Hűtlen kezelés miatt nyomoznak két ügyben a Magyar Villamos Műveknél

Egy ismeretlen feljelentő négy ügy miatt tett feljelentést a Magyar Villamos Művek ellen, de a Fővárosi Főügyészség csak két esetben rendelt el nyomozást nagy vagyon hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A Független Hírügynökség szerint az MVM székház megvásárlása a sopronkövesdi szélerőmű-beruházás miatt nyomoznak.

Nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség egy feljelentés nyomán a Magyar Villamos Művek Zrt. két ügylete kapcsán - közölte szerdán Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Az ismeretlen feljelentő négy ügycsoportot jelölt meg, mindegyik az MVM-mel kapcsolatos, de az ügyészség megállapítása szerint csak kettőnél merülhet fel bűncselekmény gyanúja. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen indult meg a nyomozás.

Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Irodát jelölték ki nyomozásra (NNI), ők pedig az MVM-nél korában már megindult nyomozásokkal egyesítették az ügyet. A Nemzeti Nyomozó Iroda már korábban vizsgálatot indított az MVM-nél, a Vértesi Erőművel kapcsolatos ügyekben és a társaság szerbiai terjeszkedésével, illetve annak elmaradásával kapcsolatban. Ezekben hűtlen kezelés miatt indult eljárás és ezekhez csatolták most a Fővárosi Főügyészség által másik két ügyben elrendelt új nyomozásokat - mondta a Független Hírügynökségnek a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője, Bartha László.

A magukat bejelentőknek nevező ismeretlenek több tízmilliárd forint vagyoni hátrány-, illetve károkozással vádolják az MVM Zrt. vezérigazgatóját, Mártha Imrét, valamint az egykori szocialista parlamenti képviselőt, Karl Imrét, a társaság stratégiai vezérigazgató-helyettesét - mondta Skoda Gabriella.

A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy a két új ügy az MVM székház 2009-es megvásárlása és a szintén 2009-es sopronkövesdi szélerőmű-beruházás. A feljelentő szerint az MVM egy lízingcégtől, közvetlenül az irodaház megépülése után, Budapesten az irodaházak kategóriájában példa nélkül állóan magas áron vette meg az épületet. A székház a feljelentő szerint 17,8 milliárd forintért épült fel. Ezzel a feljelentő szerint jelentős vagyoni hátránya keletkezett a cégnek.

A szélerőmű beruházás a feljelentés szerint felesleges volt. A feljelentő azt állítja, hogy olyan magas áron vették meg a parkot, amely nem térül meg. A feljelentő szerint ugyanis csak bizonyos szélsebesség mellett működne gazdaságosan a szélerőmű park, de ilyen átlagos szélsebességet szerinte nem lehet mérni Magyarországon. A feljelentés szerint a szélkerekeket üzemeltető Hungarowind Kft.-t birtokló Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft. mögött MSZP-hez közeli vállalkozók állnak.

Az MVM büszke a szélerőműre

Az MVM  szerdán azt közölte, hogy a társaság a sajtóból értesült a névtelen feljelentésről, és minden segítséget megad a nyomozó hatóságoknak. A vállalat közleménye kifejti az MVM álláspontját is az egyes ügyekről. A székház ügyéről azt írták, hogy a beruházásra vonatkozó döntések az MVM korábbi vezetésének időszakában születtek, az erről szóló okiratokat 2006 tavaszán Kocsis István vezérigazgató írta alá. A mostani vezetés azon igyekszik, hogy az eredeti bérleti szerződés mára előnytelenné vált konstrukcióján változtasson - írták, hozzátéve, hogy a székházvásárlás ügyét egyébként az MVM könyvvizsgálója ellenőrizte és rendben találta.

A szélerőmű-park ügyében a társaság megemlíti, hogy az üzlet szerintük illeszkedik a megújuló energiaforrások arányának növeléséről kialakított, az országgyűlés által elfogadott hazai energiapolitikához. A társaság állítása szerint a Raiffeisen bankcsoporttól megvásárolt park az ország egyik leghatékonyabban működő, legjobb kihasználtságú létesítménye, és az MVM a rendszerszabályozás részévé tette a parkot, elősegítve ezzel a megújuló energiaforrások terjedését. Az akvizíciót az MVM könyvvizsgálója szintén ellenőrizte az éves vizsgálat keretében, és szintén rendben lévőnek találta.

A szerbiai erőmű beruházás elmaradásáról azt közölte az MVM, hogy semmiféle olyan dokumentum nem áll az rendelkezésükre, amely a cég korábbi vezetése által kezdeményezett szerbiai erőmű-beruházás üzleti megalapozottságát alátámasztaná. Az MVM szerint kétes ügyletről lett volna szó, az MVM könyvvizsgálója off-shore pénzmozgásokat tárt fel, ezért is mondták vissza az ügyletet.

Vértesi Erőmű ügyében a társaság arról tájékoztatott, hogy a privatizációs szerződést 2008 májusában Kocsis István vezérigazgató írta alá a System Consultinggal. A privatizációs szerződésben biztosított mozgástér alapján a vevő System Consulting biztatására a Vértesi Erőmű korábbi vezetése minden szabályt megsértve előnytelen üzleti tranzakciókat kötött - áll a közleményben. Az MVM álláspontja szerint a Vértesi Erőmű Zrt. 2009. januárja előtti vezetésének ezen hibás döntései is hozzájárultak a társaság jelenlegi nehéz helyzetéhez. A Vértesi Erőmű új vezetése az MVM-mel egyeztetve 2009 tavaszán emiatt kártérítési pereket indított és büntető eljárást is kezdeményezett.