhető mandátumok számát", velük megnövekszik a 198 fős parlament. Ilyen pluszmandátumbóla kisebbségi szervezetek maximum 13-at szerezhetnek.

Kisebbségi szervezetnek a törvény szerint azok a társadalmi szervezetek számítanak, akik a kisebbségi önkormányzati választásokon jelöltet állítottak. Ők kedvezményesen állíthatnak országos listát, rájuk nem vonatkozik az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb, annál kevesebb szavazattal is bejuttathatnak képviselőket az országgyűlésbe. A kisebbségi szervezetek listájának első helyén álló jelölt ezen kívül még egy könnyítést kap: ő már az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám egyharmadáért is parlamentbe kerülhet.

Együtt dolgoznák ki a részleteket

A törvényjavaslat mellett a Fidesz egy országgyűlési határozati javaslatot is benyújtott, amely a választási rendszer reformjának további lépéseit alapozza meg. Mivel a hétfőn benyújtott törvényjavaslat csak az új rendszer fő irányait és kereteit határozza meg, a pontos részletek kidolgozására  a párt egy parlamenti albizottságot hozna létre.

Az alkotmányügyi bizottság felállítandó albizottságában a javaslat szerint egyenlő arányban lennének jelen a kormánypártok és az ellenzék képviselői. Nekik legkésőbb jövő nyárig, 2011. június 30-ig kellene törvényjavaslatot készíteniük az országgyűlési képviselőválasztás új szabályairól. Ezt további fél év társadalmi vita után legkésőbb 2011. december 31-ig az országgyűlés elé kell majd terjeszteni - álla határozati javaslatban.

Az MSZP a Fidesz hétfői javaslatával szöges ellentétben álló törvénytervezetet nyújtott be a választási reformról (amelyről itt olvashat bővebben).