500 milliós titkot csomagolt banki szabályokba a kincstár

Közel ötszáz millió forintot fizetett gyanús körülmények között a magyar államnak egy magyar tulajdonban lévő moszkvai épület vevője. A pénz feltehetően a kincstár számláján landolt, már hónapokkal azelőtt, hogy a magyar kormány egyáltalán döntött volna az épület eladásáról. Az ügyet ismerő több forrás is azt állította az [origo]-nak, hogy a vevőn kívül a kincstárnak lehetnek információi az összeg sorsáról, a kincstár azonban banktitokra hivatkozva nem akar semmit sem elárulni a közel félmilliárdnyi közpénz sorsáról.

A moszkvai kereskdelemi képviselet épülete

Banktitokra hivatkozva nem tisztázza a Magyar Államkincstár (MÁK) annak a közel 4 milliárd forintnak a történetét, amelyet a Moszkva belvárosában álló, 1982 óta magyar tulajdonban lévő, Lurdy-ház nagyságú magyar kereskedelmi képviselet vevője fizetett ki a magyar államnak. A pénz a MÁK számlájára érkezett meg, a kincstár azonban semmit nem árul el arról, hogy mikor, mire hivatkozva, kitől kapta mag a pént.

A moszkvai ingatlan eladásáról két adásvételi szerződés is készült. Az [origo] birtokába került szerződésekből az derült ki, hogy az ingatlant megvásárló, luxemburgi bejegyzésű Diamond Air a 3,5 milliárd forintos vételáron felül 500 millió forintos előleget is fizetett az épületért jóval azelőtt, hogy az épület eladásáról döntés született volna.

A szerződéseket aláíró Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövet korábban azt mondta az [origo]-nak, hogy az előleget 2005-ben utalhatták át, bár az ingatlan korábbi tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) még decemberben is azt állította, nem tud arról, hogy a Diamond Air fizetett volna előleget. Az előleg kifizetése azért fontos kérdés, mert a kormány csak 2006 áprilisában hagyta jóvá az ingatlan eladását. Vagyis, ha kiderülne, hogy 2005-ben a későbbi vevő pénzt fizetett ki az épületért, az arra utalna, hogy valaki már azelőtt üzletelt az állami tulajdonban lévő épülettel, hogy az értékesítéséről szóló kormánydöntés megszületett volna.

Titkos közpénz

Az előleg kifizetéséről korábban több alkalommal is érdeklődtünk a MÁK-nál, megkeresésünket azzal hárították el, hogy a kincstár csak banki szolgáltatást nyújtott az ügyben, így azt javasolták, forduljunk a szerződő felekhez. Az [origo] az ügy vizsgálatát ismerő állami forrásokból úgy értesült, hogy a MÁK a nyomozó ügyészséget és az MNV-t is tájékoztatta az 500 milliós előleg kifizetésének körülményeiről.

A kincstár válasza azért különös, mert a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint az állami szervek a feladatkörükbe tartozó ügyekben, különösen, ami a közpénzek felhasználását érinti, kötelesek elősegíteni a közvélemény tájékoztatását. A moszkvai ingatlan eladásából befolyó vételár nyilvánvalóan közpénz. A MÁK korábban nem volt hajlandó arra sem, hogy kiadjon egy listát 2005 második felében - az előleg feltételezett kifizetése idején - szerzett bevételeiről.

A MÁK már korábban is részt vett az ingatlaneladás egyes részleteinek tisztázásában. 2008 márciusában, amikor a vevő átutalta a 3,5 milliárd forintos vételárat, az MNV nem tudta beazonosítani a beérkező pénzt, ezért Magyar Nemzeti Banktól (MNB), az államkincstár számlakezelőjétől kért segítséget. Megkérdeztük az MNV-t, hogy történt-e hasonló az előleg kapcsán is. Az MNV erre reagálva kedden azt közölte: fenntartják azt a korábbi válaszukat, hogy továbbra sincs információjuk az előlegről. Az MNV sajtóosztálya ehhez annyit tett hozzá: a MÁK-tól sem kaptak az előlegről szóló tájékoztatást.

Zavaros részletek

Az MNV több, neve elhallgatását kérő, az ügyet ismerő dolgozója azt állította az [origo]-nak, hogy a vevő az előleget 2005-ben átutalta, mégpedig valószínűleg az MNV elődjének, a Kincstári Vagyonigazgatóságnak (KVI). Forrásaink szerint a pénz beazoníthatatlan módon érkezett, szerintük az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2005-ös költségvetésről szóló jelentésében ezért kifogásolt több a KVI-hez befolyt beazonosíthatatlan tételt. Az ÁSZ azt írta, hogy a KVI 2005-ban 851,9 millió forintért adott el ingatlanokat, azt azonban a számvevőszék munkatársai nem tudták beazonosítani, hogy az összeg milyen ingatlanok után folyt be.

A moszkvai ingatlan eladásának ügyében november óta nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészség azt gyanítja, hogy ha a jogszabályoknak megfelelő módon adták volna el a moszkvai ingatlant, akkor magasabb áron lehetett volna értékesíteni a korábban állami tulajdonban lévő épületet. De magánokirat-hamísítás gyanúja miatt is nyomoznak az ügyben, az ügyészség gyanúja szerint ugyanis az első adásvételi szerződést nem a jogszabályok betartásával kötötték meg, a második szerződés csak arra szolgált, hogy ezeket a hiányosságokat orvosolja.