A pornóadóból nehezen építene magaskultúrát a kormány

El tudja-e dönteni egy adóellenőr, hogy mi a giccs és hogy hol kezdődik a pornó? - többek között ezt a kérdést is felveti a kulturális államtitkár által bedobott, egyebek mellett a pornófilmekre kiterjedő úgynevezett giccsadó ötlete. Nemrég szűnt meg egy hasonló rendszer, amely alig néhány millió forint bevételt hozott, miközben sok papírmunkával járt. Egy pornófilmrendező szerint ráadásul most már ebből az üzletből sem húzna hasznot az állam, mert ma már mindenki interneten nézi a szexfilmeket.

Szigorú adó a pornóra (képünk illusztráció)

"Kezdeményezni fogom, hogy adott kategóriákban - giccs, pornó - olyan szigorú adót vezessünk be, amelyből azután a kultúra részesülhet" - jelentette ki Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára a Magyar Nemzetben kedden megjelent interjújában. Az államtitkár az újfajta járulék bevezetésére két indokot is felhozott: szerinte így "karakteresen" kifejezhetnék, "mi az, ami hordoz kulturális értéket, és mi az, ami nem", másrészt a befolyó bevételből támogathatnák az "értékes kultúrát".

Az államtitkárt eredetileg az úgynevezett kulturális járulék újbóli bevezetéséről kérdezték, amelyet az idei évig mindenféle kulturális termék után fizetni kellett, viszont a mértékében jelentős eltérések voltak az értékesebbnek tartott termékek javára: a könyvkiadás után 1 százalékos járulékot kellett fizetni, míg a pornó- és erőszaktartalmú videokazetták, DVD-k után 25 százalékot. Szőcs Gézát kedden nem tudtuk elérni, így nem sikerült több részletet megtudni elképzeléseiről, de az esetleges giccsadó által érintett szakmák és ágazatok szereplői az [origo]-nak egybehangzóan azt mondták, nehezen megvalósítható és nem is feltétlenül eredményes tervről van szó.

Alig volt belőle bevétel

A Bajnai-kormány pénzügyminisztere, Oszkó Péter tavaly májusban jelentette be, hogy az egyszerűsítés jegyében szeretnének megszabadulni több nehezen adminisztrálható, a vállalkozásoknak sok terhet jelentő kis adótól, így a kulturális járuléktól is. Nem sokkal később közölte a kulturális tárca, hogy a megszűnő kulturális járulék helyett 2010. január elsejétől az ötös lottóból befolyó szerencsejáték-adó 90 százalékából gazdálkodhat a Nemzeti Kulturális Alap (NKA).

Az akkori kulturális miniszter, Hiller István szerint ezzel hosszú idő után sikerült végre megoldani azt a problémát, hogy az NKA bevétele - vagyis a kulturális támogatásra fordítható keret - állandóan csökkent. A vonatkozó törvény ugyanis 2001 óta nem változott, miközben a fogyasztói szokások átrendeződtek, és az emberek már nem vásároltak egy sor olyan terméket - például audio- vagy videokazettákat -, amelyek után kellett volna járulékot fizetni, új kulturális termékekre azonban nem terjesztették ki a járulékfizetési kötelezettséget.

Az adatokból ugyanakkor az derül ki, hogy a kultúra támogatására fordítható összeg nagysága nem a kulturális járulékbevételen múlt: az NKA bevétele például 2008-ban mintegy 8,5 milliárd forint volt, míg ugyanebben az évben mindössze 8,6 millió forint folyt be kulturális járulékból. (A korábbi Oktatási és Kulturális Minisztérium adatai szerint 2001-ben 5 millió, 2005-ben 7,2 millió, 2007-ban 8,7 millió forint bevétel származott a kulturális járulékból.)

Lebeszélnék az ötletről

"Azt tanácsolnám az államtitkár úrnak, hogy lépjen vissza ettől az ötlettől" - mondta az [origo]-nak a korábbi kulturális járulékokkal gazdálkodó Nemzeti Kulturális Alap elnöke, Harsányi László. Szerinte nem lenne szabad kitenni "egy újabb jogalkotási rohamnak" a kulturális finanszírozás kérdését, mert szerinte ez egy "sikertelen út".

Az NKA elnöke megerősítette, hogy a járulék korábban alig hozott bevételt, úgy fogalmazott, marginális forrást jelentett a kultúra támogatásában. "Önbevallásos alapon ment a befizetése, az egészből évente 10 millió forintnál kevesebb jött be, ráadásul a felélesztése ellenkezik a kisadókat megszüntető jelenlegi tendenciával is" - jegyezte meg.

Harsányi szerint a "világon nincs jobb rendszer" a jelenlegi magyar szabályozásnál, amely a lottóból befolyó bevétel egy részéből finanszírozza a kultúra támogatását. Mint mondta, ez több európai országban hasonlóképpen van, előnye, hogy a lottózási kedvnek köszönhetően egy állandó, stabil rendszert jelent.

Meghúzni a határokat

"Egyáltalán mi az, hogy giccs, ez nem egy valóságos kategória, ha adó szempontjából nézzük" - utalt Harsányi arra, milyen nehéz meghúzni azokat a határokat, ki fizessen járulékot az úgynevezett giccsek után. Szerinte nem jó, ha adóellenőrök döntenének esztétikai, művészeti kérdésekben, de az sem lenne jobb, ha ez a minisztérium feladata lenne. "A politikának semmi keresnivalója ilyen kérdésekben, nem ilyen módon kell kifejezni, mi hordoz kulturális értéket. Ezt bízzuk inkább a kulturális támogatásokról döntő szervezetekre, kuratóriumokra" - tette hozzá.

Szőcs Géza kulturális államtitkár

Goda Krisztina filmrendező is úgy véli, nagyon nehéz kérdés meghúzni olyan kategóriákat, hogy mi hordoz magas kulturális értéket. "A filmeknek például teljesen szubjektív a megítélése, mégis előszeretettel kategorizálják őket, többek közt a nézőszám alapján" - mondta az [origo]-nak a több népszerű, de kritikusok által is elismert film rendezője. A mozis példánál maradva ugyanakkor hozzátette: egyetért azzal, hogy elő kell teremteni a forrásokat az olyan filmek támogatására, amelyek kisebb nézőszámot érhetnek csak el.

Inkább a pornót

Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója is nehezen eldönthető kérdésnek tartja, hol húzódnak a giccs határai. A korábban eltörölt járulékot minden kiadott könyv után meg kellett fizetni. Mivel a kulturális államtitkár az interjúban a giccset és pornót említette, Zentai szerint nem biztos, hogy ez a könyvkiadást érinti. Hozzátette, ha a pornó után kell majd a járulékot fizetni, az ellen "senki nem emelhet kifogást". Ugyanakkor szerinte a kulturális járulék újbóli visszahozatala még csak terv, ezért akkor foglalkoznak vele, ha már tudják, mit tartalmaznak majd az új szabályok.

"Nullának nulla lesz az adója" - válaszolta Kovács "Kovi" István felnőttfilm-rendező, amikor a pornóadóztatási tervekről kérdeztük. A rendező szerint ugyanis az internet, az illegális letöltések, fájlcserélők korában a DVD-eladások drasztikusan visszaestek, ezért ma már elsősorban a nagy látogatottságú honlapokon futó hirdetésekből van bevételük.

Kovács az időközben megszüntetett kulturális járulékot is igazságtalannak tartotta, egyrészt a 25 százalékos járulékkulcs miatt, másrész azért, mert nem a termékekből származó haszon, hanem a nettó árbevétel alapján kellett kifizetni. Mint mondta, külföldi kollégái el sem akarták hinni, hogy Magyarországon ilyen járulék létezik.

Sok gond volt a behajtásával

Sok probléma volt korábban a kulturális járulék behajtásával - tudtuk meg Matlné Kisari Erikától, az APEH szakreferensétől. Mint mondta, a pontatlan, nehezen alkalmazható szabályokat könnyű volt kihasználni, hiszen önbevallás alapján kellett befizetni a járulékot. "Eléggé gumijogszabályok voltak, nem volt mindig egyértelmű, mire terjed ki a járulék és mire nem, a járulékfizetésre kötelezettek pedig nyilván igyekeztek a számukra kedvezően értelmezni a szabályokat" - tette hozzá.

A szúrópróbaszerű ellenőrzéseken előfordult, hogy az adóellenőrök vitatkoztak a forgalmazóval azon, egy-egy termék pornográf vagy erőszakos tartalma miatt kulturális járulékot kell-e utána fizetni. Ezzel kapcsolatban az adóhivatal munkatársa annyit mondott, az APEH valóban kísérletet tett arra, hogy érvényt szerezzen a fizetési kötelezettségnek. Hozzátette, ráadásul az adó bevallása, nyilvántartása jelentős adminisztrációs terhet is jelentett.