Korszakváltást akar jelezni Isten feltűnése a fideszes törvényben

Először, de valószínűleg nem utoljára bukkan fel Isten egy törvény szövegében, amikor a trianoni emléknapról szóló Fidesz-KDNP-s javaslat a történelem uraként hivatkozik rá. Rétvári Bence kereszténydemokrata képviselő szerint ezzel egy korszakhatárt jeleznek, a jövőben több fontos törvényben is lehet hasonló, a lengyel alkotmányból kölcsönzött fordulat. Ennek nem mindenki örül, egy jogvédő szervezet szerint ez azzal fenyeget, hogy előbb-utóbb hittételeket foglalnak törvénybe.

Kövér László a törvényjavaslat egyik benyújtója

Először fordul elő a jelenkori magyar történelemben, hogy egy törvény Isten nevének segítségül hívásával, vagyis invocatio Deivel kezdődik - hívta fel a figyelmet az országgyűlés pénteki ülésén, a Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről című emléktörvény vitájában Balog Zoltán fideszes képviselő, református lelkész.

A Kövér László fideszes és Semjén Zsolt KDNP-s képviselők által benyújtott törvényjavaslat bevezetőjében ez olvasható: "Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért (...) a következő törvényt alkotjuk".

Lengyel ötlet

Balog szerint az ötletet a lengyel alkotmány adta, amely hasonló fordulattal kezdődik: "Mi, a lengyel nemzet, a köztársaság minden polgára, azok, akik úgy hiszik, Isten az igazság, az igazságosság és a szépség forrása, ahogy azok is, akik nem a hitből, hanem más forrásból származtatják ezeket az egyetemes értékeket, egyenlők [vagyunk] jogokban és kötelezettségekben a közjó érdekében."

Pénteken a fideszes képviselők közül többen is a KDNP-frakció felé mutogattak, amikor arról kérdeztük őket, honnan származik az ötlet. Rétvári Bence KDNP-s képviselő, leendő igazságügyi államtitkár az [origo]-nak azt mondta: Isten nevének törvénybe foglalásával egy korszakhatárt kívánnak jelezni. A képviselő szerint az elmúlt évtizedekben (már a II. világháború előtt sem) nem volt szokás Istent emlegetni a törvényekben, de most új időszak jön.

Az áfatörvényt nem így fogják kezdeni

Rétvári szerint a Trianon-emléktörvény után valószínű, hogy az új alkotmányban - amelyet Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök 2012 végére ígért - és esetleg más fontosabb, szimbolikus értékű törvényekbe is bele fogják foglalni Isten nevét. "Ígérem, az áfatörvényt nem így fogjuk kezdeni" - mondta Balog, aki szerint a történelmi jelentősége miatt került a trianoni emléktörvény elejére ez a fordulat.

A lelkész-képviselő szerint az, hogy Istent a történelem uraként emlegetik, azt jelenti: ez az a végső, transzcendens keret, amelyben a világot meg kívánják érteni. A lengyel alkotmány fordulata pedig azt is jelzi, hogy nem törekednek kizárólagosságra, hiszen elismeri, hogy a hívők és a nem hívők lényegében ugyanazt a célt akarják elérni.

Akik nem lelkesednek

Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet például bírálta a törvény megfogalmazását: "Az, hogy országgyűlési képviselők egy törvényben nyilatkoztatják ki, szerintük Isten a történelem ura, minimum érdekes irányokba indíthatja el a jogalkotást" - írta kommentárjában a TASZ. A jogvédő szervezet szerint ez magában hordja annak a lehetőségét is, hogy előáll egy olyan helyzet, amikor vallási tételekből fakadó előírásokat foglalnak törvénybe.

"Ha én írom ezt a szöveget, nem írom bele" - mondta az [origo]-nak Hiller István szocialista képviselő, leköszönő kulturális miniszter. Szerinte a törvényjavaslat céljához teljesen szükségtelen Isten emlegetése, csupán azt jelzi, hogy most egy istenfélő kurzus következik. Jelzik ugyan, hogy tiszteletben tartják a nem hívők jogait is - mondta Hiller -, de valamelyik csoportot a másik elé kell írni, ami akaratlanul is sorrendet állít fel köztük.

"Nem kabinetkérdés" - mondta a bevezetőről az [origo]-nak Mile Lajos, az LMP képviselője, aki a pénteki ülésen kritizálta a törvénytervezet szerinte terebélyes, helyenként barokkos stílusát. A képviselő szerint természetes, hogy egy konzervatív, önmagát kereszténynek nevező párt kormányzása kezdetén igyekszik a saját szája íze szerint alakítani a közbeszédet. Hasonlóan fogalmazott Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, aki általában nem támogatja, hogy szakrális utalás legyen egy törvényszövegben, de itt egy emléktörvényről van szó, annak sem a rendelkező részéről, csak a bevezetőjéről.