Orbán nyilatkozatának kifüggesztésén vitáznak a pártok

2010.07.03. 17:26

Mind a három ellenzéki párt bírálja azt a kormányhatározatot, amely elrendelte, hogy a nemzeti együttműködésről szóló nyilatkozatot ki kell függeszteni minden államigazgatási szerv épületében. Az MSZP szerint a rendelkezés a Rákosi-korszakot idézi. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője viszont közleményében azzal érvelt: a nyilatkozat az emberek akaratának elismerése, ezért kell ott lennie, ahol az emberek gyakran megfordulnak.

"A magyar emberek egy új rendszert alapítottak az országgyűlési választáson. Ez akkor is így van, ha az ellenzéki pártok ezt mind a mai napig képtelenek elfogadni" - közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője arra reagálva, hogy az ellenzéki pártok bírálták a közintézményekben kötelezően kifüggesztendő nyilatkozatot. Szijjártó szerint a nyilatkozat elfogadásával az országgyűlés az emberek akaratát ismerte el. "Mivel tehát az emberek akaratának elismeréséről van szó, a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának ott a helye, ahol az emberek gyakran megfordulnak, vagyis a közintézményekben" - tette hozzá.

A "Nemzeti Együttműködésről" szóló, úgynevezett politikai nyilatkozatot egy pénteken megjelent kormányhatározat értelmében minden államigazgatási szerv épületében ki kell helyezni. Ebbe beletartoznak a katonai épületek, valamint az állami intézmények területi szervei is, és a kormány felkéri a tőle független intézményeket is, hogy tegyék ki a nyilatkozatot.

Az Orbán Viktor által aláírt határozat fel is sorolja, hogy mely független intézményekre gondol: felkérik a köztársasági elnököt, az országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, a helyi és kisebbségi önkormányzatok választott testületeinek vezetőit, a bíróságok elnökeit és az ügyészségek vezetőit.

A szocialisták szerint a Fidesz-KDNP egy újabb határt lépett át azzal, hogy kormányrendelettel kötelezik az ország közintézményeit egy szerintük kizárólag a Fidesz-KDNP képviselői által támogatott parlamenti politikai nyilatkozat kifüggesztésére. Az MSZP országgyűlési frakciójának szombati közleménye szerint Magyarországon Horthy Miklós és Rákosi Mátyás, Romániában pedig Nicolae Ceausescu élt hasonló módszerekkel, a "különbség csak az, hogy ők az arcképüket is kötelezően kifüggeszttették a közintézményekben".

Orbán Viktor "szózatát" ráadásul a kormánytól független intézményekben, a bíróságokon, a nemzeti bankban és az önkormányzatokban is kötelezően közszemlére akarják tenni - olvasható a közleményben. Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza "az elnyomás időszakaira emlékeztető" rendeletet, és "annak az alkotmánynak a szellemében cselekedjen, amelyre felesküdött".

A pénteken megjelent kormányrendeletet élesen kritizálta korábban az LMP és a Jobbik is. A LMP pénteken kiadott közleménye szerint a nyilatkozat közzétételére vonatkozó kormányzati szándék a 20. századi magyar történelem legrosszabb korszakait idézi. "Ez nem az együttműködés, hanem a félelemkeltés rendszere. Nincs szó, amivel ki tudnánk fejezni, hogy az LMP mennyire elképesztőnek tartja ezt a határozatot. Első hallásra nem is hittük el, hogy igaz lehet. Viccnek is durva lenne" - olvasható a párt közleményében.

Eleinte viccnek vélte a kormányhatározatot a Jobbik is. Az ellenzéki párt szombati közleménye az LMP-hez és az MSZP-hez álláspontjához hasonlóan történelmi példákkal vont párhuzamot. A Jobbik szerint az ötvenes éveket, a "rossz emlékezetű forradalmi munkás-paraszti korszakot" idézi a kormány pénteken kihirdetett döntése.

A "Legyen béke, szabadság és egyetértés" mottóval kezdődő politikai nyilatkozatot június 14-én fogadta el az Országgyűlés 260 igen, 66 nem szavazattal, 46 tartózkodás mellett. A Fidesz és a KDNP igennel szavazott, nemmel voksolt 50 szocialista és 15 LMP-s politikus. A Jobbik - a nemmel szavazó Novák Előd kivételével - testületileg tartózkodott. A dokumentummal az Országgyűlés azt nyilvánította ki, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK