Nagyot buknának a távozó vezetők a kormány végkielégítési tervein

A kormány tervei szerint a költségvetési szférában minden, kéthavi bér mértékét meghaladó végkielégítést, és juttatást 98 százalékos adóval sújtanak majd, ezzel a végkielégítések mértéke a öredékére csökkenhet. Az állami vezetőket érzékenyen érintheti a terv, milliókat bukhatnak például a szabadságmegváltás elvesztésén - összeszedtünk néhány példát.

Orbán 29 pontos akciótervet jelentett be

A költségvetési szférában a hatvan napon túli végkielégítéseket, illetve a távozáskor járó béren felüli juttatásokat - köztük például a titoktartási pénzt, a szabadságmegváltást - 98 százalékosan megadóztatja a kormány - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a parlamentben a kormány gazdasági akciótervének részeként. (A bejelentés részleteit itt olvashatja.)

Bár a terv részletei egyelőre nem ismertek, vázlatos formában ez azt jelenti, hogy a költségvetési szférában dolgozók a jövőben gyakorlatilag legfeljebb kéthavi bérüket kaphatják meg távozásukkor. Orbán arról nem beszélt, hogy ez mekkora megtakarítást jelent majd, és arról sincsenek átfogó adatok, hogy a jelenlegi állami vezetők, állami cégvezetők végkielégítése mennyiben lépi túl ezt a szabályt. Számos korábbi botrány és hír foglalkozott ugyanakkor azzal, hogy a kirúgott vagy közös megegyezéssel távozó vezetők tízmilliós végkielégítésekkel távoznak. Összeszedtünk néhány példát, ami érzékelteti, hogy milyen változást hozhat a kormány terve.

A kormányváltással leköszönt miniszterek és államtitkárok a törvény szerint hathavi bérüket kapták meg végkielégítésként, ha pedig három évnél kevesebb ideig dolgoztak vezetőként, akkor háromhavi bér járt nekik. Ez a Bajnai-kormány múlt héten távozott minisztereinek mintegy 3-6 millió forintos végkielégítést jelent, amelynek egy jelentős részét elveszítették volna a távozó állami vezetők, ha már érvényben lenne a 60 napon túli végkielégítés a 98 százalékos adóztatása. Ezeken felül szabadságmegváltás is járt a vezetőknek, ami azt jelenti, hogy a ki nem vett szabadnapjaikért pénzben kárpótolták őket. A szabadságmegváltások mértékéről a leköszönő kormány nem közölt adatokat, de ezek is milliós összegek lehettek - legalábbis az [origo] egy korábbi gyűjtése szerint. Volt olyan miniszter, aki 9,5 millió forintot kapott szabadságmegváltás címén.

A BKV tavaly nyáron kipattant végkielégítési botránya Sz.-né Sz. Eleonóra, jelenleg előzetesben lévő egykori személyzeti igazgató végkielégítésével kezdődött. Sz.-né a BKV szerint havi 1,2 millió forintot keresett, mégis 86 milló forintot kapott végkielégítés címén, ami több mint 70 havi fizetésének felel meg (a hatalmas összeg mellett a botrányt az váltotta ki, hogy Sz.-né ezek után tovább dolgozott a BKV-nál).

A botrány nyomán beindult BKV-s vizsgálat arra jutott, hogy a cégnél korábban nem voltak ritkák a több tízmilliós végkielégítések, jellemző trükk volt például a titoktartási díj kifizetése: ez négy távozó vezető esetében összesen 28 millió forintjába került a BKV-nak. Előfordult az is, hogy valaki a rögzített 12 havi járandóság helyett 14 havi pénzt kapott meg távozásakor, egy ember esetében ez 6,1 milliós pluszkiadást jelentett a BKV-nak. Máskor egyhavi helyett egyévi bért kapott meg a távozó vezető. Erre két ember esetén 43 millió forintot fizetett ki a BKV.

A MÁV Zrt. esetében a vezetők felmondási ideje 2-8 hónap között mozog míg a végkielégítési idejük egyeseknél hat plusz három hónapig tart, de létezik "egyéni szerződés alapján" 12 hónapos időtartam is. Mindezt márciusban közölte a MÁV, miután az [origo] pert nyert ellene. (Erről bővebben itt olvashat.) Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) lemondott vezérigazgató-helyettese ötmillió forint végkielégítést kapott tavaly decemberben, ebből szabadságmegváltás címén 41 napra 2 millió 73 ezer forint járt neki. (Benedekről bővebben itt olvashat.)

Tavaly augusztusban minden állami tulajdonú cég vezetőinek fizetését és végkielégítésének mértékét nyilvánosságra kellett hozni. Néhány példa: a 11 tagvállalatot tömörítő Miskolc Holding Zrt. igazgatóját 8 havi fizetésnek megfeleleő végkielégítés illeti meg. Kocsis István, a BKV vezérigazgatója összesen 14 havi fizetésére jogosult végkielégítésként - igaz, Kocsis utóbb nyilvánosan lemondott az összegről. Klados Gusztáv, a DBR metró projekt igazgatója a BKV-val kötött szerződése értelmében 12 havi átlagbérét kapná. (Részletes gyűjtést a fizetésekről és végkielégítésekről itt talál.)