Harmincezerre büntethetik, aki a fővárosi aluljárókban cigizik

Megszavazta csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés a dohányzás megtiltását a fővárosi gyalogos aluljárókban. A tilalom megszegőit 30 ezer forintos pénzbírsággal sújthatják. Döntés született arról is, hogy a későbbiekben kidolgozzák a betiltást lehetővé tevő jogszabály-módosítást a busz-és villamosmegállókra vonatkozóan is.

Betiltják a dohányzást a fővárosi gyalogos aluljárókban, és hamarosan a busz-és villamosmegállókban sem lehet majd dohányozni - döntött csütörtöki ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A javaslatot 34 igen, 15 nem és 2 tartózkodás mellett fogadták el. Az aluljárókra vonatkozó javaslatot Kolozs András MSZP-s képviselő nyújtotta be, a busz-és villamosmegállókra vonatkozó tiltást pedig a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) terjesztette elő.

Kolozs a játszótéri dohányzás 2009 tavaszi betiltása folytatásának szánta a javaslatot, és az Európai Bizottság által 2007-ben kiadott, A dohányfüstmentes Európáért: az Európai Unió politikai lehetőségei című zöld könyv ajánlásaira hivatkozott. A zöld könyvben foglaltak nem kötelező erejűek a tagállamokra nézve. A könyv kiadásának a célja az volt az akkori brüsszeli közlemény szerint, hogy széleskörű nyilvános konzultáció induljon arról, mi a legjobb módja a dohányfüstmentes környezet megteremtésének az Európai Unióban.

Dániát és Németországot követte a közgyűlés

A politikus előterjesztésében azzal érvelt, hogy a zöld könyv ajánlásai nyomán Dánia és Németország valamennyi városában tilos már rágyújtani valamennyi közterületen, így az aluljárókban is, és Angliában is van példa ilyen típusú tilalomra. "A példa követése Magyarország szempontjából egyszerre jelenti társadalmi igény kielégítését, valamint hosszú távú prevenciós és egészségmegőrzést célul tűző feladatot" - állt az előterjesztésben.

A tilalom megszegését a közterület-felügyelők 30 ezer forintig terjedő pénzbírsággal szankcionálhatják. A megvalósítás költségeire - például a tiltó táblák kihelyezésére - 2010-ben 10 millió forintot szánt az előterjesztő, ez az összeg a Fővárosi Közterület-Fenntartó vállalat költségvetéséhez kerül.

A rendelet csak a főváros kezelésében lévő gyalogos aluljárókra vonatkozik, az előterjesztés melléklete összesen 69 ilyet sorol fel, köztük például a Deák Ferenc téri, az astoriai, a Kálvin téri, a Nyugati téri, a Boráros téri és a Móricz Zsigmond körtéri aluljárókat. Kolozs szerint ugyanakkor a kerületeknek is javasolni kellene, hogy ők is vezessenek be hasonló tilalmakat a kerületi kezelésben lévő aluljárókra. A rendelet hatálya az aluljárókban található vendéglők belső területére nem terjed ki.

A BKV-megállókra is kiterjesztenék a tiltást

Kolozs 2009 októberében már javasolta egyszer a közgyűlésben a tilalom bevezetését, de akkor rövid vita után javaslatát formai okok miatt elnapolták, bár a felszólalók túlnyomó többsége egyetértett azzal. A rendelet a kihirdetése utáni 45. napon lép hatályba.

A VEKE busz-és villamosmegállókra vonatkozó javaslatának megvalósulásához jogszabályt kell módosítani, csütörtökön ebben a tárgyban csak elvi döntés született, a szándékot kinyilvánította a közgyűlés, de a részletes módosítástervezetet csak ezután kezdik el kidolgozni - mondta az [origo]-nak a fővárosi szavazás után Vitézy Dávid, az egyesület szóvivője. A VEKE szerint ezzel a módosítással megakadályozható, hogy a BKV-megállókban várakozó utasok a dohányzók füstjét szívva passzív dohányzásnak legyenek kitéve.

Kevéssel, de csökkent a dohányosok száma

Magyarországon mintegy 3,5 millió ember cigarettázik, a dohányzás hazánkban az egyik vezető halálok. Idén májusban tették közzé az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) legfrissebb felmérésének eredményét arról, hogy az elmúlt évtizedben történt-e változás a dohányzás megítélésében és milyen hatásai vannak a nemdohányzók védelméről szóló törvénynek. A felmérést óvodások körében, illetve családjaikban készítették, hogy kiderüljön a passzív dohányosok aránya is.

Az adatok szerint tíz évvel korábban a családok 50,5 százalékában dohányzott valaki, és a gyerekek 39,6 százaléka lélegezte be a füstöt, azaz passzív dohányos volt. A mostani vizsgálat eredménye szerint az óvodásokat nevelő családok 41,1 százalékában dohányzik valaki, és 21 százalékában gyújtanak rá a gyermek jelenlétében. A tizenévesek közt, a 13-15 év közötti korosztályban is csökkent valamivel a dohányzók száma 2003 és 2008 között, de még így is 40 százalékuk gyújt rá.

A káros szenvedély ellen egyre több országban lépnek fel, s a tiltás az élet egyre több területét érinti. Az Európai Unió 2001 májusában eltörölte a cigaretták csomagolásán olvasható "light" és "mild" feliratokat, ezek ugyanis azt a látszatot keltették, mintha az ilyen dohánytermékek kevésbé lennének ártalmasak az egészségre. Kötelezővé tették a figyelmeztető feliratok használatát, egyes országokban grafikai elemek, például rákos tüdőt ábrázoló fotók is felkerültek a dobozokra. A zárt közterületeken, beleértve a bárokat és az éttermeket tilos a dohányzás Írországban, az Egyesült Királyságban, de Olaszországban, Svédországban, Finnországban, Franciaországban is csak a zárt, erre a célra elkülönített helyiségekben lehet rágyújtani a vendéglátó helyeken.