Szinte minden párt szemében volt már szálka a távozni készülő Sólyom

Aktív, konfliktusokat vállaló államfőként újraértelmezte a köztársasági elnöki szerepkört az augusztusban távozó Sólyom László. Számos törvényt vétózott meg, többször bírálta a Gyurcsány- és a Bajnai-kabinet tevékenységét, az Orbán-kormány hivatalba lépése óta két fideszes törvényjavaslatot is visszaküldött a parlamentnek. A leköszönő államfő a Fidesznek és az MSZP-nek is túl öntörvényű volt.

Schmitt Pált, az országgyűlés elnökét jelöli államfőnek Orbán Viktor miniszterelnök - jelentette be szerdai sajótájékoztatóján Szijjártó Péter, Orbán szóvivője. Az államfőjelöltről június 29-én szavaz a parlament: mivel a Fidesz és a KDNP kétharmados többséggel rendelkezik az országgyűlésben, minden valószínűség szerint Schmitt Pál lesz a következő államfő. Hivatalát augusztusban veheti át Sólyom Lászlótól, aki konfliktusokkal terhelt időszakot tudhat maga mögött.

"Egyéniségemből fakadóan meglehetősen aktív vagyok, de államfőként fegyelmezni fogom magam" - nyilatkozta Sólyom László a Magyar Nemzetnek 2005-ös hivatalba lépését követően. Ígérete ellenére a köztársasági elnök az elmúlt öt évben egyáltalán nem volt passzív, megválasztása óta 26 törvényt küldött vissza a parlamentnek, háromszor annyit, mint elődjei, Göncz Árpád és Mádl Ferenc együttvéve.

Minden téren aktív

Az Alkotmánybíróság korábbi elnöke, az 1989-es alkotmányozási folyamat meghatározó szereplője nem elégedett meg a protokolláris feladatok ellátásával, ötéves ciklusa alatt jelentős mértékben átformálta a köztársasági elnöki szerepkört. Szakítva a korábbi szokásjoggal nem egyeztetett a parlamenti pártokkal a főügyészi, a legfelsőbb bírói, az ombudsmani jelöltek kiválasztásakor, ezért jelöltjeit a frakciók rendszeresen leszavazták.

A Védegylet nevű civil szervezet alapítójaként kiállt a környezetvédelem mellett, már államfőként 2005 szeptemberében részt vett a Zengőre tervezett katonai létesítmény elleni demonstráción. A elnöki hivatal által felkért szakértők több száz oldalnyi javaslatot fogalmaztak meg az oktatás, a határon túli magyarok helyzetének javításáról, a korrupció elleni harcról.

A határon túli magyar kisebbségek melletti kiállása miatt többször okozott diplomáciai bonyodalmakat a szomszédos országok és Magyarország között. Az államfő 2007-től a nemzeti ünnepeket megelőző vagy az azokat követő napot rendszerint a határon túli magyarok körében töltötte, erre készült tavaly augusztus 21-én is, de az államfőt a pozsonyi kormány kitiltotta Szlovákiából, nem vehetett részt a révkomáromi ünnepségen. A két ország közötti jogi vita később nemzetközi szintre emelkedett.

Őszöd árnyékában

Leszámítva az utóbbi egy hónapot, elnöki ciklusa a Gyurcsány- és Bajnai-kabinet időszakára esett, így a legtöbb konfliktusa a MSZP és az SZDSZ által támogatott kormányokkal volt. Sólyom megtámadta a két kabinet szinte összes reformtervét: 2006-ban az Alkotmánybírósághoz küldte a felsőoktatási reformot, 2007-ben visszaküldte a parlamentnek az egészségbiztosítási törvényt, tavaly júniusban pedig ellenezte a gyes időtartamának rövidítését, illetve a gyed igénybevételének szigorítását is.

A szólásszabadság és a gyülekezési jog korlátozhatatlanságára hivatkozva elbuktatta az összes olyan próbálkozást, amely a gyűlöletbeszéd megfékezését célozta: az MSZP és a kormány törvényjavaslatai rendszerint az Alkotmánybíróságon végezték.

Interjúiban, parlamenti felszólalásaiban 2007 és 2009 között többször bírálta a Gyurcsány-kormány tevékenységét, a korábbi miniszterelnökkel bevallottan rossz volt a viszonya. 2006 júliusában - miként a köztelevíziónak egy évvel később adott nyilatkozatában fogalmazott: "hozomra" - aláírta az államháztartási hiány csökkentését célzó megszorító csomagot, de az őszödi beszéd szeptemberi nyilvánosságra kerülése után már élesen bírálta Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt. Bár az ellenzékben lévő Fidesz azt várta, hogy szólítsa fel lemondásra a kormányfőt, Sólyom kijelentette, a köztársasági elnöknek erre nincs jogosítványa. Viszont az október 1-jei önkormányzati választások estéjén felszólította Gyurcsányt, kérjen maga ellen bizalmi szavazást a parlamentben. Miután a miniszterelnököt a kormánypárti többség megtartotta hivatalában, Sólyom a parlament döntését tudomásul vette.

Ennek ellenére Gyurcsány és Sólyom viszonya a következő években nem javult, az államfő és a kormányfő közötti korábban rendszeres tanácskozások elmaradtak. Az Indexnek adott 2007-es decemberi interjújában azt állította, hogy a "bizalmi tőke" közte és Gyurcsány között a beismerést tartalmazó őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésekor illant el, amikor azzal kellett szembesülnie, hogy köztársasági elnökként ő sem jutott hozzá a valós államháztartási adatokhoz.

Jobboldalinak látták

Sólyomnak nemcsak Gyurcsánnyal, hanem az MSZP-vel sem volt zökkenőmentes a viszonya. A szocialisták gyakran bírálták Sólyom tevékenységét, kifogásolták, hogy az államfő nem egyeztet velük az ombudsman- és a főbírójelöltekről. A párt politikusai többször felszólították, emelje fel a szavát a szélsőségek, a Fidesz ellenzéki tevékenységével szemben, de a köztársasági elnök már megválasztásakor jelezte, az ilyen kéréseket "el fogja engedni a füle mellett", és nem reagált az MSZP-s felszólításokra.

A szocialisták nem felejtették el azt sem, hogy Sólyom 2005-ben a parlamenti szavazáson az MSZP által jelölt Szili Katalint legyőzve, a Fidesz támogatásával lett köztársasági elnök. A szocialisták kifogásolták azt is, hogy Sólyom 2007 nyarán visszautasította a kormánynak a 75 éves Horn Gyula kitűntetésére vonatkozó javaslatát.

Az MSZP és az államfő közti viszony Gyurcsány Ferenc 2009. márciusi lemondását követően jutott a mélypontra: a kaotikus kormányfő-keresgélés időszakában - amikor egymás után kerültek nyilvánosságra a lehetséges kormányfőjelöltek nevei - Sólyom azt nyilatkozta, hogy "a stabil kormányzást csak az előre hozott választás teremtheti meg". Az MSZP frakcióvezetője, Lendvai Ildikó erre közleményben reagált, amiben azt állította: nem az a baj, ha az államfő magánvéleménye egybeesik egy pártéval, az viszont baj, ha ezt hivatalos nyilatkozataiban teszi közzé, és ezzel direkt politizálásra vállalkozik". Végül a parlamenti többség megválasztotta Bajnai Gordont miniszterelnöknek, Sólyom pedig kijelentette, hogy az új kormányfő legitim.

Feleselős viszonyok

Államfőként a Fidesszel is több konfliktusa volt. 2007-ben, amikor Orbán Viktor egy interjúban azt kifogásolta, hogy az alkotmány nem teszi lehetővé, hogy az államfő lemondassa Gyurcsányt, Sólyom "mérhetetlenül rombolónak" nevezte az alkotmányos alapok megkérdőjelezését. Elítélte a népszavazás fogalmának kiterjesztő értelmezését - a Fidesz a 2008-as népszavazást gyakran nevezte "népítéletnek" -, és bírálta a legnagyobb ellenzéki pártot, amiért politikusai gyakran összekeverték a legalitás és legitimitás fogalmát, elvitatva a Gyurcsány- és a Bajnai-kabinetek működésének jogszerűségét.

Kifogásolta, hogy a Fidesz-frakció tagjai az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után rendszeresen kivonultak a parlamenti ülésteremből, amikor Gyurcsány kapott szót. Sólyom azt mondta, a fideszes és KDNP-s képviselők ezzel kiüresítik a tiltakozásnak ezt a formáját, de törvénytelennek nevezte a 2007-es februári Kossuth téri kordonbontást is, amikor a Fidesz-frakció - Orbán Viktor részvetelével - szétszerelte a tüntetők távol tartására a parlament elé kihelyezett rendőrségi kordonokat.

Az államfői kritika nem maradt válasz nélkül: a szavazati arányokból arra lehet következtetni, hogy nemcsak az MSZP, hanem a Fidesz és a KDNP egyes képviselői is nemmel szavazhattak az elnöki ombudsman- és főbírójelöltekre.

Az Orbán-kormány május 29-i hivatalba lépése óta Sólyom László két törvénymódosítást is visszaküldött megfontolásra a parlamentnek. Június 14-én vétót emelt a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tévő törvény ellen, hétfőn pedig visszaküldte az alkotmánybírók megválasztásának új szabályairól szóló törvényt.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke egy április 28-i tévéműsorban jelentette be, hogy Sólyom László nem marad államfő. Pokorni bejelentése után Orbán Viktor még úgy nyilatkozott, hogy csak június 29-én döntenek az elnökjelölésről, az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó vezető fideszes politikusok azt mondták, a párt elnöksége már a vétói előtt döntött Sólyom sorsáról.