Kipróbálta erejét egy hónap alatt a Fidesz

Hétfőn lesz egy hónapja, hogy kormányt alakított a Fidesz és a KDNP. A két párt gyorsan lezavarta a kampányban tett leglátványosabb ígéreteit, bemutatott egy olyan intézkedéscsomagot, amellyel elképzelései szerint új alapokra helyezné az ország életét, és meglazított néhány olyan féket, amelyek a kormány és a parlament ellenőrzését szolgálják. Mit csinált kormányon egy hónap alatt a Fidesz és a KDNP?

Hétfőn telik le a kormányalakítás utáni első hónap. A Fidesz a kampány során többször jelezte, nem kér türelmi időt, azonnal cselekedni szeretne. A párt már a kampány során sem titkolta, és a választások óta eltelt időben is jelezte, hogy a KDNP-vel szerzett kétharmados többségét történelmi eredménynek tekinti, és élni is kíván a kétharmados többség biztosította lehetőségekkel.

A kormány legjelentősebb intézkedéseit június 8-án jelentette Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben. A 29 pontos csomag többek része az egységes 16 százalékos szja bevezetése két év alatt, a családi adó- és illetékkedvezmények érvényesítése, a társasági adó csökkentése, a bankok megadóztatása. Orbán bejelentette, hogy a kormány visszaszorítja a deivzahiteleket, lefaragja az állami kiadásokat, és a választási ígéretnek megfelelően legálissá teszi a házi pálinkafőzést (a programról itt olvashat részletesen).

Orbán bejelentését pár napos forintválság és a Fidesz eddigi legjelentősebb fordulata előzte meg. Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár június 5-én jelentette be, hogy az általa vezetett gazdasági tényfeltáró bizottság részjelentése szerint komoly gondok vannak az idei költségvetéssel, a kormány azonban ennek ellenére is tartani akarja a Bajnai-kormány által kitűzött 3,8 százalékos hiánycélt. Varga közölte: ennek érdekében akciótervet dolgoznak ki.

A 3,8 százalékos hiánycél megtartása jelentős fordulatot jelentett a Fidesz korábbi nyilatkozataihoz képest, amelyek még arról szóltak, hogy a Bajnai-kormány által meghatározott célszámot nem lehet tartani, sőt év végére akár 7 százalékos is lehet a hiány. A Fidesz ugyanis arra számított, hogy a nemzetközi szervezeteket, az IMF-et és az EU-t meg tudják győzni a hiánycél elengedéséről. Erre utalt, hogy a választás másnapján tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán úgy nyilatkozott: "sem az IMF, sem az EU nem a főnökeim".

Az [origo]-nak korábban több fideszes politikus is arról beszélt, hogy Kósa Lajos ügyvezető alelnök és Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő államcsődről szóló nyilatkozatai által kiváltott forintpánik nem befolyásolta érdemben a Fidesz elképzeléseit. Ezek nélkül is azt a gazdasági programot tették volna le az asztalra, amit Orbán ismertetett a parlamentben. Az akcióterv iránya ugyanis akkor vált nyilvánvalóvá, amikor június elején Orbán José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt Brüsszelben. Barrosso ekkor jelezte, hogy az Európai Bizottság nem támogatja a fiskális konszolidáció feladását. Ezt támasztja alá az is, hogy Vargának a hiánycélról tartásáról szóló bejelentését is a Barrosóval folytatandó tárgyaláshoz igazították.

Meglazítottak néhány féket

A kétharmados többség birtokában a Fidesz már az első hónapban egy sor olyan javaslatot nyújtott be és fogadott el, amelyek hosszú évek óta húzódó, eddig a pártok szembenállásán megbukó ügyeket oldhatnak meg. Az alkotmány azoknak a posztoknak, törvényeknek a megszavazásához ír elő kétharmados többséget, amelyek a kormány és a parlament ellenőrzését végzik, hatalmi ellensúlyát jelentik.

A törvényhozás legfőbb ellenőre, az Alkotmánybíróság tagjait is kétharmados többséggel választja az országgyűlés. Eddig egy olyan bizottság javaslatára választották meg a tagokat, amelybe minden párt egy-egy képviselőt küldhetett. A pártok sokszor nem voltak képesek megegyezni egymással, így elhúzódott az új tagok kinevezése, az Alkotmánybíróság a 11 tag helyett sokszor csak 8-9 fővel működött.

A Fidesz két hete megváltoztatta az Alkotmánybíróságról szóló törvényt és az alkotmány vonatkozó részeit, így a jövőben a nyolctagú jelölőbizottságba a pártok parlamenti mandátumaiknak megfelelő arányban küldhetnek majd tagokat. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz-KDNP a kétharmados többséggel egyedül is dönteni tud, és akár a saját jelöltjeivel is feltöltheti az Alkotmánybíróságot. A javaslatot jogvédők és szakmai szervezetek is kritizálták, és egyelőre hiába fogadták el, nem is lépett életbe, mert Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte az országgyűlésnek megfontolásra (a javaslatról itt olvashat bővebben). Az indítványról hétfőn szavazhat újra az országgyűlés.

A túlságosan önálló Sólyom Lászlónak mennie kell

Az már biztos, hogy saját országgyűlési képviselőjét jelöli a Fidesz a költségvetést és a közpénzek elköltését ellenőrző Állami Számvevőszék élére. Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit is kétharmados többséggel választják, de a pártok az elmúlt ciklusban ezekről a posztokról sem tudtak megállapodni, ezért az ÁSZ december óta elnök nélkül működik, alelnökei pedig már 2002 óta nincsenek. Az elnöknek jelölt Domokos László alkalmasságát az ellenzéki pártok vitatják, ennek ellenére a parlament hétfőn várhatóan megválasztja a posztra. Alelnöknek az egykor MSZP-képviselő, de a szocialistákkal idén nyilvánosan szakító székesfehérvári polgármestert, Warvasovszky Tihamért jelölték.

Saját képviselőjükre cserélik a fideszesek az öt éve még az ő szavazataikkal megválasztott Sólyom László köztársasági elnököt is. Az önjáró, egy hónap alatt két fideszes törvényjavaslatot is visszadobó Sólyom helyett várhatóan Schmitt Pált választják meg a parlament keddi ülésén. Schmitt alkotmányossági kérdésekben kevéssé járatos, mint Sólyom, és múlt heti bemutatkozásában azt is elmondta, hogy nem szeretne a kétharmados parlamenti többség törvényalkotási lendületének gátja lenni, így vele biztosan kevesebb gondja lesz a kormánynak, mint a törvényeket rendszeresen visszadobó, az államfő jogköreit a végsőkig kihasználó Sólyommal lenne.

A közmédia feletti felügyelet is a Fidesz kezébe kerülhet a Cser-Palkovics András és Rogán Antal által június 11-én pénteken benyújtott médiacsomag elfogadásával. A csomag első részét, amely a médiát felügyelő testületek és hatóságok átalakításáról szól, várhatóan már most hétfőn elfogadja az országgyűlés. Ennek lényege, hogy egységes hírközlési- és médiafelügyelet jön létre, amely élén egy, a miniszterelnök által 9 évre kinevezett, gyakorlatilag leválthatatlan elnök kerül. A közszolgálati médiumokat és az MTI-t egyetlen kuratórium felügyeli majd, ennek tagjait is 9 évre választják (a javaslat részleteiről itt olvashat).

A média tartalmi kérdéseiről szóló jogszabály-tervezetet a fideszes képviselők nem erőltették olyan tempóban, mint az intézményekről szólót, ennek vitáját csak most hétfőn kezdi meg a parlament. A javaslatot már így is számos támadás érte az abban szereplő bizonytalan fogalmak, illetve a vélemény-helyreigazítás bevezetése miatt. Időközben azonban a kulturális bizottság fideszes elnöke módosító javaslatokat nyújtott be, amelyek több ponton is tompítanák a törvénytervezetet (erről itt olvashat).

Elintézték a szimbolikus ügyeket

A kampány során a Fidesz és a KDNP több számára fontos szimbolikus ügyet ismertetett, amelyekről azt ígérték, hogy már a kormány hivatalba lépése előtt rendezni fogják. Az első lépések egyike annak a törvénynek a megszavazása volt, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A törvényjavaslat vitát gerjesztett Magyarország és Szlovákia között. A választásokra készülő szlovák pártok válaszként a pozsonyi parlamentben elfogadták azt a törvényt, mely kiköti: ha valaki felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot.

Június 4-én, a békeszerződés aláírásának 90-ik évfordulóján Schmitt Pál fideszes házelnök kezdeményezésére a parlament trianoni emléknapot tartott. Az emléknap megtartását fideszes javaslatra előzőleg külön törvénybe foglalta az országgyűlés. Az emléknap ötletét először a Jobbik vetette fel, de a fideszesek őket megelőzve fogadták el saját javaslatukat a parlamentben.

A Fidesz számára fölényes győzelmet hozó első forduló után Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót tartott, ahol azt ígérte, hogy kormányon két hét alatt rendet tesznek az ország olyan pontjain, amelyek "ma még reménytelennek tűnnek". A győztes párt elnöke, a miniszterelnöki poszt várományosa közölte: bár nem tudnak egy nap alatt felvenni háromezer rendőrt, de már készen állnak szükséges az intézkedési tervek, amelyek erősíteni fogják a közbiztonságot. A Belügyminisztérium a kormány felállása után indított akcióban mintegy 600 új rendőrt vezényelt Borsodba, többségüket a készenléti rendőrség állományából küldték az észak-magyarországi megyébe. Június közepén Pintér Sándor az [origo]-nak már elismerte: "az érzések változásához picivel több idő kell". A biztonságérzet a belügyminiszter szerint nem változik meg azonnal, hiába a rendőrök átvezénylése, de azt is hozzátette, hogy a kormány elképzelését nem adják fel.

Orbán Viktor megtartotta a választási kampányban tett azon ígéretét, mely szerint csökkenteni fogja a minisztériumok számát, és visszaállítja a Gyurcsány-kormány által 2006-ban megszüntetett közigazgatási államtitkári posztot. A csúcsminisztériumok létrehozásával a Bajnai-kabinethez képest 15-ről 8-ra csökkent a tárcák száma, igaz, a közigazgatási és helyettes államtitkári poszt visszaállítása miatt magasabb lett, mint az előző kormányban volt.

A bürokrácia visszaszorítása jegyében könnyítették meg az elbocsátásokat a közszférában, amikor a kormánypárti többség a parlamentben június elején elfogadta a kormánytisztviselők - a minisztériumok vezető állású köztisztviselőinek - indoklás nélküli elbocsátását lehető tevő törvényt. A javaslat ellen tiltakoztak a szakszervezetek, a köztársasági elnök, Sólyom László pedig június 14-én megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek a még ki nem hirdetett törvényt. A fideszes többség nem hallgatott az államfői intelmekre, egy héttel később változatlanul újra megszavazta a törvényjavaslatot.

Az önkormányzati választási törvény megváltoztatása miatt az LMP sárga lapot mutatott a többségnek

A Fidesz egyik legtöbbet hangoztatott ígérete a kampányban az elszámoltatás volt. Nem sokkal a választások után Orbán Viktor kormányfő bejelentette, hogy a 2006-os tüntetések és a rendőri fellépés kivizsgálását miniszterelnöki megbízottként Balsai Istvánra, a Fidesz jogi kabinetjét vezető parlamenti képviselőre bízza. Balsaihoz hasonló megbízatást kapott Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szövetségi igazgatója, a Fidesz parlamenti képviselője, aki "az állami földek jogellenes elherdálását" - többek között a sukorói ügyet és a bábolnai földeladásokat - vizsgálja a kormányfő megbízottjaként. Elszámoltatási kormánybiztosként tevékenykedik Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő is, aki június 6-i kinevezése után azt nyilatkozta, az ő feladata lesz többek között a Malév és a ferihegyi reptér privatizációjának és Simor András jegybankelnök offshore-cégekkel való kapcsolatának kivizsgálása.

Június 8-án a kormánytöbbség megszavazta a Bűntető törvénykönyv (Btk.) módosítását és bevezette az úgynvezett három csapás szabályt. Ennek lényege, hogy szigorúbban, esetenként életfogytiglani büntetéssel büntethetik a többszörös, erőszakos visszaeső bűnelkövetőket. A kormánytöbbség visszaállította a "középmértékes büntetést", amely szerint a bíróknak a törvényben szereplő büntetési tételek közepéhez képest kell súlyosabb vagy enyhébb ítéletet kiszabni. A Btk. módosítása szigorúbb szankciókat rendelt el azokkal szemben, akik pedagógusokkal ellen követnek el erőszakos bűncselekményeket. Az új szabályok szerint nemcsak a holokauszt tagadása, hanem általában a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása is büntethető.

Alig egy héttel a parlament alakuló ülése után az országgyűlés fideszes javaslatra beiktatta az alkotmányba, hogy a következő ciklusban a képviselők száma legfeljebb 200 fő lehet. A kisebb parlamenthez szükség lesz a választási rendszer átalakítására, a választójogi törvények módosítására. A kormánypárt megfelezte az önkormányzati képviselőtestületek létszámát is: az országgyűlés június 8-án, név szerinti szavazással fogadta el a törvényt, melyet már az őszi helyhatósági választásokon alkalmazni kell.