Csak találgatják a tömeges halpusztulás okát a Hortobágy-Berettyón

2010.06.22. 18:53

Tömeges halpusztulás történt az elmúlt napokban a Hortobágy-Berettyón, ahol a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai több mint egy tonna haltetemet gyűjtöttek be. A pusztulás miatt egy parlamenti képviselő is vizsgálatot követelt: a nemzeti park egyik munkatársa szerint emberi szennyezés és a kánikula miatti oxigénhiány egyaránt közrejátszhatott a halak pusztulásában.

Több mint egy tonna haltetemet emeltek ki a Hortobágy-Berettyóból a napokban, miután eddig ismeretlen okból nagy mennyiségű hal pusztult el a folyóban. A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának munkatársai a nemzeti park által kezelt 60 kilométeres folyószakaszról gyűjtötték be a veszélyes hulladéknak minősülő haltetemet - mondta Kapocsi István, a park természetvédelmi őrszolgálat-vezetője. A haltetemeket a debreceni állatifehérje-feldolgozóba szállították.

A nemzeti park honlapja szerint a halpusztulás a Hortobágy folyót és a Nyugati-főcsatornát is érinti, ahol napról-napra erősebb halpusztulást észleltek. A folyók néhány szakaszán a haldög összefüggő csóvában sodródott a víz felszínén, és ahol a hullámtéren kiterülő víz lelassult, ott a tetemeket az áramlás a parthoz sodorta. A nemzeti park honlapján látható képek szerint a folyópartot összefüggő haltetemsáv borítja.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tíz természetvédelmi őre kisgéphajókkal és kézi szerszámokkal, önkéntesek közreműködésével gyűjti a tetemeket - olvasható a park honlapján. A Hortobágy-Berettyóban nagy mennyiségű süllő, keszegféle, ponty, amur és busa pusztult el, a kár az elsődleges becslések alapján milliós nagyságrendű.

A szakértők egyelőre nem tudják pontosan, hogy mi okozta a halpusztulást, természetes biológiai folyamatok és valamiféle egyéb szennyezés együttes hatásai egyaránt állhatnak a pusztulás hátterében. Kapocsi István szerint kisebb halpusztulás évről évre előfordul a folyón. Kedden Kepli Lajos, a Jobbik parlamenti képviselője haladéktalan vizsgálatot kért a halpusztulás miatt, a politikus szerint ugyanis valószínűsíthető, hogy egy sertéstelep hígtrágya-tároló medencéjének tartalma került a folyóba, és ez okozta a halállomány szinte teljes kipusztulását.

Keresik az okot

A halpusztulás okára a debreceni székhelyű Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség közelmúltban indult vizsgálatától várnak magyarázatot. A nemzeti park rendelkezésére álló mérési adatok alapján a pusztuláshoz köze lehet annak, hogy az adott időszakban a víz foszfátszintje magasabb, míg oldottoxigén-tartalma jóval alacsonyabb volt a normálisnál. Az előbbi szerves szennyezőanyag jelenlétére is utalhat.

A folyó oxigénszintje a kánikulai napok beköszöntével csökkent drasztikusan - mondta Kapocsi István. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy az elmúlt időszakban számos csatornán keresztül jelentős mennyiségű belvíz érkezett a Hortobágy-Berettyóba. A folyó elöntött ártereinek víz alatt rothadó dús vegetációja is indokolja a rossz vízminőséget, amely egyébként mostanában a Tiszára és a Nyugati-főcsatornára is jellemző.

A helyzet az újabb hideghullám érkezése óta számottevően javult - a másfél hete kezdődött, de tömeges méretben mindössze három napig tartó halpusztulás a múlt péntek óta már nem észlelhető a folyón. Félő azonban, hogy ha tartósan melegebbre fordul az idő, újra veszélybe kerül a Hortobágy-Berettyó halállománya - mondta a nemzeti park őrszolgálat-vezetője.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK