Évtizedes mulasztás miatt épült ártérre a miskolci Auchan

Már Miskolc 1998-as rendezési tervében is beépítésre szánt területként szerepeltek azok az ártéri telkek, amelyeken a Sajó medrében álló, az áradás során víz alá került Auchan bevásárlóközpont felépült. A beépítés a kormány szerint súlyosbította az árvíz pusztítását, a környezetvédelmi államtitkár ezért a héten menesztette az országos vízügyi felügyelet főigazgatóját, aki az építkezésre engedélyt adott. Az [origo] birtokába került dokumentumok szerint a kirúgott vezető nem jószántából bólintott rá a beruházásra.

A bevásárlóközpont is vízben állt

Miskolc város építési szabályzata miatt nem tilthatta meg az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség annak a Sajó árterében álló Auchan bevásárlóközpontnak a felépítését, ami a kormány szerint hozzájárult a Borsod megyei Felsőzsolca elöntéséhez - derül ki az [origo] birtokába jutott dokumentumokból. Filotás Ildikót, a főfelügyelőség főigazgatóját azért menesztette a héten Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, mert őt tették felelőssé a hipermarket felépülése miatt. A felügyelőségi határozatok szerint azonban Miskolcon a polgármestertől a regionális vízügyig mindenki útját állhatta volna a beruházásnak, csak a kirúgott országos főigazgató nem.

A Miskolc keleti határában, a Felsőzsolca felé vezető út mentén épített bevásárlóközpont azért került a figyelem középpontjába, mert a szomszédságában álló Felsőzsolcát a múlt héten teljesen elöntötte a Sajó és a Kis-Sajó áradása. Az árvíz ugyan a saját körgáttal védett hipermarketet sem kímélte meg, Felsőzsolcán mégis sokan vélték úgy, hogy a városra azért zúdult kivédhetetlen ár, mert az Auchan feltöltött területe jelentősen leszűkítette a Sajó árterét. Az ügyben a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkársága is vizsgálatot indított, amelynek első lépéseként kirúgták az Auchan építéséhez szükséges vízügyi engedélyt aláíró Filotás Ildikót.

Engedélyezési adok-kapok

Az áruház engedélyezéséről eddig csupán annyit lehetett tudni, hogy a regionális vízügyi felügyelőség (az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) első fokon megtiltotta az építkezést, az országos főfelügyelőség azonban megsemmisítette a döntést, és az áruház végül felépült. Azt azonban, hogy végül ki és milyen indokkal adott engedélyt az építkezésre, eddig nem árulta el sem a felügyelőség, sem a minisztérium, ezért az [origo] kikérte a regionális felügyelőségtől az ügyben hozott helyi és országos határozatokat. Ezek teljesen új megvilágításba helyezik a történetet.

A regionális felügyelőség először 2006 decemberében adott ki egy határozatot, amelyben megtiltotta az építkezést. Az indoklás szerint az áruház "a Sajó nagyvízi medrében, árvízveszélyes területen valósult volna meg, "egy ilyen beruházás pedig csökkentené a Sajó folyó árvízi tározójának jelenlegi térfogatát".  A hatóság úgy ítélte meg, hogy a több más beruházással - köztük az M30-as autópálya építésével - együtt beépített területre nem készült összehangolt, engedélyezett árvízvédelmi megoldás, és ezért a bevásárlóközpont árduzzasztó hatása sem volt számszerűsíthető. Amíg nem lehetett tudni, mekkora hatással lesz az árvizekre az építkezés, az első fokon eljáró felügyelőség nem adott engedélyt az építkezésre..

A beruházó ezt az elutasítást fellebbezte meg az országos főigazgatóságnál, amely másodfokon szintén arra jutott, hogy a "felülről-alulról nyílt ártéri öblözetben" tervezett építkezésnél talált veszélyek valósak. A beruházó azonban egy árvízvédelmi fejlesztéseket tartalmazó kiegészítést is csatolt a fellebbezéshez, amelyben nagyszabású mederkotrást és tereprendezést is ígért az áruház árszintnövelő hatásának kiegyenlítésére. Ezzel az országos főfelügyelet szerint új helyzet állt elő, amely "alaposabb vizsgálatot igényel" - ezzel az indoklással semmisítették meg az első fokú határozatot és küldték vissza az ügyet a regionális felügyeletek 2007 márciusában.

A regionális felügyelet ekkor ismét nekiállt a vizsgálatnak, de 2007. december 20-án "környezetvédelmi engedélyezést kizáró okra hivatkozva" újra elutasította az engedélyezést. Az indok ismét ugyanaz volt: a tervezett bevásárlóközpont a Sajó folyó nagyvízi medrében, árvízveszélyes helyen lenne.

Miskolc merész álma bekavar

Az áruház felépítéséhez a beruházó ekkor már minden más szakhatósági engedélyt beszerzett, így nem hagyta annyiban a vízügyi felügyelet vétóját, és ismét fellebbezett az országos főfelügyeletnél. Második alkalommal azonban az [origo] birtokába került főfelügyelőségi dokumentumok szerint taktikát váltottak: már nem nagyobb árvízvédelmi beruházások ígéretével próbálkoztak, hanem vitatni kezdték, hogy a hatóság megtilthatja-e az építkezést.

A befektető azzal érvelt, hogy a terület, amelyen építkezni szeretne, a város építési szabályzata szerint beépíthető terület. A miskolci közgyűlés 2004-ben fogadta el azt a tervet, amely alapján a folyómederben fekvő telek úgynevezett "különleges kereskedelmi célú építési övezet" lett: az építési szabályzat szerint az ilyen zónákat kifejezetten nagy alapterületű bevásárlóközpontok építésére tartja fenn a város.

A befektető közölte: a terület tulajdonosának joga van azt rendeltetésszerűen felhasználni, azaz beépíteni. Az építkezéshez a vízügyi felügyelőség az engedélyezés során feltételeket támaszthat ugyan, de az építkezést teljesen meg nem tilthatja - állították. Az országos vízügyi felügyelet ezt az érvelést nem kérdőjelezte meg, a fellebbezést megalapozottnak találta, mivel a nagyvízi medrek hasznosításáról szóló 2006-os kormányrendelet is kimondja: ilyen mederbe építmények a helyi építési szabályzat szerint, a meder kezelőjének beleegyezésével helyezhetők el.

Az áruház az ár útjában volt

Elmulasztott elővigyázatosság

Az érintett ártéri terület nem csak 2004 óta számított beépítendő teleknek, sokkal korábban került ebbe a zónába - mondta az [origo]-nak Ősz István, a miskolci önkormányzat építésügyi osztályának ezzel a városrésszel foglalkozó munkatársa.  Azt ugyan pontosan nem tudta megmondani, hogy ki és mikor nyilvánította építési területté, de közölte: a Sajó medrében már jóval korábban is építkezni akart a város, amely a "Keleti Kapu" projektben egy kereskedelmi negyedet álmodott ide.

"Már az 1990-es években benne volt az Általános rendezési tervben, hogy ez a rész építési terület" - állította Viszlay József miskolci főépítész is, aki szerint a terület egy része korábban is be volt építve. "A '70-es években szükséglakások voltak a környéken, de azokat elvitte az 1974-es árvíz, aztán nem is lettek újjáépítve" - mondta. Egy, a főépítészi irodában előkerült, 1998-as térképen viszont jól látható, hogy már akkor, 12 évvel ezelőtt is "egyedi ingatlan" építésére szánt területként tartották nyilván a telkeket.

Az [origo]-nak a főépítész és az építési osztály munkatársai is azt mondták, hogy a rendezési tervet, illetve a 2004-es építési szabályzatot széles körű egyeztetések előzték meg. Arról, hogy a meder beépíthető legyen, a miskolci közgyűlés döntött a polgármester javaslatára, de előzetesen minden szakhatóság véleményezte, megvétózhatta azt. Ha tehát a mederbe árvízvédelmi szempontból veszélyes építkezni, azt a regionális vízügyi felügyelőségnek kellett volna jeleznie az építési terv elfogadásakor.

A befektető a második fellebbezésében éppen ebbe kapaszkodott bele, amikor közölte: ha tilos lenne a telkére építkezni, azt a felügyelőségnek legkésőbb a 2004-es építési terv elfogadásánál jeleznie kellett volna. Mivel akkor nem kifogásolta a telek minősítését, utólag már az építkezést nem tilthatja meg - szólt az érv. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár ugyanakkor nem a regionális vízügyi felügyeletet vonta felelősségre, hanem az országost, amelynek Miskolc építési szabályzatába nem volt beleszólása.

Az ügyben szerettük volna megszólaltatni az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, ott azonban elzárkóztak minden nyilatkozattól, és a környezetvédelmi államtitkársághoz irányítottak bennünket. Az országos vízügyi főfelügyelőségnél szintén a minisztériumhoz irányítottak minket. Meg akartuk kérdezni Illés Zoltán államtitkárt is, hogy ismerte-e a kiadott építési engedélyek jogi indokait, amikor menesztette Filotás Ildikót, ő azonban többszöri megkeresésünkre sem reagált.

Elmaradt beruházások

A bevásárlóközpont felépítéséről szóló vita közben továbbra sem egyértelmű, hogy a beruházásnak a valóságban mekkora duzzasztó hatása volt az elmúlt hetek árvizeire. Lőrincz Orsolya, a regionális vízügyi felügyelőség vezetője egy hete az Észak-Magyarország című regionális napilapnak azt nyilatkozta, hogy szerinte csak 1-2 millimétert emelt a víz szintjén a bevásárlóközpont. A környékbeli önkormányzatok és vízügyi szakemberek is többször nyilatkozták azt, hogy az eddig soha nem látott mennyiségű víz okozta a pusztítást, nem a különböző ártéri építkezések.

Az is tény ugyanakkor, hogy az áruház az első fellebbezésekor még rengeteg olyan árvízvédelmi fejlesztést tartott szükségesnek, amelyek nem vagy csak részben valósultak meg. A fellebbezésről szóló országos főfelügyelőségi dokumentum szerint az ígéretek között szerepelt a Felsőzsolca közvetlen határában folyó Kis-Sajó medrének kikotrása 5 kilométer hosszan, a meder "átmetszése" 3 kilométer hosszan, a folyó bal partján depónia kialakítása 1,2 kilométeren. A fellebbező ezen kívül szükségesnek tartotta a felsőzsolcai bekötőút lesüllyesztését és egy felsőzsolcai körtöltés megépítését is.

Körtöltés Felsőzsolcán nem épült, és a helyi önkormányzat nem tud róla, hogy a többi fejlesztésből megtörtént-e valami. "A Kis-Sajót kotróhajóval nem lehet kotorni, csak markolóval, de hogy ezt megcsinálták-e, azt az isten se tudja" - mondta az [origo]-nak Németh Csaba, Felsőzsolca önkormányzatának szóvivője. Gillemot Katalin, az Auchan Magyarország Kft. külső kommunikációért felelős vezérigazgatói asszisztense szerint elvégezték a "meder- és hullámrendezést", de amikor ennek technikai részleteiről érdeklődtünk, visszahívást ígért, ami nem történt meg. Az építési engedélyekből pedig nem is egyértelmű, hogy az Auchannak végül milyen árvízvédelmi munkákat kellett elvégeznie, az építkezést jóváhagyó másodfokú határozat ugyanis ezt már nem részletezi.