Az aknamezőt kerülné el a Fidesz a médiacsomag halasztásával

Egy váratlan húzással levette a kormánytöbbség a parlament hétfői napirendjéről a médiacsomag nagyobb részét, pedig két hete még amellett érveltek az előterjesztők, hogy sietni kell az elfogadásával. Egy fideszes forrás szerint a párt arra vár, hogy hivatalba lépjen Schmitt Pál megválasztott államfő, aki biztosan aláírja majd a törvényeket. A csomag a parlamentben több ponton módosult, állítólag azért, mert a politikusok más szemmel nézték, mint az azt kidolgozó jogászok.

Az MTV stúdiója

Bár két hete még rohamtempóban akarták elfogadni a fideszes képviselők által benyújtott médiacsomagot, a parlament - az előterjesztők javaslatára, a kormánypárti többség támogatásával - hétfőn úgy döntött, leveszi a napirendről a médiát felügyelő testületekről szóló törvény zárószavazását, illetve a média tartalmi kérdéseiről szóló törvény vitáját. Az országgyűlés így hétfőn csak az alkotmánymódosításról döntött.

A fideszes képviselők két héttel korábban még amellett érveltek, hogy a törvénycsomagot - vagy legalább a médiahatóság és a különböző testületek átalakításáról szóló javaslatot - mielőbb el kell fogadni, hiszen működésképtelenné vált a médiaszabályozás. A június 11-én, péntek délután benyújtott törvénycsomagot 14-én hétfőn megtárgyalták a bizottságok, majd este lefolytatták az általános vitát is (erről, illetve a javaslatról korábbi cikkünkben olvashat).

Az [origo]-nak nyilatkozó képviselők - az egyik előterjesztő Cser-Palkovics András, illetve a kulturális bizottság elnöke, L. Simon László - akkor azt mondták: azért kell sietni, hogy mielőbb felállhassanak az új testületek, mert rengeteg gond van a média területén. Példaként azt említették, hogy a Magyar Televíziónak (MTV) és az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) sincs elnöke, a közmédiumok kuratóriumai pedig olyan nagyra duzzadhatnak, ami már a működőképességüket veszélyezteti.

Meggondolták magukat

A törvénycsomagot az előterjesztők két részre választották: az alkotmánymódosítást és a médiát felügyelő testületekről és hivatalokról szóló részt vették előre, ezt két hét alatt végigvitték a jogalkotási folyamaton, hétfőn már a zárószavazás következett volna. A médiaalkotmánynak is nevezett, a sajtó- és a média alapvető működési szabályait tartalmazó törvényt nem siettették ennyire, annak csak az általános vitája kezdődött volna meg hétfőn, a szavazásokat eredetileg is őszre halasztották volna.

Egy kormányzati pozíciót is betöltő fideszes képviselő az [origo]-nak azt mondta: azért döntöttek így, mert a médiahatóság megújítása volt számukra az elsődleges, a tartalmi szabályozás másodlagos volt. A politikus szerint nem akartak kétfrontos harcot vívni, úgy ítélték meg, hogy először elég a médiahatóság átalakításával járó konfliktust felvállalni, a másikat harcot inkább elhalasztották.

Ilyen előzmények után meglepetésként hatott, hogy hétfőn, a napirendi szavazások közt az elnöklő Lezsák Sándor bejelentette: az előterjesztők levennék a napirendről a saját javaslataikat. A bejelentésre a csomagot korábban kritizáló ellenzéki képviselők tapssal reagáltak, Lezsák ezért még rájuk is szólt: "Ne csak tapsoljanak, szavazzanak is!" (A napirendi javaslatokról a parlament kézfelemeléssel szavaz.)

A fideszes képviselők javaslata összevonná a mai Nemzeti Hírközlési Hatóságot az ORTT-vel, és egy egységes hivatalt állítana fel. Ennek elnökét a miniszterelnök nevezné ki 9 évre, és ugyanez a személy lenne a hivatalon belül működő Médiatanács vezetője is. A törvényjavaslat értelmében egyetlen közalapítvány felügyelné az MTV-t, a Duna TV-t, a Magyar Rádiót és az MTI-t is, a kuratórium tagjait szintén 9 évre választanák, illetve delegálnák. Az ellenzék leginkább azt kifogásolta, hogy a mai kormánytöbbség a neki megfelelő erőviszonyokat alakíthat ki a testületekben és azokon 9 évig nem lehet majd változtatni.

Cser-Palkovics András az [origo]-nak azzal indokolta a döntést, hogy előbb az alkotmánymódosítást akarták elfogadni, csak utána jöhet az intézményekről szóló törvény. Arra a felvetésre, hogy hétfőn két, alkotmány- és törvénymódosítást is magában foglaló csomagot fogadtak el (az önkormányzatokról, illetve az alkotmánybírák választásáról), Cser-Palkovics csak annyit mondott: "Akkor úgy volt, most így lesz."

Sólyomtól tarthatnak

Egy, atörvénycsomag kidolgozását közelről ismerő fideszes forrásszerint a médiacsomagot azért vonták vissza, mert attól tartanak: Sólyom László, leköszönő köztársasági elnök nem írja alá azt, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldi előzetes normakontrollra. Ezért forrásunk szerint megvárják, hogy augusztus 6-án Sólyom helyébe a kedden megválasztott Schmitt Pál lépjen, vagy legalábbis már csak néhány nap legyen hátra a mandátumából (a házszabály szerint az elfogadott törvényt a házelnöknek 15 napon belül kell aláírnia, majd megküldeni az államfőnek).

Ha ugyanis az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul, a törvény addig nem lép hatályba, amíg a testület el nem bírálja a jogszabályt. Az Ab ugyan előre szokta venni a köztársasági elnök által megküldött törvényeket, de a testületet semmilyen határidő nem köti, így előfordulhat, hogy hónapokig nem lép életbe az új szabályozás. Ez azt jelenti, hogy fennmarad a mai, a fideszesek szerint működésképtelen rendszer, nem lesz elnöke az MTV-nek és az ORTT-nek, illetve megmarad a bizonytalanság a közmédia kuratóriumai körül.

Cser-Palkovics az [origo] érdeklődésére nem reagált érdemben arra, hogy ilyen megfontolás állna a zárószavazás elhalasztása mögött. Azt mondta, az intézményekről szóló törvényt július 19-ig, a parlament rendkívüli nyári ülésszakának végéig elfogadják, és addig lezajlik a tartalmi szabályozásról szóló törvény általános vitája is. A médiacsomaghoz korábban módosító javaslatokat benyújtó Révész Máriusz szerint pedig a felügyeleti szervekről szóló törvényben nincs is olyasmi, ami miatt az Alkotmánybírósághoz lehetne fordulni, legfeljebb a médiahatóság elnökének 9 éves kinevezését lehetne kifogásolni.

Több ponton engedtek

A törvényjavaslatok egyébként a benyújtás óta több ponton változtak. A médiafelügyeletről szóló törvény esetében a fideszes többség ugyan - egyetlen kivétellel - nem támogatta sem az ellenzéki, sem a fideszes képviselők által benyújtott módosító indítványokat, de azokból több elemet is átvettek. A kulturális és sajtóbizottság javaslataiként benyújtott módosítások a törvény lényegén nem változtattak, csak néhány apróságban engedtek, például minden parlamenti párt delegálhat tagot a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumába (a részletekről itt olvashat).

Jóval nagyobb engedményeket tett a Fidesz a média tartalmi kérdései esetében. L. Simon László múlt szerdán tucatnyi módosító indítványt nyújtott be ehhez a törvényhez, amelyek pontosítanák a törvény által használt fogalmakat. L. Simon emellett kihagyná a jogszabályból azt a többek által bírált, és már az első Orbán-kormány idején is felmerült ötletet, amely lehetővé tenné a vélemények helyreigazítását. Kikerülne a tervezetből az is, hogy a tájékoztatási kötelezettség megszegésének számít, ha egy szerkesztőség nem tudósít valamilyen fontos eseményről (a részletekről itt olvashat).

A Fidesz visszakozásának okairól a párt szűkebb vezetésének egyik tagja, és a háttérben dolgozó forrásunk is azt mondta: a tervezeteket eredetileg nem politikusok dolgozták ki, hanem Szalai Annamária, az ORTT fideszes delegáltja, és a mellette dolgozó csapat írta azokat (az [origo] az elmúlt egy hétben többször is kereste Szalait, de ő nem vette fel a telefonját). Ebben a csapatban nincsenek politikusok, csak jogászok és távközlési szakemberek, így ők nem vettek figyelembe politikai szempontokat. Forrásaink szerint a csomag benyújtása után, a parlamenti képviselő is nekiestek a javaslatoknak, ezért módosult néhány dolog.