Éjfélkor lefújná a bulit az erzsébetvárosi önkormányzat

Éjfélkor minden üzletnek és szórakozóhelynek le kellene húznia a rolót az erzsébetvárosi önkormányzat rendelettervezete szerint, amelyet pénteken tárgyalnak meg a helyi képviselők. Erzsébetváros ezzel a szomszédos Terézváros példáját követi, és az érvek is nagyon hasonlók: a lakók évek óta panaszkodnak a randalírozó, az utcákat összepiszkító, autókon ugráló részegekre. A helyi vendéglátósok képviselője szerint ők igyekeznek, de nem tarthatnak rendet a rendőrség helyett az utcán.

Turista egy pesti romkocsmában

Újabb budapesti kerület készül a tavalyi terézvárosi csendrendelethez hasonló szabályozás bevezetésére. Csak éjfélig tarthatnának nyitva július 1-től az üzletek és szórakozóhelyek Budapest VII. kerületében, ha az erzsébetvárosi képviselő-testület pénteki ülésén elfogadja az erről szóló helyi rendeletet. Ez az éjjel-nappal nyitva tartó boltok mellett egy sor, a turisták által is szívesen látogatott belső-erzsébetvárosi szórakozóhelyet érintene.

A szomszédos Terézváros tavaly nyáron fogadott el hasonló csendrendeletet. Ez már este tízkor zárórát rendelt a szórakozóhelyeken, csak az üzletnek otthont adó ház lakóinak írásos engedélyével lehetett a teraszokat éjfélig, a szórakozóhelyeket hajnali egyig nyitva tartani. A rendelet ellen széles körű tiltakozás szerveződött, végül az önkormányzat tavaly októberben engedett, és a lakók hozzájárulásával akár reggel 6-ig is nyitva tarthatnak a szórakozóhelyek.

Az erzsébetvárosi rendelettervezet nem adna mérlegelési lehetőséget a lakók kezébe, és nem tesz különbséget a különféle üzletek közt, hanem egységesen zárva tartást írna elő minden nap éjféltől reggel hatig. Ez alól csak egy kivétel lenne: december 31-ről január 1-re virradóra éjszaka is nyitva lehetne tartani. A rendelet megszegőit a javaslat szerint a jegyző 50 ezer forintra bírságolhatja, emellett legfeljebb 90 napra bezárhatja az üzletet, de akár végleg is visszavonhatja a működési engedélyét.

Zaj, hányás, vizelet

"Nekünk az itt élők érdekeit kell képviselnünk, akik éjszakánként pihenni szeretnének" - mondta az [origo]-nak Gergely József, Erzsébetváros alpolgármestere. Szerinte az elmúlt években, a romkocsmák és más szórakozóhelyek elszaporodásával kezelhetetlen helyzet alakult ki főleg a kerület belső részein. Mára egész utcák teltek meg felkapott szórakozóhelyekkel, amelyek vendégei éjszakánként hangoskodnak, az utcára hánynak, vizelnek, sőt, esetenként megrongálják a parkoló autókat is - sorolta a problémákat az alpolgármester.

Hasonló panaszaik vannak az interneten petíciót közzétevő Kazinczy utcai lakóknak. Ebben az utcában több felkapott szórakozóhely is található, amelyek közül a legnagyobb a Szimpla Kert nevű romkocsma, amely egy egész régi bérházat elfoglal. A lakók petíciójukban azt követelik, hogy legfeljebb öt panasz után az önkormányzat figyelmeztesse a szórakozóhelyet, majd további szabályszegések esetén függessze fel a vendéglátóhely működési engedélyét (a teljes petíciót itt olvashatja el).

Az egyetlen fegyver

"Azért, mert egy angol rögbicsapat végigugrálja a kocsikat a Wesselényi utcában, nem a szórakozóhelyeket kell felelősé tenni. Az közterületen történik, látják a térfigyelő kamerák, és a rendőrségnek kellene intézkednie" - mondta az [origo]-nak Zsendovits Ábel, a vendéglátósokat tömörítő Azért 7 Egyesület elnöke, a Szimpla tulajdonosa, utalva egy pár évvel ezelőtt történt incidensre. Zsendovits elismeri, hogy a panaszok egy része jogos, de szerinte azok nem az "üzemszerű működéshez" kapcsolódnak, hanem közterületen történő problémák.

A kerület alpolgármestere szerint a hatóságok tehetetlenek a jelenséggel szemben, mert sem a jogszabályok, sem a rendőrség létszáma nem teszi lehetővé a hatékony fellépést. "Ha a kerületi kapitány nem küldi az összes emberét néhány belső-erzsébetvárosi utcába, akkor nem ér semmit az egész" - mondta Gergely, aki szerint az önkormányzat kezében egyetlen igazi eszköz van, az üzletek nyitva tartásának szabályozása.

Zsendovits szerint néhány vendéglátóst tavaly nyáron, a terézvárosi csendrendelet bevezetése idején meghívott az önkormányzat egy lakossági fórumra, ahol meglehetősen parázs hangulat alakult ki. A vállalkozók ez után hozták létre az egyesületüket, amely tárgyalásokat kezdett az önkormányzattal. Ezek Zsendovits szerint egy ideig biztatóak voltak: a szórakozóhelyek vállaltak takarítást, beüzemelték a Klauzál téri nyilvános vécét, illetve elindítottak egy úgynevezett bagolyszolgálatot, amelynek keretében fiatalok intették csendre az utcán hangoskodókat.

Eredménytelen egyeztetések

Azt Gergely József is elismeri, hogy a vendéglősök mutattak hajlandóságot az együttműködésre, de szerinte a lépéseik kevésnek bizonyultak: a szórakozóhelyek csak a közvetlen közelükben takarítottak, a távolabbi hányásfoltokért már nem vállaltak felelősséget. Az alpolgármester szerint a beígért hétvégi nagytakarításokból sem lett semmi, és a bagolyszolgálat sem működött kellő létszámmal és hatékonysággal. Gergely állítja: az egyeztetések eredményeként alakult ki az a kompromisszum, hogy éjféltől legyen kötelező bezárni minden üzletet.

Zsendovits szerint azonban őket egyáltalán nem vonták be a rendelet előkészítésébe. A múlt héten volt ugyan egy fórum, ahová meghívták az egyesület vezetőit is, de ott csak a problémákat sorolták fel a lakók, a közterület-felügyelet és a rendőrség képviselői. Az egyesület elnöke szerint illúzió, hogy egyik napról a másikra megszűnik a zaj és a kosz. Ezért szerinte az önkormányzatnak is lenne tennivalója, mert "a kiürített bérházak kapujába biztosan oda fognak vizelni, de egy Louis Vuitton üzlet kivilágított kirakatába már nem valószínű".

A szórakozóhelyek tulajdonosai azt sem értik, hogyan lehetséges, hogy miközben a főváros és a Magyar Turizmus Zrt. épp azzal hirdeti Budapestet, hogy milyen nagyszerű az éjszakai élet (például a Budapest Adventure című, angol nyelvű honlapon) , a belső kerületek csendrendeletekkel igyekeznek korlátozni azt. Gergely József szerint azonban nekik kevés hasznuk van az üzletágból, csak a hátrányait kénytelenek elviselni: az iparűzési adó ugyanis a főváros kasszájába folyik, majd a lakosság arányában osztják szét a kerületek közt.