A megbékélésről és a múlttól való elszakadásról szólt a Trianon-emlékülés

Ideje volt már a trianoni emléknapról szóló törvénynek Sólyom László szerint, aki megbékélésre és a szomszéd népekkel való kapcsolatkeresése szólította fel az országgyűlést a trianoni békeszerződés 90. évfordulóján tartott parlamenti emlékülésen. A köztársasági elnök szerint a határon túli magyarok szabad nyelvhasználatot, anyanyelvi oktatást és politikai képviseletet szeretnének. Schmitt Pál Széchényit idézve azt mondta, a múlttal foglalkozni hiábavaló, "a jövendők urai vagyunk".

Sólyom: A kizárólagosság zsákutca

Gondolatban forgassuk előre az idő kerekét, nézzük meg, mi várható a trianoni döntés századik évfordulóján - mondta Schmitt Pál, az országgyűlés elnöke a trianoni békedöntés 90. évfordulóján tartott parlamenti emlékülést megnyitó beszédében. Schmitt szerint tíz év múlva már minden környező ország az Európai Unió tagja lesz és ezzel eltűnnek a határok a magyarok közül. "Bízunk benne, hogy a mindenható végül megengedi, hogy aki magyarnak vallja magát, az büszkén tehesse ezt gondolataiban és cselekedeteiben is" - mondta. Beszéde végén Széchenyi Istvánt idézve Schmitt azt mondta, nem hátra kell nézni, hanem előre, "a múlt már elesett hatalmunkból, a jövendő urai vagyunk".

A jövőre és a magyarság előtt álló feladatokra koncentrált Sólyom László köztársasági elnök beszéde is. A köztársasági elnök üdvözölte a trianoni emléknapról és a nemzeti együttműködésről szóló törvényt is, de azt mondta, az emléknapnak és az emlékülésnek csak akkor van értelme, ha új korszakot nyitnak a nemzetpolitikában. A legnagyobb feladat szerinte az, hogy a nemzet megújítsa az önértelmezését és a szomszéd népekkel való viszonyt.

Sólyom hosszan értekezett a kétféle nemzetfelfogás, a politikai közösség és a kulturális nemzet különbségéről: a magyarság, a kulturális közösség Magyarországon, a környező országokban és szórványosan az egész világon él, míg a politikai közösség, Magyarország maga is egy többnemzetiségű ország - mondta. Sólyom szerint a 20. századi történelem megtanította, hogy a kétfajta nemzet csak egymás mellett, békében létezhet, nem egymás kárára. "A történelem azt tanítja, hogy a kizárólagosság zsákutca" - mondta Sólyom, aki szerint minden politikai nemzetnek tudomást kell vennie arról, hogy vannak polgártársai, aki más nemzeti közösséghez tartoznak.

A politikai közösség feladata, hogy lehetőséget teremtsen a kulturális nemzetnek magyarsága megélésére, megőrzésére, de az egység fenntartása mellett a szomszéd népekkel való kapcsolatot "érzelmileg is meg kell oldani". Ezt szerinte úgy lehet hatékony, ha Magyarország nem érzelmi alapon irányítja szomszédságpolitikáját és Európa-politikáját, hanem szakpolitikává teszi ezeket a területeket.

Egy közelmúltban határon túli magyarok és kutatók részvételével megtartott konferencia tanulságaira építve Sólyom László elsorolta, mit kívánnak a határon túli magyarok: hogy hivatalosan használhassák a magyar nyelvet, hogy joguk legyen az anyanyelvi oktatáshoz, és ehhez támogatást is kapjanak, mert az anyanyelvi oktatás a magyarság legbiztosabb fenntartója. Szükségük van arra, hogy elismerjék nemzeti szimbólumaikat, és politikai képviseletük lehessen helyi és országos szinten is.

Az MSZP-frakció székei Szili Katalinén kívül üresen maradtak (további képekért kattintson a képre!)

Sólyom szerint a magyarellenesség már több országban beépült a politikai eszköztárba, "akkor is használnák, ha a magyarok nem is lennének ott". A magyar politika feladata ezért az, hogy változtasson az eddigi érzelmi és sérelmi politizáláson, jóindulattal, befogadóan és pozitívan közelítsen a szomszédos népekhez, anyanyelvükön tájékoztassa őket az együttműködés előnyeiről, és ismertesse meg a magyar kultúrát.

Megértést és támogatást kért a határon túli magyarok nevében Német László nagybecskereki megyéspüspök, aki nagy tapsot kapott egy személyes történetére: Rómában egy rendtársa, amikor meghallotta, hogy vonattal akar kimenni a repülőtérre, ragaszkodott hozzá, hogy kivihesse autóval. "Ő Szlovák, Pozsonyban született, és városát Bratislava néven ismeri" - mondta.

Az MSZP frakciója előre bejelentette, hogy nem vesznek részt az emlékülésen, Szili Katalin, az országgyűlés előző elnöke azonban megjelent, és az üres padsorok között egyedüli szocialistaként végigülte az ülést.