Bejáratott IMF-es módszer bosszantotta fel Orbánt

Az IMF-tárgyalások megszakadását magyar kormányzati politikusok többek között azzal magyarázták, hogy a valutaalap képviselői egyes intézkedésekbe is bele akartak szólni, ez azonban eddig bevett gyakorlatnak számított a részükről. Most is felkerestek még klímaügyi tisztviselőt is, és hasonlóan jártak el Bajnai idején, illetve több szomszédos országban.

Orbán szerint csak a hiány a lényeg

Nemcsak a költségvetési hiány mértéke érdekelte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt szombatig - végső eredmény nélkül - Magyarországon tárgyaló küldöttségét, hanem egyes szakpolitikai területek iránt is érdeklődtek. Az volt a tervük, hogy végigjárnak minden minisztériumot és leülnek minden terület vezetőivel - mondta az [origo]-nak egy névtelenséget kérő kormányzati tisztviselő még hétfőn.

Jártak például Olajos Péternél, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkáránál is, akinél a kormány energiahatékonysági és klímavédelmi terveiről érdeklődtek. Olajos az [origo]-nak azt mondta: a pénzügyekkel foglalkozó kollégái szóltak, hogy az IMF emberei vele is beszélnének és adjon meg nekik minden információt.

A helyettes államtitkár szerint előre nem egyeztették a minisztériumon belül, hogy mit mondjon a washingtoniaknak. Olajos a minisztérium Honvéd utcai épületében lévő irodájában találkozott az IMF küldötteivel, ahol ő körülbelül fél órában elmondta a kormány megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó elképzeléseit.

Az IMF emberei rákérdeztek a tervek költségeire is, de Olajos szerint erre még - költségvetési tervezet hiányában - nem lehetett válaszolni, csak azt tudta elmondani, hogy igyekeznek tehermentesíteni a költségvetést, és a szükséges források 80 százalékát a piacról biztosítani. Ehhez azonban változtatni kell a szabályozáson, enyhíteni a bürokrácián - mondta Olajos.

Orbán szerint csak a hiány a lényeg

Kormánypárti politikusok - így Lázár János Fidesz-frakcióvezető és Bencsik János, az NGM államtitkára - hétfőn részben azzal magyarázták az IMF-tárgyalások megszakadását, hogy a valutaalap delegáltjait nem csak a költségvetési hiány mértéke érdekelte, hanem megpróbálták rászorítani a kormányt a bankadó mérséklésére, illetve arra, hogy álljon el Simor András jegybankelnök fizetésének csökkentésétől. "Mi a bankadót választjuk" - mondta Lázár a hétfői frakcióülés után, szerinte ugyanis annak alternatívája csak a lakosságot érintő megszorítás lehetne.

Bár korábban elhárította a kérdéseket, kedden már Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt az ügyben. A visegrádi négyek kormányfőinek csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva azt mondta: az egyetlen konkrét elvárás Magyarországgal szemben a 3,8 százalékos költségvetési hiány, amit az ország teljesíteni is fog. Szerinte az azonban kizárólag nemzeti felelősség, hogy ezt hogyan érjük el. Az [origo]-nak nyilatkozó fideszes képviselők szerint a miniszterelnök hasonlóan érvelt a frakció hétfői ülésén is.

A Fidesz egyik befolyásos politikusa korábban az [origo]-nak szintén azt mondta: a kormány azt vette zokon, hogy az IMF nem csak abba akart beleszólni, hogy mekkora legyen a hiánycél, hanem abba is, hogy azt milyen intézkedésekkel érjék el. Egy, a tárgyalásokat követő kormányzati tisztviselő azt mondta, az IMF tárgyalói a bankadó és a jegybankelnöki fizetés szándékolt csökkentése mellett kifogásolták például azt is, hogy meghosszabbították a gázártámogatás rendszerét.

A Bajnai-csomagban is visszaköszöntek

Az IMF minden részletre kiterjedő érdeklődése ugyanakkor egyáltalán nem meglepő. Hasonló gyakorlatot folytatott Romániában és Ukrajnában is, ahogy Magyarországon is az előző kormány idején. Katona Tamás korábbi pénzügyminisztériumi államtitkár az [origo]-nak azt mondta: az előző kormány idején sem volt szokatlan, hogy az IMF-küldöttek sokakkal konzultáltak, ha úgy ítélték meg, hogy több információra van szükségük.

Arra is volt már példa, hogy konkrét intézkedéseket szabtak feltételül a Magyarországnak szánt pénzügyi segítségért. A magyar kormány és az Európai Bizottság (az EU és az IMF együtt segítette ki Magyarországot 2008 őszén) közt tavaly márciusban aláírt megállapodásban például a kétmilliárd eurós hitelrészlet folyósításának feltételeként rögzítették, hogy a kormánynak el kell törölnie a tizenharmadik havi nyugdíjat, az inflációhoz kell kötni a nyugdíjemelést, meg kell emelni a nyugdíjkorhatárt és csökkenteni a gyed összegét.

A Veres János akkori pénzügyminiszter, Simor András jegybankelnök és Joaquín Almunia, az Unió akkori pénzügyi biztosa által 2009. március 10-én, illetve 11-én aláírt megállapodás aznap jelent meg a Magyar Közlönyben, amikor Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt politikai nyilatkozat formájában bemutatta programját az MSZP-s képviselőknek. A nyilatkozatban több helyen szó szerint megismételték az EU-s megállapodás szövegét, az intézkedéseket végül tavaly május 11-én szavazta meg a parlament.