Elölről kezdődik a Kulcsár-per

Teljesen új eljárás kezdődik a K&H Banknál évekkel ezelőtt történt állítólagos visszaélések ügyében a Főváros Ítélőtábla csütörtöki döntése értelmében. A bíróság hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet annak hibái miatt, és új eljárást rendelt el Kulcsár Attila és társainak ügyében. A bíróság megszüntette Kulcsár előzetes letartóztatását is.

Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön az első fokú ítéletet és új eljárást rendelt el Kulcsár Attila és társainak ügyében, azaz elölről kezdődik, és újra évekig eltarthat a K&H Banknál állítólag történt visszaélések miatt hét éve kezdődött eljárás. A bíróság megszüntette a bank egykori tisztviselője, Kulcsár Attila előzetes letartóztatását is, de lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el Kulcsárral szemben.

A Kulcsár-ügynek eredetileg összesen 21 vádlottja volt, az elsőfokú eljárás után többen nem fellebbeztek, azaz az ítéletük jogerőre emelkedett, így most 18 vádlott - köztük a harmadrendű vádlott Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori vezére - ügyét kezdik újra. Rejtő E. Tibort korábban már  felmentették, a bíró szerint most azért kell újra kezdeni az ő ügyét is, mert az első fokon eljáró bíróság nem állapított meg tényállást, és a felmentő ítéletből hiányzott a bizonyítékok mérlegelése és értékelése. Feloldotta a bíróság a lakhelyelhagyási tilalmat a másodrendű vádlott Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója, Schönthal Henrik, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese és Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatójának esetében is.

Az első fokú ítélet hibái miatt újráznak

Lassó Gábor, a tábla eljáró tanácsának elnöke indoklásában órákon át sorolta az első fokú eljárás hibáit és hiányosságait. Az indoklásban elmondta, hogy az ügy több szempontból egyedi eset, az elmúlt 20 évben ilyen volumenű per nem zajlott bíróság előtt. Az első fokon eljáró bírónak hatalmas anyagot kellett áttanulmányoznia, az eljárását a lehető legalaposabban próbálta lefolytatni, de ez nem sikerült - mondta Lassó. Az egyik legfontosabb kérdése az ügynek szeritne az, hogy a másodfokú, fellebbviteli főügyészi, illetve védői felvetésekkel ellentétben egyáltalán nem kizárt, hogy az eredeti váddal és az elsőfokú ítélettel összhangban mégiscsak sikkasztás történt, és nem valamiféle más bűncselekmény, például csalás.

Lassó beszélt arról is, hogy a szakértői vélemények adatai, számításai, nem mindig voltak pontosak. Az első fokon eljáró bíró ugyan nagy terjedelemben mutatja be a bizonyítékokat, de sokszor nem értékelte és nem mérlegelte őket. Nem világos, hogy az egymásnak ellentmondó bizonyítékok közül mikor melyiket és miért fogadta el. Azt sem indokolta meg eléggé, hogy melyik vádlott cselekményét minősítette gondatlannak illetve szándékosnak.

Az első fokú ítéletet a hibás indoklás miatt helyezte hatályon kívül Lassó, de problémaként említette azt is, hogy sok vallomást nem olvastak fel az eljárás során, és sokszor védők egyszerűen nem vettek részt a tárgyaláson, márpedig a védő távollétében nem lehet tárgyalást tartani.

A tanács elnök indoklása végén elmondta, hogy még Kulcsár Attila esetében sem látta indokoltnak fenntartani a legszigorúbb kényszerintézkedést, és azt is megjegyezte, hogy nem a vádlottak hibája, hogy ilyen sokáig húzódik az eljárás. Kulcsár Attila a tárgyalás végén nem nyilatkozott, Kerék Csaba védője, Ruttner György azt mondta újságíróknak, nagyon örülnek annak, hogy a bíróság megszüntette a kényszerintézkedést, mert így egyszerűbb lesz védekezni a következő eljárásban.

A brókerbotrány még 2003-ban pattant ki, az ügyészség 2005-ben emelt vádat mintegy kéttucatnyi vádlott ellen. Az ügy főszereplője Kulcsár Attila, a K&H Equities egykori brókere, vallomása az ügy egyik legfontosabb bizonyítéka volt. A vád szerint Kulcsár mintegy 23 milliárd forintot sikkasztott, amikor jogosulatlanul forgatta ügyfelei - állami vállalatok és magáncégek - pénzét. A 2008-ban a Fővárosi Bíróságon született első fokú ítélet nyolc év szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélte Kulcsárt, és összesen hét vádlottra szabott ki szabadságvesztést, a vagyonelkobzások mértéke pedig jóval meghaladta az egymilliárd forintot.

Kulcsár is bűnösnek vallja magát

A brókerbotrány 2003 júniusában azután pattant ki, hogy megverték Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akkori elnökét. A PSZÁF éppen akkor zárta le egy vizsgálatát, amelyben visszaélésekre bukkant a Pannonplast Rt részvényeinek felvásárlásánál. Az ügyben a K&H Equities is érintett volt, mert több ügyfele pénzét forgatta szabálytalanul. Szász megverése után rendőrségi nyomozás indult, 2003 júliusában került a képbe Kulcsár Attila, majd az ügy többi főszereplője. Bár Kulcsárnak sikerült külföldre szöknie, még 2003 júliusában Bécsben elfogták és kiadatási őrizetbe helyezték. 2004 márciusában szállították Magyarországra.

Kulcsárt ügyészek hallgatták ki, vallomásában azt mondta, Kerék Csaba - akivel egy kávéházban ismerkedett meg - felajánlotta neki, hogy három hónap alatt száz százalékos kamatot tud biztosítani nagyobb befektetőknek. Kulcsár ekkor - vallomása szerint hamisított érettségivel és brókerbizonyítvánnyal - már bróker volt a K&H Equitiesnél. Kerék Csaba azt kérte Kulcsártól, kérdezze meg ügyfeleit, hogy érdekli-e őket a lehetőség. Az ügyfelek a vallomás szerint nemet mondtak Kulcsár Attilának, ezért Kerék Csaba javaslatára az ügyfelek tudta nélkül kezdték el befektetni a pénzt külföldön. Ehhez szerződéseket kellett hamisítani. Kerék határidőre nem tudott fizetni, újabb és újabb összegeket kért Kulcsártól, aki, mivel hitt társának, meg is szerezte a pénzeket.

Kulcsár piramisjátékhoz hasonlította az ügyletet, amely 1998-ban indult, és 2003-ban omlott össze. Ha valaki ki akarta venni a pénzét a bankból, egy másik számláról kellett átutalni az összeget a hiány miatt. Kulcsár szerint már 1998-ban gyanakodni kezdtek rá a bank belső ellenőrei, de a felső vezetők leállíttatták a vizsgálatokat, és arra utasították Kulcsárt, hogy ismerőseiknek, kiemelt ügyfelek befektetéseinek extra hozamot biztosítson. 1999-re már hatalmas lett a hiányzó összeg, ekkor Kerék Csaba javaslatára egy off-shore cégbe irányítottak át a pénzt, hogy a befektetésekkel nyereséget érjenek el.

Kulcsárnak állítása szerint hat év alatt kétszáz ügyfele volt, akiket három csoportba sorolt: az elsőbe szerinte azok tartoztak, akik nem tudtak semmiről, a másodikba azok, akik ugyan nem tudták, hogy illegális tranzakciókhoz használják pénzüket, de a nyereségből részesedtek. A harmadik csoportba pedig azok tartoztak, akik tudták, hogy bűncselekmény történik, és közreműködésükért pénzt is kaptak.

Kulcsár számítása szerint 2001-ig Kerék Csaba három és fél millió dollárt kapott tőle az illegális tranzakciókhoz. Az álbróker vallomása szerint Rejtő E. Tibor, a bank volt vezérigazgatója azonban nem tudott az ügyletekről, sőt, Kulcsár állítja, be is csapta volt főnökét: aláírását felhasználva hamisított megbízásokat.

Állami vezetők is a vádlottak padjára kerültek

A vádhatóság szerint Kulcsár 1998-tól a K&H Equities ügyfelei tudta és beleegyezése nélkül forgatott pénzeket. Ehhez megbízási szerződéseket is hamisított. 367 esetben, 14 milliárd forint értékben végzett jogosulatlan értékpapír tranzakciókat, és mivel több esetben veszteség keletkezett, fiktív egyenlegértesítéseket küldött, hogy leplezze a hiányt. Az ügyészség szerint emellett több állami cég és nagyvállalat vezetőjével megállapodott, hogy a befektetett pénzeknél az elért hozamnál kevesebbet írnak a papírokra, és a plusz pénz egy részét sikerdíj formájában megkapják a cégvezetők. Arról azonban a vádirat szerint a vádlott cégvezetők nem tudtak, hogy Kulcsár sajátjaként kezelte portfolójukat, és a kifizetett pénz mások számlájáról származott. A 71 oldalas vádiratban többek között sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bűnpártolás szerepel.

A vádlottak padjára kerül több nagyvállalat és állami cég volt vezetője is, így például Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt., illetve Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. egyik volt vezetője és Forró Tamás televíziós újságíró. Bár az ügynek voltak politikai szálai, végül csak egyetlen politikus kerül a vádlottak közé, Váradi János, az MSZP X. kerületi önkormányzati képviselője, aki az ügy miatt időközben lemondott mandátumáról.

Szintén ebben az ügyben lett vádlott, a tavaly ősszel az Egyesült Államokból önként hazatért Schönthal Henrik, aki ellen áprilisig külön nyomoztak, majd egyesítették a két ügyet. A férfit milliárdos pénzmosással vádolják: két érdekeltségi körébe tartozó off-shore cégen keresztül juttatták el Kulcsár elsikkasztott milliárdjait két szíriai pénzváltóhoz, akik a pénzt továbbították más érintett cégeknek és magánszemélyeknek - az ügyészség szerint.

Kulcsár segítene kibogozni a szálakat

Kulcsárt az első fokú, nem jogerős ítélet kihirdetése után előzetes letartóztatásba helyezték. A másodfokú eljárás 2010. április 22-én kezdődött el. A másodfokú eljárás során ritka egyetértés alakult ki az ügyész, azaz a vád képviselője, illetve Kulcsár Attila és ügyvédje között. Mindketten az előző ítélet hatályon kívül helyezését, és új eljárás elrendelését kérik, mert szerintük az ítélet megalapozatlan volt, és az eljárás hemzsegett a hibáktól. A kritikusok szerint még az sem derül ki az első fokú ítéletből, hogy Kulcsár mit követett el, és kinek, mennyi kárt okozott. A legfontosabb lehetséges hibákat ebben a cikkben összeszedtük.

Az eljárás újrakezdését követelte Kulcsár kedden az utolsó szó jogán elmondott beszédében is. Ártatlannak nem vallotta magát, de kérte előzetesből való szabadon bocsátását, és pere újratárgyalását. Emellett vádlott-társainak felelősségéről beszélt hosszabban. Kulcsár ezzel ismét megtörte a hallgatását, a másodfokú eljárásban ugyanis - amikor arról beszélt, hogy az ügy még egyáltalán nincs feltárva - jelezte, hogy a továbbiakban segíteni akarja a szálak kibogozását. Kulcsár korábban vallomásain kívül nem szólalt meg, legfeljebb írásban kommunikált.