Helyi tévék bánhatják a Jobbik módosító indítványát

Egyetlen, ellenzéki képviselők által a médiaszabályozásról szóló törvényhez benyújtott módosító indítványt támogatott hétfőn a parlament. A jobbikos indítvány csak egy feltételes módot illesztett a törvénybe, de egyes tévék számára ez komoly nehézségeket okozhat. A Fidesz ragaszkodott ahhoz, hogy a médiahatóság elnökét a kormányfő nevezhesse ki, de pár kisebb ügyben átvette az ellenzéki javaslatokat.

Leszavazta hétfőn a parlament kormánypárti többsége a fideszes képviselők által a médiát felügyelő intézmények átalakításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok többségét. Az egyetlen kivétel a jobbikos Novák Előd és Pörzse Sándor képviselők javaslata volt, amelyet az előterjesztők is támogattak.

Ez a javaslat mindössze egy igét helyezett feltételes módba a szövegben, mégis kiemelt jelentősége lehet néhány tévécsatorna számára. Az eredeti szöveg szerint ugyanis azokkal a csatornákkal, amelyeknek 2010. január 1. és a digitális átállás végső határideje, 2011. december 31. közt lejár a műsorszolgáltatási joguk, az új médiahatóságnak ideiglenes szerződést kellett volna kötnie. A jobbikos módosítás ezt az előírást csupán lehetőséggé változtatja, vagyis elvileg 2011-ben megszűnhetnek egyes tévécsatornák.

"Nem látjuk indokoltnak, hogy a Médiatanácsot a törvény egy ilyen fontos kérdésben megfossza a mérlegelés lehetőségétől" -  ennyit írtak indoklásukban a jobbikos képviselők. A párt régóta támadja a kereskedelmi tévéket, a választási kampányban még a megszüntetésüket is megígérte. A Fidesz által is támogatott módosító indítvány azonban nem a két országos kereskedelmi csatorna számára okozhat kellemetlenségeket, hiszen azoknak 2011 végéig van műsorszolgáltatási joguk, csak a kisebb helyi tévék esetében ad lehetőséget a médiahatóságnak arra, hogy ne adja ki az ideiglenes engedélyt.

A miniszterelnök embere

A kormánytöbbség nem engedett abból a sokat vitatott rendelkezésből, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság helyébe lépő Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét - aki az ORTT helyébe lépő Médiatanács elnöke is egyben - a miniszterelnök nevezi ki 9 évre. Több módosító indítvány is változtatott volna ezen. A fideszes Révész Máriusz és Kővári János javaslata például az országgyűlés hatáskörébe utalta volna az elnök megválasztását.

Az LMP-s Karácsony Gergely 5 évre korlátozta volna az elnök mandátumát, és megtiltotta volna az újraválasztását. Az elnököt Karácsony javaslata alapján a köztársasági elnök és a miniszterelnök együtt jelölte volna, és az országgyűlés választotta volna meg kétharmados többséggel. A szocialista Lendvai Ildikó pedig az országgyűlési ciklusokhoz kötötte volna az elnök hivatali idejét.

Megfogadott tanácsok

A többi módosító indítványt kormánypárti képviselők előbb a bizottságokban, majd a plenáris ülésen is leszavazták, még a fideszes Révész Máriusz és Kővári János fideszes képviselők indítványait is. A javaslatok egy részét azonban átvették, és múlt héten bizottsági módosító indítványként nyújtották be. Ezeket az előterjesztők is támogatták, és a parlamenti többség is megszavazta azokat.

Az ellenzéki képviselők sérelmezték például, hogy az eredeti előterjesztés szerint a közszolgálati médiát felügyelő Közszolgálati Kuratóriumba a parlament csak 4 tagot választott volna, kettőt kormánypárti, kettőt ellenzéki ajánlásra. Ez azt jelentette volna, hogy a három, egymással gyakran egyet nem értő ellenzéki frakciónak kellett volna megállapodni két kompromisszumos jelöltről, vagy a testület csonkán, csak kormánypárti tagokkal működött volna.

A kulturális és sajtóbizottság módosító indítványa ezért megnövelte a kuratórium létszámát. Hat tagot választ a parlament, hármat-hármat ellenzéki, illetve kormánypárti javaslatra. Annak érdekében azonban, hogy megmaradjon a kormánypárti többség, a hétfőn elfogadott módosítás értelmében a Médiatanács már nem csak a kuratórium elnökét delegálja, hanem rajta kívül még egy tagot, vagyis nyolctagú lesz a testület, ebből csak három fő lesz ellenzéki delegált.

Több ellenzéki képviselő is javasolta, hogy a közszolgálati média felett felügyeleti jogokat gyakorló, civil delegáltakból álló Közszolgálati Tanácsba az eredeti javaslatban szereplő szervezetek mellett mások is küldhessenek tagokat. Ezeket a kormánytöbbség nem támogatta, majd a kulturális és sajtóbizottság benyújtott egy javaslatot, amely két fővel megemelte a testület létszámát, és helyet biztosított a fogyatékos személyek szervezeteinek, illetve a kulturális szervezeteknek. Más szervezeteket azonban nem engedtek be a testületbe, pedig a szocialisták például javasolták a szakszervezetek, a Jobbik pedig az újságíró szakmai szervezetek bevonását.

Megnyirbált juttatások

Változtatott a kormánytöbbség a médiahatóság vezetőjének végkielégítésén is. A hatóság és a Médiatanács elnöke ugyanis az eredeti javaslat szerint 12 havi végkielégítést kaphatott volna, ha lemond, vagy lejár a hivatali ideje, de ez nem illett Orbán Viktor kormányfő bejelentéséhez, amely az állami végkielégítések jelentős csökkentéséről szólt. A bizottsági módosító indítvány kéthavi illetményben határozta meg az elnök végkielégítését (erről részletesen itt olvashat).

Több ponton is csökkentették a törvény szerint létrejövő testületek tagjainak fizetését is. A közmédiát felügyelő kuratórium elnöke például az államtitkári fizetés 75 százaléka helyett csak 65 százalékot (jelenleg bruttó 598 ezer forintot) kapna, a tagoknak pedig - akiknek számát egy másik módosítással 4-ről 6 főre emelnék - az államtitkári illetmény 50 helyett 40 százaléka (jelenleg 398 ezer forint) járna.

A médiahatóság elnöke azonban két fizetést vehet fel, hiszen ő a Médiatanács elnöke is lenne a törvényjavaslat szerint. A hétfőn elfogadott módosítás ugyan csökkenti az utóbbi posztért járó fizetést, de az elnök még így is az Orbán által korábban bejelentett kétmilliós bérplafon felett keresne: a két fizetés összesen bruttó 2 millió 66 ezer forint lenne havonta (erről itt olvashat részletesen).

A médiaszabályozásról szóló törvényről, illetve a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításról a jövő héten szavaz az országgyűlés. Az új testületekbe tagokat jelölő parlamenti bizottságokat két hét múlva hozhatják létre.