Brüsszel szerint nem volt jogsértő Sólyom kitiltása Szlovákiából

Vágólapra másolva!
Az Európai Bizottság szerint Szlovákia nem követett el kötelezettségszegést, amikor Sólyom Lászlót nem engedték be az országba. A testület szerint egy országnak joga van korlátozni a szabad mozgáshoz való jogról szóló európai irányelvet. A magyar Külügyminisztérium nem hagyja annyiban, az Európai Bírósághoz fordul.
Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság szerint megalapozatlan Magyarország hivatkozása, amelyet Sólyom László köztársasági elnök tavaly augusztusi, megakadályozott szlovákiai látogatása miatt terjesztett elő, és amelyben kötelezettségszegésre hivatkozva támadta a szlovák hatóságok eljárását. A testület szerint sem az uniós szerződés, sem más jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamelyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő látogatására.

Az EU legfőbb végrehajtó testülete szerint az említett jogforrások "szövegéből, összefüggéseiből, valamint céljából következik, hogy a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat". Az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak - szögezte le a brüsszeli bizottság, amely szerint az uniós intézmények nem rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák.

Szlovákia 2009. augusztus 21-én megtagadta, hogy Magyarország köztársasági elnöke szlovák területre lépjen. Magyarország ezért kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Szlovákiával szemben. Budapest szerint Pozsony megszegte az európai uniós jog rendelkezéseit - nevezetesen az unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló uniós irányelvet. A magyar kérés az volt, hogy a brüsszeli végrehajtó testület indítson Szlovákia ellen kötelességszegési eljárást.

Az Európai Bizottság válasza szerint "a szlovák hatóságok úgy értékelték, hogy az elnök látogatásának időpontja, amely Csehszlovákia Varsói Szerződés általi megszállásának 41. évfordulójára esett, közbiztonsági kockázatot jelentett". Ezért az uniós irányelv alapján - amely a közrend, a közbiztonság és közegészségügy veszélyeztetése esetén lehetőséget ad a személyek szabad mozgásának korlátozására - nem engedték be az elnököt az ország területére.

A magyar Külügyminisztérium álláspontja szerint Szlovákia nem tagadhatta volna meg, hogy Sólyom László belépjen az ország területére, így Magyarország folytatni fogja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt - közölte a tárca szóvivői irodája csütörtökön az MTI-vel. A Külügyminisztérium indoklásul a személyek szabad mozgásáról szóló irányelvre hivatkozik. A minisztérium szerint Magyarország arra is szeretne választ kapni, hogy az irányelvet minden uniós polgárra ugyanúgy kell-e alkalmazni, vagy van-e olyan személyi kör (például közjogi méltóságoké), akikre az irányelv szabályai nem érvényesek.