Kevésnek tartják Stumpf szakmai gyakorlatát az ellenzéki pártok

2010.07.20. 14:39

Az MSZP, az LMP és a Jobbik is Stumpf István alkotmánybírónak jelölése ellen szavazott az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén. Az ellenzéki pártok kétségbe vonták, hogy Stumpf rendelkezik a törvény által előírt szakmai tapasztalattal. Stumpf kijelentette, hogy szerinte bőven megvan a kellő szakmai tapasztalata, az pedig szerinte kifejezetten az Alkotmánybíróság hasznára válik majd, hogy volt kancelláriaminiszter. A bizottság kormánypárti többsége végül az ellenszavazatok ellenére alkalmasnak találta Stumpfot, akit Orbán Viktor miniszterelnök javasolt az Alkotmánybíróság tagjának.

Stumpf Istvánt alkalmasnak találta alkotmánybírónak az országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kormánypárti többsége a keddi meghallgatáson. Az első Orbán-kormány egykori kancelláriaminiszterét a testület 18 igen, 8 nem szavazattal ítélte alkalmasnak a feladat ellátására. A bizottságban Stumpf ellen szavazott az MSZP, az LMP és a Jobbik is. Stumpf István jelölését Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be az előző héten. (Stumpfh alkotmánybírónak javasolásáról részletesen itt olvashat, Orbán és Stumpf viszonyáról pedig itt.)

A keddi tanácskozáson Stumpf Istvánt leginkább azért kritizálta az ellenzék, mert szerintük a jelöltnek nincs meg az alkotmánybírává váláshoz szükséges 20 éves szakmai gyakorlata, amelyet a törvény előír. Kérdésesnek ítélték azt is, hogy az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere kellően független lesz-e, ha a parlament alkotmánybíróvá választja.

Stumpf azt mondta, hogy ha alkotmánybíróvá választják, azt szigorúan szakmai feladatnak tekinti majd, így tett korábbi munkáival, köztük a kancelláriaminiszterséggel is. Álláspontja szerint bőven megvan az a szakmai gyakorlata, amely a feladat ellátásához a törvény szerint szükséges. Stumpf szerint tudományos előélete és jogászi munkája teljességgel megfelel az alkotmánybírói poszt betöltéséhez szükséges előírásokat tartalmazó törvény betűjének és szellemének. A jelölt a meghallgatás után azt mondta: 25 éven keresztül olyan munkahelyeken dolgozott, olyan vezető pozíciókban volt, amelyekhez szükséges az állam- és jogtudományi végzettség.
   
Felidézte, hogy pályája állam- és jogelmélet oktatásával kezdődött, ez kibővült a Harvard Egyetemen szerzett tapasztalatokkal, "megerősödött" a közigazgatás és az államtudomány irányába. Most az egyetemi habilitációval olyan szintre jutott, amely egyértelműen demonstrálja, hogy ezen a területen jelentős tudományos eredményeket képvisel - mondta saját magáról Stumpf, aki szerint kancelláriaminiszteri tapasztalata kifejezetten hasznára válhat az Alkotmánybíróság működésének.
   
A jelölt azt mondta, hogy az Alkotmánybíróságon most is számos, hozzá hasonló tudományos háttérrel rendelkező bíró tevékenykedik. A függetlenség ügyében Stumpf az amerikai modellre hivatkozott, szerinte ha egy republikánus elnök egy republikánus érzelmű bírót jelöl, akkor annak függetlenségét az biztosítja, hogy ha bekerült a testületbe, onnantól kezdve saját jogmeggyőződése alapján dönt. Stumpf megjegyezte azt is, hogy az eddigi alkotmánybíró-jelölési szisztémák szerinte nyilvánvalóan nem váltak be, ezért újat kell kialakítani.

A keddi meghallgatás után közösen kritizálta Stumpf jelölését az LMP-s Schiffer András és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás. Schiffer szerint ha Stumpf kancelláriaminiszterségét is beleszámítják, akkor is maximum 12 éves gyakorlata van a szükséges 20 évvel szemben. Az LMP-s politikus szerint a kormánypárt nyílt törvénysértésbe hajszolja az országgyűlést Stumpf István alkotmánybírává jelölésével. Gaudi-Nagy Tamás szintén azt mondta, az eljárás összeegyeztethetetlen a jogi normákkal. A jobbikos képviselő megjegyezte: Stumpf Istvántól a meghallgatáson kevesebb hatalmi arroganciát és több szerénységet, visszafogottságot várt volna el.

Mind a nyolc jelöltet támogatta a bizottság kormánypárti többsége

Az alkotmányügyi bizottság a frakciók által javasolt mind a nyolc alkotmánybírójelöltet támogatta kedden. A három ellenzéki párt jelöltenként változóan és egymástól is eltérően szavazott. A bizottság egyhangú támogatását egyik jelölt sem nyerte el. A szocialisták például a jelölési eljárás elleni tiltakozásukat demonstrálva többnyire tartózkodtak, ugyanakkor ellenezték a Jobbik által jelölt Zétényi Zsoltot illetve Stumpf Istvánt, miközben támogatták saját jelöltjüket, Mészár Rózát.

A kormánypárti többség mind a nyolc embert támogatta. Balsai István, a testület fideszes elnöke  azt mondta: a meghallgatás meggyőzte, hogy egyik jelölttel szemben sem merülhet fel sem alkalmassági aggály, sem valamely feltétel hiányának a veszélye. A fideszes jelölt, Stumpf István alkalmasságát firtató kérdésre Balsai kijelentette: az ellenzék nem a jelölt alkalmasságát, hanem a törvényes feltételek hiányát kérte számon, de a jelölt 25 éves szakmai munkásságot mutatott ki.

A csütörtöki alkotmánybíró-választásról Balsai közölte: egy, a nyolc jelölt nevét tartalmazó listát kapnak a képviselők, közülük egyet vagy kettőt lehet megjelölni, ha valaki ennél több vagy pedig egy nevet sem ikszel be, az érvénytelen szavazatnak számít. Az a két jelölt lesz az Alkotmánybíróság tagja, aki kétharmados támogatást kapott az Országgyűléstől. Erre a legnagyobb esélye a két fideszes jelöltnek, Bihari Mihálynak és Stumpf Istvánnak van.

Az MSZP-sek - kivéve Szili Katalint - tartózkodtak a bizottsági ülésen a Bihari Mihály jogász, korábbi alkotmánybíró támogatásáról szóló szavazáson. Erről Lamperth Mónika azt mondta: nem a jelölt szakmai alkalmasságát kérdőjelezték meg, hanem úgy vélekednek: nem szerencsés valakit csak két és fél évre jelölni. Az alkotmánybírósági törvény szerint ugyanis az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik a hetvenedik életév betöltésével, az Orbán Viktor által javasolt Bihari Mihály, aki korábban látványosan összekülönbözött az MSZP-vel, pedig 2013-ban tölti be hetvenedik évét.

Bihari a meghallgatáson emlékeztetett arra, hogy 1994 és 1998 között szocialista parlamenti képviselő volt, majd 1999-ben az MSZP és a Fidesz együttes támogatásával lett alkotmánybíró, amiről azt mondta: ez nem azt jelenti, hogy esetében "politikai lavírozásról" lenne szó. Bihari azt mondta, hogy egész életútja során mindvégig megőrizte az olyan, születéséből, neveltetéséből fakadó plebejus értékeket, mint például a méltányosság, az elvégzett munka becsülete és a kiszámíthatóság. Politikai értékrendjét soha nem érvényesítette alkotmánybírói tevékenysége során, mindig csak az alkotmányt tartotta szem előtt - jelentette ki. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy álláspontja szerint az alkotmánymódosító törvény is alkotmány, így annak vizsgálatára nincs hatásköre az Ab-nek.

Csak az ellenzék faggatta a jelölteket

Az alkotmányügyi bizottsági ülésen a nyolc jelölt egyenként mintegy félórán át ismertette elképzeléseit, illetve válaszolt a képviselők kérdéseire, melyek kizárólag az ellenzéki oldalról érkeztek. Az LMP Bándi Gyula egyetemi tanárt, környezetvédelmi jogászt, Lehoczkyné Kollonay Csilla munkajogászt, egyetemi tanárt, valamint Tóth Mihály büntetőjogászt és egyetemi tanárt jelölte alkotmánybírónak. A KDNP jelöltje Dienes-Oehm Egon, az MSZP-jé Mészár Róza, a Legfelsőbb Bíróság büntetőbírája, a Jobbiké pedig Zétényi Zsolt ügyvéd.

KAPCSOLÓDÓ CIKK