Állt már állami célkeresztben az elszámoltatási kormánybiztos

Papcsák Ferenc, a vasárnap kinevezett, elszámoltatásért felelős kormánybiztos nyolc évvel ezelőtt maga is az elszámoltatottak közé tartozott, amikor a Medgyessy-kormány közpénzügyi államtitkára, Keller László állt neki ellenőrizni a közpénzek elköltését. Az első Orbán-kormány idején ügyvédként  az Informatikai Kormánybiztosságnak is dolgozó Papcsák ellen okirat-hamisítás gyanújával büntetőeljárás indult, de 2005 őszén jogerősen felmentették. Papcsák állítja: akkori élményei nem befolyásolják majd a munkájában.

Papcsák Ferenc

Az elszámoltatásért felelős, vasárnap kinevezett kormánybiztos, Papcsák Ferenc nyolc éve még a kormányzati felelősségrevonás egyik alanya volt. Az első Orbán-kormány idején ügyvédként  az Informatikai Kormánybiztosságnak is dolgozó Papcsák ellen okirat-hamisítás gyanújával büntetőeljárás indult, de 2005 őszén jogerősen felmentették. Papcsák állítja: akkori élményei nem befolyásolják majd a munkájában, vádaskodni nem fog, prekoncepciói pedig nincsenek. Az MSZP-s elszámoltatást vezető Keller László az [origo]-nak azt mondta: ledöbbent Papcsák kinevezésén.

Papcsák Ferenc fideszes képviselőt nevezték ki vasárnap elszámoltatásért - hivatalos nevén a kormányzati és politikai visszaélésék vizsgálatáért - felelős kormánybiztosnak. Papcsák kinevezése azért érdekes, mert 2002-ben, a Medgyessy-kormány hatalomra kerülése után kezdődött elszámoltatás során őt is megvádolták azzal a kormányzati elszámoltatást végző politikusok, hogy tisztességtelen módon jutott állami pénzekhez. Éveken át eljárás is folyt ellene okirat-hamisítás vádjával.

Medgyessy 2002 nyarán Keller Lászlót nevezte ki közpénzügyi államtitkárnak, és megbízta a közpénzek elköltésének ellenőrzésével. A Keller vezette államtitkárság 2002 augusztusban feljelentést tett az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt, ez a nyomozás vezetett Papcsák megvádolásához.

A vád az volt Papcsák ellen, hogy 2001-ben - akkor még nem politikusként, hanem ügyvédként tevékenykedve - szerződést kötött az Informatikai Kormánybiztossággal jogszabály-előkészítési munkálatokra, és ennek keretében valótlan teljesítményigazolásokat és számlákat nyújtott be a kormánybiztossághoz. Papcsák ügyvédi irodája az Orbán-kormány idején mintegy 240 millió forintot vett fel az Informatikai Kormánybiztosságtól. Az ügyészségi indítvány szerint Papcsák valótlanul olyan ügyvédek és ügyvédjelöltek munkavégzését is feltüntette, akik munkát nem végeztek, illetve a valóságnak meg nem felelő óramennyiséget jelölt meg. Ezért vádolták őt magánokirat-hamisítással.

Nem volt bizonyítható a vád

A 240 millió forintot jogszabály-előkészítés és jogi tanácsadás címén fizette ki az egykori kormánybiztosság. Papcsák az ügy kirobbanásakor határozottan állította az [origo]-nak, hogy komoly munkát végeztek a 240 millió forintért: "több mint 10 rendelet kidolgozásában vettünk részt, emellett jogi szaktanácsadást végeztünk, ezeket mind óradíjban számoltuk el". Papcsák az eljárás során tagadta az ellene felhozott vádat, és azt is állította, hogy az államot nem érte kár tevékenysége miatt. Polt Péter akkori legfőbb ügyész is azt írta 2003-ban, a Papcsák mentelmi jogának felfüggesztése miatt írt levelében, hogy a munkát elvégezték, "így a megbízási díj kifizetésével az IKB kárt, illetve vagyoni hátrányt nem szenvedett".

A nyomozás kezdeti szakaszában még felmerült az is, hogy nem is történt tényleges teljesítés, így hűtlen kezelés is történhetett. Az ügyészség azonban már csak a magánokirat-hamisítás miatt járt el, vagyoni hátrány okozását ugyanis nem látta bizonyíthatónak. Papcsákot 2005 szeptemberében a Fővárosi Bíróság jogerősen felmentette az okirat-hamisítás vádja alól is. Papcsákot az első fokon eljáró budapesti II-III. kerületi bíróság is felmentette 2005 májusában. A felmentés indoklásakor a bíró azt mondta: nem volt bizonyítható a vádban terhére rótt cselekmény, illetve nem volt cáfolható a vádlotti védekezés. Az ügy fellebbezés miatt került másodfokra, azonban az ügyészi fellebbezést a másodfokon eljáró Fővárosi Főügyészség visszavonta. Ezért a Fővárosi Bíróság már nem is vizsgálhatta Papcsák Ferenc bűnösségét, csupán megállapította, hogy az elsőfokú, felmentő ítélet Papcsák ügyében jogerős.

Kétezer forintos kényes ügy

Volt egy másik büntetőeljárás is a Medgyessy-kormány idején, amely kellemetlenül érintette Papcsákot. 2004 márciusában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság jogerősen felfüggesztett börtönre és százezer forint pénzbüntetésre ítélte Baktalórántháza korábbi alpolgármesterét, akiről bebizonyosodott, hogy kétezer forintot ígért azoknak a választóknak, akik a Fidesz-MDF jelöltjeként induló Papcsák Ferencre voksolnak, és egy esetben bizonyítottan átadta a pénzt.

A választókerület MSZP-s elnöke ezután azt nyilatkozta, hogy szerinte Papcsáknak fontolóra kellene vennie lemondását a mandátumáról. Papcsák közleményben utasította vissza a szocialista politikus felvetését, és azt írta: "többször bebizonyosodott már, hogy nincs semmilyen köze és pártjának, a Fidesznek sem a baktalórántházi esethez". Hozzátette azt is: "amennyiben bárki kapcsolatba, vagy összefüggésbe próbálja hozni személyét a baktalórántházi üggyel, jogi ellenlépésekre és kártérítési perekre számíthat".

"Tisztán és becsülettel állhatok mindenki elé"

"Én voltam az első a magyar parlamentben, akit ilyen súlyú bűncselekménnyel vádoltak, és magam kértem a mentelmi jogom felfüggesztését, hogy a bíróság előtt tisztázhassam magam. Azt gondolom, hogy teljesen tisztán és becsülettel állhatok mindenki elé, hiszen ez az ügy a felmentésemmel zárult. Nem véletlenül lettem a választók bizalmából újra parlamenti képviselő, illetve a fővárosi közgyűlés tagja" - mondta Papcsák kedden az [origo]-nak. A kormánybiztos nemmel válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a bírósági eljárás évei során szerzett élményei, tapasztalatai befolyásolják-e majd valamilyen módon a munkáját. "Az én munkámat semmilyen érdek, semmilyen politikai motiváció nem befolyásolja" - jelentette ki, hozzátéve, hogy kizárólag az áprilisi választásokon megfogalmazódott társadalmi elvárás mozgatja.

"Ez nagy feladat, nagy megtiszteltetés, nagyon nagy felelősség. Ezért is bízta rám szerintem a miniszterelnök úr, illetőleg a kormány a határozatával ezt a munkát. Én nem szoktam vádaskodni. Nem vádolok senkit, én nem egy vádhatóság vagyok" - mondta. Szerinte az ő dolga az, hogy a minisztériumokban már folyó átvilágításokat koordinálja, összefogja, áttekintse és számot adjon róluk, a kormány megbízásából, kizárólag a miniszterelnöknek felelve.

A Fidesz egyik hangsúlyos választási ígérete volt, a párt szerint gyanús ügyek feltárása és a felelősök elszámoltatása. A Fidesz a kampányban tizenhárom olyan ügyet nevezett meg, amelyek feltárásával, az akkori ígéret szerint kezdeni fogják az elszámoltatást. ((Ezekről részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat.) Papcsák vasárnapi bemutatkozó sajtótájékoztatóján ezekből három ügycsoportot nevezett meg konkrétan: az egyikben az off-shore-cégekkel összefüggésben a Wallis-csoport, Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Nemzeti Bank szerepel, a másodikban a ferihegyi repülőtér és a Malév privatizációja, a harmadikban pedig közérdekű adatokkal való visszaélésről van szó Gyurcsány Ferenc és Veres János esetében, a 2006-os választások előtt állítólag meghamisított államháztartási adatok miatt.

"Hogy milyen felelősséget ki és miként állapít meg, az nem az én dolgom" - mondta Papcsák. Szerinte elvileg az is lehetséges, hogy semmilyen felelősséget sem fognak megállapítani, és kiderül, hogy jogszerű volt például az adott szerződés, és érték- és árarányban elvégezte a munkát az, akire rábízták. "Nincsenek prekoncepcióim semmiben" - mondta.

Keller ledöbbent

Arra a kérdésre, hogy szerinte a baktalórántházi illetve a másik ügy ártott-e személyes hitelének, Papcsák azt válaszolta: a baktalórántházi ügyet nem tudja értelmezni, Keller pedig szerinte politikai megrendelésre dolgozott. "Volt egy megrendelés, hogy az akkori Orbán-kormány prominens személyiségeit és a hozzájuk közel állókat szó szerint vadássza le. Itt egészen másról van szó" - mondta.

Keller László kedden az [origo]-nak azt mondta: "őszintén ledöbbent" Papcsák kinevezésén. Szerinte ha nem is ítélték el Papcsákot, az IKB-s szerződések "mégiscsak, a moralitásukat tekintve megkérdőjelezhetőek voltak". "Lehet elszámoltatást végezni, de ahhoz olyan embert kell találni, akinek a múltjában nincsenek kérdőjelek" - tette hozzá. Szerinte az lenne most a legfontosabb, hogy Papcsák hozza nyilvánosságra az összes egykori, az állammal kötött szerződését. Papcsák feladata Keller szerint sem hasonlítható össze azzal a munkával, amelyet ő 2002 után, közpénzügyi államtitkárként végzett, más a feladat- és jogkörük.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője vasárnap azt mondta: elszámoltatásért felelős kormánybiztosként Papcsák feladata lesz a jövőben, többek között az is, hogy javaslatokat tegyen olyan törvények megalkotására, amelyek a közpénzek tiszta, jogszerű, takarékos felhasználását szolgálják. Papcsák már korábban is vállalt a közpénzek felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. 2005-ben tagja volt az országgyűlésben egy vizsgálóbizottságnak "az Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből, illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól" címmel, a Fővárosi Közgyűlés képviselőjeként pedig tagja a Nagy Értékű Beruházások Előkészítésének és Megvalósításának Vizsgálatára Létesült Bizottságnak.