Médiatörvényt alkot és ÁSZ-elnököt választ a parlament

Csak részletkérdésekben enged a Fidesz az alkotmánybírók jelöléséről szóló, az államfő által visszaküldött törvényben, amelyet hétfőn várhatóan ismét elfogad a parlament. Az országgyűlés hétfőn szavaz az új médiafelügyeletről szóló törvényről, megválasztja az Állami Számvevőszék új vezetőit, illetve felállítja az új alkotmányt előkészítő bizottságot is.

Hétfőn várhatóan ismét megszavazza az országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjainak választását átalakító törvényeket, amelyeket Sólyom László köztársasági elnök a múlt héten küldött vissza megfontolásra a parlamentnek. Az alkotmányt, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvényt módosító csomag lehetővé tenné, hogy a kormánytöbbség maga jelöljön alkotmánybírákat, majd meg is válassza azokat (az elképzelés előnyeiről és hátrányairól itt olvashat).

A javaslathoz az előterjesztő, Mátrai Márta képviselő nyújtott be úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványokat, de ezek csak egy részletkérdésben változtatnának a törvényen: az eredeti jogszabály azt írta elő, hogy az alkotmánybírókat jelölő bizottság nyolctagú legyen, és abban a frakciók mandátumarányuknak megfelelő számú helyet kapjanak. A köztársasági elnök többek közt azt kifogásolta, hogy így egyes frakcióknak egyáltalán nem is jutna hely a testületben. A módosítás változó létszámú, 9-15 fős bizottságot ír elő, ami a mindenkori parlamenti erőviszonyokhoz igazítható.

Az országgyűlés hétfőn megválasztja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) új elnökét és alelnökét is. A közpénzek felhasználását ellenőrző szerv élére a Fidesz saját képviselőjét, Domokos Lászlót jelölte, az alelnök Warvasovszky Tihamér, korábbi szocialista képviselő, Székesfehérvár polgármestere lehet. Az ÁSZ-elnöké és helyetteséé a leghosszabb mandátum a magyar közjogi rendszerben: 12 évre választják őket.

A parlament hétfőn létrehozza az új alkotmányt előkészítő eseti bizottságot is. A 45 tagú testület nem paritásos alapon működne, hanem a parlamenti frakciók mandátumarányuknak megfelelően delegálhatnának bele képviselőket: a Fidesz 26, a KDNP 4, az MSZP 7, a Jobbik 6, az LMP pedig 2 tagot ajánlhat. A bizottságnak 2010. december 31-ig kellene az országgyűlés elő terjeszteni az új alkotmány alapvető elveire vonatkozó határozati javaslatot.

Zárószavazás lesz a médiát felügyelő testületek és hivatalok átalakításáról szóló törvényről, illetve a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításról is. Ennek legfontosabb eleme, hogy egységes hírközlési- és médiafelügyelet jön létre, amely élén egy, a miniszterelnök által 9 évre kinevezett, gyakorlatilag leválthatatlan elnök kerül. A közszolgálati médiumokat és az MTI-t egyetlen kuratórium felügyeli majd, ennek tagjait is 9 évre választják (a javaslat részleteiről itt olvashat).

A média tartalmi kérdéseit szabályozó jogszabály-tervezetet a benyújtó fideszes képviselők nem erőltették olyan tempóban, mint az intézményekről szólót, ennek vitáját csak most hétfőn kezdi meg a parlament. A javaslatot már így is számos támadás érte az abban szereplő bizonytalan fogalmak, illetve a vélemény-helyreigazítás bevezetése miatt. Időközben azonban a kulturális bizottság fideszes elnöke módosító javaslatokat nyújtott be, amelyek több ponton is tompítanák a törvénytervezetet (erről itt olvashat).