Dühös tizenéveseket teremthet Pintér közbiztonsági csomagja

Szembe megy a nemzetközi ajánlásokkal, hosszú távon működésképtelen, és csak ront a helyzeten az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) szerint Pintér Sándor belügyminiszter javaslata, amely szerint a jövőben a tizenéves bűnelkövetőket is elzárással büntethetnék. Az OKRI kutatója szerint a megtévedt gyereket még inkább a perifériára sodorja, ha bezárják ahelyett, hogy segítenének neki belátni, és jóvátenni a bűnét. A minisztérium szerint viszont szükség van a szigorra, mert eddig szinte büntethetetlenek voltak a bűnöző tizenévesek.

Egy graffitiért is elzárás lehet a büntetés

Pénteken nyújtotta be a kormány nevében Pintér Sándor belügyminiszter közbiztonsági csomagját, amelynek egyik eleme, hogy a fiatalkorúak, azaz a 14-18 évesek körében is alkalmazható büntetés lenne az elzárás. Őket eddig nem lehetett ezzel büntetni, de a miniszter szerint szükség van a változtatásra, mert jelenleg alig van szankcionálási lehetőség a fiatalkorúak ellen, a kiszabott pénzbírságot ugyanis nagyon nehéz behajtani rajtuk, hiszen a legtöbbször nincs saját jövedelmük.

Egy másik passzus arról is rendelkezik, hogy a jövőben a szabálysértések, vagyis a húszezer forint érték alatt elkövetett lopások, rongálások esetében is ki lehetne szabni az eddiginél jóval nagyobb büntetést: akár 150 ezer forintos bírásgot, vagy elzárást. A javaslatban ez alól nem szerepelnek kivételként a fiatalkorúak, vagyis elvileg egy graffitizésnek is lehetne elzárás a következménye. A javaslat annyi kivételt tesz, hogy a fiatalkorúakat a felnőttek 60 napjával szemben legfeljebb 30 napra lehetne elzárással büntetni, és mindig el kellene őket különíteni a felnőtt foglyoktól.

A javaslat illeszkedik a kormány egyik legfontosabb ígéretéhez, mely szerint a társadalom kisebb súlyú bűncselekmények miatt megromlott biztonságérzetén javítani kell, ezért szigorúbban kell fellépni a kisebb lopások, betörések, rongálások esetében. A bűncselekmények természetét kutató Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatója, Gyurkó Szilvia szerint viszont a fiatalkorúakra vonatkozó változtatás nem érheti el a célját.

A kutató szerint a belügyminiszter javaslata éppen ellentétes a nemzetközi trendekkel. Az ENSZ gyerekjogi, rijádi és pekingi irányelvei szerint is csak a legvégső, különös súlyú esetekben szabad elzárást alkalmazni büntetésként a fiatalokkal szemben. A szabadságelvonásról ugyanezt fogalmazzák meg az EU különböző dokumentumai, például az ifjúságvédelmi program is - mondta.

A gyűlöletét fogalmazza meg a többség

Gyurkó Szilvia szerint a jelenlegi kutatások között egy sincs, amely azt mutatta volna ki, hogy a szabadságelvonás hatékony módszer a fiatalkorú bűnözés ellen. A visszaesés megelőzésében kifejezetten rosszak a mutatók - mondta, hozzátéve, hogy a büntetés súlya a felmérések szerint nem jó visszatartó erő, ennél sokkal hatékonyabb a büntetés biztossága - vagyis a fiatalokban kialakult tudat, hogy nem úszhatják meg a lebukást.

A szigorú büntetés elrendelése a többség körében népszerű lehet, de "a racionalitása csekély" - fogalmazott Gyurkó. Annál is inkább, mert nagyon kevés a férőhely a fiatalkorúak börtönében, a büntetés-végrehajtó intézmények kihasználtsága még a felnőtt intézmények esetében is 100 százalék feletti - tette hozzá. A most bevezetni tervezett rendszer ezért szerinte hosszú távon biztosan fenntarthatatlan.

A bűnt elkövetők elzárásával "a gyűlöletét fogalmazza meg a társadalom" - fogalmazott Gyurkó Szilvia, aki szerint ez a fiatalkorúak felé azt üzeni, hogy nem tudnak mit kezdeni a problémáival, és nem tartozik a többség közé. Ennek hatására a gyerekekben könnyen megerősödik a tudat, hogy ők alacsonyabb rendűek, mint mások, és egyedül vannak. Ezután nehezebben tudnak visszailleszkedni, kimaradnak az iskolából, és kapnak egy stigmát. Ha pedig egy bandától - akár a fogdában vele összezárt "dühös és agresszív gyerekektől" - megkapja a kortárs elismerést, inkább hozzájuk kezd kötődni, vagyis nagyobb eséllyel fog újra bűnt elkövetni - magyarázta a kriminológus.

Inkább a sértett kezébe kerüljön

A nemzetközi ajánlások a fiatalok esetében a szabadság megvonása helyett az úgynevezett helyreállító igazságszolgáltatás, a mediáció pártján állnak - ez lehetőséget biztosít a gyerekeknek és fiatalkorúaknak, hogy elismerjék a felelősségüket, és ha lehet, helyreállítsák az okozott kárt. "Ha egy graffiti miatt elkapják, akkor nem viszi be a rendőr, hanem kerüljön a sértettek kezébe, moderált körülmények között" - mondott egy példát a kriminológus, aki szerint a fiatalkorúak még nagyon fogékonyak a felelősség felébresztése, a jóvátétel, vagy éppen az agressziókezelő tréningek iránt.

Kiváncsiak voltunk arra, hogy a fiatalkorúak esetében Magyarországon a gyakorlatban menniyre működik hatékonyan a mediáció. A bírósági ügyek mediációval történő rendezését szervező Központi Igazságügyi Hivatal, pártfogó felügyelői szolgálatának igazgatója, Hatvan Erzsébet azonban azt mondta, csak a Belügyminisztérium engedélyével nyilatkozhat a tapasztalataikról.

A Belügyminisztérium (BM) az [origo] megkeresésére azt közölte, az elzárásra ítélt fiatalok elhelyezése megoldható lesz. A BM szerint ugyani s a fiatalkorúak bv-intézeteinek leterheltsége jóval az országos átlag alatt van, emiatt "az esetlegesen bekerülők részére az elkülönített körletrész kialakítása biztosított". A BM arra számít, hogy az elzárás lehetőségének megteremtésével csökkenni fog a fiatalkorúak által elkövetett szabálysértések száma. Azt ugyanakkor hangsúlyozták, hogy "az elzárás büntetés alkalmazása választható szankció, amely a bíróság mérlegelésén múlik" majd. A BM szerint a kormány nagy hangsúlyt fektet más, a fiatalkorúak bűnelkövetését megelőző, "nem szankcionáló jellegű (...) eszközök alkalmazására" - azt azonban a tárca sajtóosztálya nem részletezte, hogy konkrétan milyen eszközökről van szó.

14 százalék már rongált, 5 százalék lopott

Az OKRI egy 2008-as, fiatalkori devianciákat vizsgáló, reprezentatív kutatása szerint azonban jóval nagyobb a gyerekek által csoportosan elkövetett, garázda jellegű bűncselekmények száma, mint amit a rendőrségi-ügyészségi statisztikák mutatnak, ugyanis ezek az esetek többnyire rejtve maradnak. Kiderült, hogy az első bűncselekményeket már 12-13 éves korukban elkövetik.

A felmérés szerint a gyerekek 14,4 százaléka vandálkodott, rongált már szándékosan, többségük rendszeresen, leginkább barátokkal együtt. A válaszadó gyerekek 5 százaléka ismerte el, hogy követett már el vagyon elleni bűncselekményt, legtöbbször lopást. Rablást az iskolások 0,7 százaléka, súlyos testi sértés 2,3 százaléka vallott be. Az is kiderült, hogy a családi kötődés hiába erős, hiába sok a közös program, ez nem tartja vissza a gyerekeket a deviáns cselekedetektől.

Az iskolások egytizede tartott már magánál fegyverként használható botot, kést vagy láncot. A bűncselekményeket elkövető gyerekek azt is bevallották, hogy a legtöbbször megúszták a büntetést.

A lányok körében a kutatás szerint egyre több a kisebb súlyú deviancia, például a bolti lopás, de az erőszakos bűncselekmények elkövetésében - főleg a rongálásban - is kezdenek felzárkózni a fiúkhoz. A bűncselekményt elkövető gyerekek között nagyobb a lányok aránya, mint a női elkövetőké az összbűnözésen belül. A kutatás eredményeiről részletesebben itt olvashat.

A rendőrség statisztikája szerint 2009-ben összesen 10 029 fiatalkorú követett el bűncselekményt. Ebből 1043 fiatal bűncselekménye személy ellen irányult, 1695 fiatalkorú garázdaságot követett el. A lopásokat elkövetők száma 3410, a betöréses lopások esetében 820, a rablások esetében 546 fiatalkorú volt érintett. A 2009-ben regisztrált összesen 10 029 fiatalkorú bűnelkövető legnagyobb része fiú: közülük mindössze 1627 a lány.
(forrás: ENYÜBS statisztika)