Így ment neki Orbán a brüsszeli falnak

Választási győzelme után Orbán Viktor magabiztosan nyilatkozott arról, hogy Magyarországnak nem diktálhatnak külföldről, mégis a múlt heti brüsszeli látogatása tette egyértelművé, hogy nincs esély a korábban a Fidesz által hangoztatott lazább költségvetési politikára. A kormánytagok ezt beletörődve fogadták ugyan a hétvégén, de a fideszes nyilatkozatok által kiváltott forintpánik miatt még érkezett több aggódó telefon Brüsszelből.

Orbán a választások másnapján még magabiztosan nyilatkozott

"Sem az IMF, sem az EU nem a főnökeim" - jelentette ki magabiztosan a választás másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor, és megjegyezte, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és Brüsszellel folytatandó tárgyalásoknak nem az a céljuk, hogy "diktátumokat hallgassunk meg, hanem az a dolgunk, hogy legyen egy olyan tervünk, amihez meg tudjuk nyerni szövetségesnek" ezeket a szervezeteket. Orbán azokra a felvetésekre reagált ilyen határozottan, amelyek azt firtatták, mit fognak kezdeni az előző kormány által az IMF-fel és az EU-val a válság mélypontján kötött hitelmegállapodásokkal. Alig több mint egy hónappal később azonban mégis az derült ki, hogy a magyar kormány kénytelen meghajolni a nemzetközi akarat előtt.

Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár szombaton közölte, hogy tartani kívánják az előző kormány által kitűzött 3,8 százalékos hiánycélt, az ennek elérését szolgáló akciótervet pedig kedden ismertette a parlamentben Orbán. Ez jelentős fordulatot hozott a korábbi fideszes nyilatkozatokhoz képest, amelyek még arról szóltak, hogy a Bajnai-kormány által meghatározott célszámot nem lehet tartani, és év végére akár 7 százalékos is lehet a hiány. A Fidesz arra hivatkozott, hogy ez a Bajnaiék által készített büdzsé szerintük hibás tervezése miatt lesz így, de közben jelzéseket adtak arra is, hogy a magasabb hiányt eredményező lazább költségvetés révén lesz forrásuk arra, hogy elindítsák a gazdaság felpörgetéséhez szükségesnek tartott adócsökkentéseket.

Egy négyszemközti találkozó

Ennek a tervnek a megvalósításához szükség lett volna a két hitelnyújtó nemzetközi szervezet támogatására is, a múlt csütörtökön azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem fog menni. Akkor találkozott Brüsszelben Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével, Jose Manuel Barrosóval. Az [origo] brüsszeli diplomáciai forrásból származó információi szerint négyszemközti beszélgetés folyt köztük, így annak tartalmáról nem tudni részleteket, Barroso azonban a későbbi közös sajtótájékoztatón sem finomkodott, és egyértelművé tette, az EU nem fogja engedni, hogy Magyarországon lazuljon a költségvetési politika. A Bruxinfo hírügynökség tudósítása szerint a bizottsági elnök többször is jelezte, hogy az engedékenységnek nincs helye, és kijelentette: "A fiskális konszolidáció esetleges feladása katasztrófa lenne."

Ez az érvelés nem volt meglepetés az elmúlt hónapokban egyre súlyosbodó görögországi válság és több más uniós tagállam - például Spanyolország és Portugália - pénzügyi problémáinak fényében. Maga Barroso is utalt a negatív környezetre az Orbánnal közös sajtótájékoztatóján, amikor Görögországra célozva azt mondta: "Jelenleg az Európai Unió és az eurózóna annak következményeitől szenved, hogy egyik tagállama letért a fiskális fegyelem útjáról. Ami elszabadította a bizalmatlanságot, és ez mérgezi ma is az európai gazdaság helyzetét."

Az EU-nak már korábban sem tetszett

A Brüsszelben ellenzéki politikusként is rendszeresen megforduló Orbán számíthatott erre a fajta reakcióra, egy, az előző kormányban magas beosztást betöltő tisztviselő ugyanis az [origo]-nak azt mondta, az EU már korábban is rossz szemmel nézte azokat a magyarországi nyilatkozatokat, amelyek - akár csak feltételes módban is - felvetették a hiány növelését. Forrásunk - aki azzal a feltétellel beszélt a bizalmas részletekről, ha nem írjuk le a nevét - szerint már akkor is rosszalló jelzések érkeztek az Európai Bizottságtól, amikor Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter március végén egy interjúban arról beszélt: nagy reformokért - amilyen például az önkormányzati rendszer vagy az egészségügy teljes átalakítása - cserébe esetleg felvethető lenne az ötszázalékos hiány.

Orbán és Barroso - Határozott volt a bizottsági elnök

Orbán a csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatón nem is ellenkezett, és közölte: "Nem kérdéses, hogy a magyar gazdaságpolitika célja a költségvetési hiány csökkentése." A Bruxinfo tudósítása szerint hozzátette ugyanakkor egyből azt is, hogy ezt "nem az EU vagy a Nemzetközi Valutaalap miatt" teszik, hanem "mert a költségvetési hiány egyszerűen rossz dolog, az egyensúlyi állapot meg jó". Kijelentette: "Harcolni fogunk a költségvetési hiány ellen, és bármilyen is a jelenlegi helyzet, mindvégig ellenőrzés alatt tartjuk majd."

Matolcsy is elfogadta

Az alig öt napja hivatalban lévő kormányfő tehát úgy tért haza Brüsszelből, hogy nincs mód a kampányban hangoztatott gazdaságélénkítési tervekhez szükséges nagyobb mozgásteret biztosító lazább költségvetési politikára. "Volt egy A terv, amihez a két hitelezővel meg kellett volna egyezni, de az egyikük egyből nemet mondott, így jött a B terv" - mondta az [origo]-nak egy közgazdász, aki egyike volt azoknak, akiknek tanácsát az elmúlt napokban kikérte a kormány. Arról nem tudni, hogy az IMF mit szólt volna a magyar hiány emelkedéséhez, de a névtelenséget kérő közgazdász szerint a kormánynak szembesülnie kellett azzal, hogy a két szervezet közül "az EU volt a keményebb legény". A pénzügyi szakember hozzátette, hogy "bár lett volna elég szakmai érv a költségvetési politika fellazítása mellett", de a mostani feszült pénzügyi környezetben "nem jött volna jól, ha van egy ország, amely elengedi a hiányt".

Ezeknek a tényezőknek az eredménye volt tehát az, hogy Varga Mihály hétvégén bejelentette, minden korábbi nyilatkozat ellenére tartani fogják az előző kormány által megszabott 3,8 százalékos hiányt. Az [origo]-nak nyilatkozó közgazdász ott volt annak a háromnapos kormányülésnek az elején is, amely néhány órával Varga szombat délelőtti sajtótájékoztatója után kezdődött, és szerinte "nem volt hű, meg ha", a kormánytagok addigra megemésztették, hogy nincs más út, mint a szigorú gazdaságpolitika. A tanácskozáson részt vevő forrás szerint még a magasabb hiányt az elmúlt hónapokban talán legtöbbször emlegető Matolcsy György gazdasági miniszter is "lelkesen mondogatta a 3,8 százalékos számot, és közölte, hogy ha ez van, akkor ezt kell csinálni".

Aggódó telefonok Brüsszelből

A szombat délutáni kormányülés egy másik résztvevője is arról számolt be korábban, hogy alapvetően higgadt volt a légkör, okozott azonban némi feszültséget az a piaci pánikreakció, ami az államcsődhöz közeli helyzetről szóló fideszes és kormányzati nyilatkozatokat követte. Előbb csütörtökön Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke beszélt arról, hogy államcsődhöz közeli helyzetben van az ország, majd pénteken ezt Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő újságírói kérdésekre nem cáfolta, hanem egy olyan nyilatkozatot tett, amelyet a legtöbben megerősítésként értelmeztek.

A Wall Street Journal hétfői cikke szerint a forintárfolyam és a tőzsdeindexek zuhanását látva európai uniós tisztviselők telefonáltak a kormánynak, és figyelmeztettek, hogy tegyék rendbe a pénzügyeket. Megkerestük a kormányzati kommunikációs államtitkárságot, hogy voltak-e ilyen megkeresések, amire a Nemzetgazdasági Minisztérium küldött egy tagadó választ, az [origo] ugyanakkor két független forrásból is úgy tudja, hogy érkeztek hívások Brüsszelből.

"Nyilván a szokottnál nagyobb figyelem irányult Magyarországra" - mondta az elmúlt napokról az Európai Bizottság egyik tisztviselője, hozzátéve, hogy "sok magas szintű telefon megy ilyenkor, de ez a diplomáciában evidenciának számít". A tisztviselő a beszélgetések tartalmáról nem közölt részleteket, a szombati kormányülés egyik résztvevője ugyanakkor azt mondta, hogy a kérdések arra irányultak, történt-e bármi változás Orbán csütörtöki brüsszeli látogatásához képest. A kormánynak tanácsot adó közgazdász szerint a hivatalos uniós csatornákon Szapáry Györgyöt, a miniszterelnök hivatalos pénzügyi tanácsadóját keresték, de informális hívások befutottak másokhoz is. "Engem is hívott valaki azzal, hogy mit mondott a vice president (alelnök, Kósa Lajos Fideszen belüli pozíciója -  a szerk.), majd amikor mondtam neki, hogy ő nem az ország, hanem egy párt alelnöke, akkor megnyugodott" - hozott személyes példát a pénzügyi szakember a múlt hétvégi feszült időszakra.

(A cikk készítésében részt vett Szabó András.)