Súlyos titkok lapulnak a megnyitni tervezett Gripen-aktában

Egy titokzatos osztrák gróf, egy lezárt svéd nyomozás, rejtélyes magyarországi beruházások. Többek között ezek a titkai a közel tíz éve húzódó Gripen-ügynek, amelynek feltárására a kormány most ígéretet tett. Nehezítheti azonban az igazság feltárását, hogy az ügyben eddig nyomozó külföldi hatóságok már lezárták a vizsgálataikat, és nem jutottak eredményre.

Az Orbán-kormány egymás után veszi elő azokat az ügyeket, amelyeknél szerintük felmerült a visszaélés gyanúja, és most úgy tűnik, hogy előkerül egy olyan történet is, amely még az előző Fidesz-kormány idejére nyúlik vissza. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hétfőn ígérte meg a parlamentben, hogy foglalkozni fognak a Gripen-vadászgépek beszerzésével, amelyet közel tíz év után is ellentmondások kísérnek. Svédországban még nyomozás is indult évekkel ezelőtt a Gripen-eladásokkal kapcsolatban, amelyben felmerültek magyar szálak is.

A Gripen-ügy az után került ismét elő, hogy Jávor Benedek, az LMP frakcióvezető-helyettese a parlament hétfői ülésnapján felszólította a Fideszt, hogy kérje ki a repülőbeszerzés svéd nyomozati dokumentumait. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszában azt mondta, hogy ki fogják kérni a papírokat a svéd hatóságoktól, de állítása szerint a szocialisták annyi ügyet hagytak hátra, hogy eddig nem volt rá idejük.

A Gripenek eladásával kapcsolatos gyanús körülményeket éveken át a svéd főügyészség korrupcióellenes osztályának korábbi vezetője, Christer van der Kwast vizsgálta, aki 2009 júniusában nyugdíjba vonult, és akkor le is zárta a vizsgálatot, miután nem tudta bizonyítani, hogy Gripenek eladásában segédkező, magát egy bírósági alkuval tisztára mosó British Aerospace System (BAE) korrupciós ügyeiről tudott volna a vadászgépeket gyártó Saab.

Elévült esetek

Nem világos ugyanakkor, hogy a magyar kormány mire menne ennek a vizsgálatnak az irataival, Alf Johnasson svéd főügyész ugyanis az [origo] kérdéseire szerdán küldött válaszlevelében azt írta, hogy őket kötötte az elévülési szabály, amely alapján a 2004. július elseje előtti esetleges vesztegetések miatt nem indíthattak eljárást senkivel szemben. Ettől ugyanakkor még lehetnek információk a 2004 előtt kötött magyar ügyletekről is. Johansson szerint a vizsgálati anyagok egy része vagy egésze adott esetben nyilvánosságra hozható, de minden a korrupcióval foglalkozó osztály jelenlegi vezetője, Gunnar Stetler engedélyétől függ. Ő amiatt nem tudott válaszolni kérdéseinkre, mert jelenleg szabadságát tölti.

A Gripen-üggyel szintén foglalkozó brit korrupcióellenes hivatalt, a Serious Fraud Office-t (SFO) is megkerestük, hogy akár pártok, akár hatóságok kérésére kiadnák-e a nyomozati anyagokat. A hivatal sajtóosztálya írásos válaszában elküldte a BAE és az SFO között létrejött alkuról tájékoztató közleményüket, amelyben csak az állt, hogy a BAE az ellenük folyó nyomozás leállításáért cserébe 30 millió fontot (10 milliárd forint) fizetett az SFO-nak, amelyet továbbutaltak Tanzániába jótékonysági célokra. További kérdéseinkre, amelyek a vizsgálatok esetleges magyar szálaira utaltak volna, azt írták, hogy nem akarják kommentálni őket.

 "Van egy olyan érzésünk, hogy a Fidesz kivizsgáló buzgalmát az ügyek politikai vonulatai dominálják, nem pedig a fajsúlyosságuk" - indokolta Jávor, hogy miért szólította fel a kormányt a kivizsgálásra. Jávor szerint maradéktalanul fel kell tárni ezeket az ügyeket, mert így lehet visszaszerezni az emberek politikába vetett bizalmát.

Jávor Benedek az [origo]-nak azt mondta, hogy az LMP tanulmányozta a svéd nyilvánossági törvényt, és arra jutottak, hogy nem csak nyomozó hatóság kérheti ki a vizsgálatokat, hanem egy párt is. Jávor szerint azért nem fordultak ők közvetlenül a svédekhez, mert "első körben meg kell, hogy bízzunk a Magyar Köztársaság miniszterelnök-helyettesének ígéretében".

Még dolgoznak az információkérésen

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kommunikációs államtitkára, Kovács Zoltán az [origo]-nak azt mondta, egyelőre semmilyen részletről nem tud beszámolni. Így nem tudta megmondani, mikor kérnék ki a vizsgálati anyagokat a svéd hatóságoktól, vagy hogy a 2003-as és/vagy a 2001-es szerződéseket vizsgálnák-e ki. Kovács a következő hét elejére ígért részleteket a kivizsgálásról.

A 14 Gripen-vadászrepülő tíz évre szóló bérléséről 2001 novemberében kötött szerződést az Orbán-kormány a gyártóval. A szerződés értelmében 110 milliárd forintot fizetne a magyar állam a vadászgépek bérléséért, ellentételezésként a teljes érték 110 százalékát juttatná vissza a svéd állam a magyar gazdaságba beruházások, illetve áruk és szolgáltatások megvásárlásával. A Medgyessy-kormány 2003 márciusában módosította a szerződést, melynek értelmében korszerűbb, teljesen NATO-kompatibilis gépeket kap Magyarország drágábban, összesen 210 milliárd forintért.

Gripen vadászgép bevetési gyakorlaton

Korrupciógyanús ügy akkor lett a történtekből, amikor 2007 júniusában az SVT svéd televízió-csatorna bemutatott egy dokumentumfilmet, amely szerint egy osztrák gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly mintegy nyolcmillió dolláros kenőpénzre tehetett szert a magyarországi vadászgépbeszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével. A film a Gripen gépeket gyártó BAE Systems-SAAB brit-svéd konzorcium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta állítását. A film szerint Mensdorff-Pouilly és cége, a BAE Systems két offshore vállalatán keresztül jutott állítólag a többmilliós kenőpénzhez, illetve közvetlenül is fizettek neki évi illetményt.

A rejtélyes gróf

Az [origo]-nak 2007-ben nyilatkozó képviselők szerint nagyon keményen lobbiztak a vadászrepülő gyártók képviselői, mielőtt eldöntötte volna a kormány, hogy milyen gépekről akar szerződsét kötni. Mécs Imre akkori SZDSZ-es képviselő szerint "a vak is látta, hogy Mensdorff-Pouilly lobbizik, megjelent a legkülönfélébb programokon, partikon, Szent István-napi körmeneten, illetve fogadásokra invitált". "Lehet, hogy sokan letagadják, de mindenki találkozott vele" - jelentette ki határozottan Lányi Zsolt, aki a 2001-es döntés idején a kormánykoalícióban részt vevő kisgazdák képviseletében a honvédelmi bizottság elnöke volt. "Egy szimpatikus, kedves valaki, kicsit törte a magyart, de hogy kent-e, fent-e, nem tudom" - tette hozzá Lányi (a Gripen lobbijáról bővebben ide kattintva olvashat).

Mensdorff-Pouilly eleinte tagadta az ellene felhozott vádakat, majd 2009 márciusában bevallotta, hogy pénzeket fizetett ki cseh üzletembereknek, de azt nem ismerte el, hogy politikusoknak is adott volna. Az SFO végül ejtette az ellene felhozott vádakat, amikor vádalkut kötött a BAE-val, de Ausztriában továbbra is eljárás van az édesanyja révén magyar származású Mensdorff-Pouilly ellen.

A titokban tartott beruházások

Vannak más nyitott kérdések is. Az [origo] a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével 2007-ben pert indított a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) ellen, hogy hozza nyilvánosságra, mely cégek milyen beruházásokat hajtottak végre a brit-svéd repülőgépek megvásárlása fejében. A pert jogerősen megnyerte a TASZ és az [origo], a GKM azonban csak 14 cégnevet küldött el, holott korábban többször is 80 cégről beszéltek, amelyek az ellentételezés miatt köthettek szerződéseket. Hiába mondta ki a bírósági ítélet, hogy a tárcának a magyar részről jóváhagyott teljesítések listáját kell kiadnia, a minisztérium kizárólag cégneveket jelölt meg, semmilyen cégekre lebontott teljesítési összeget nem árult el. Az [origo]-nak adott interjújában Szabó Sándor, a GKM ellentételezési osztályának vezetője azt mondta, hogy a 2015-ös határidő ellenére a svéd fél az ellentételezések 97 százalékát teljesítette 2008-ig.

Svédországon kívül csak Dél-afrikai Köztársaság, Csehország és Magyarország vásárolt Gripeneket és valamennyi országban korrupciógyanús szerződéseket kötöttek. A New York Times CIA-anyagokból tájékozódó amerikai illetékesekre hivatkozva azt írta 2007 novemberében, hogy a BAE dollármilliós kenőpénzeket fizetett a magyar és a cseh kormányzati embereknek, hogy elnyerhesse a szerződéseket. Csehországban bizonyítékok hiányában már kétszer lezártak az ügyet, de 2010 márciusában a főügyész újabb nyomozást rendelt el korrupció gyanúja miatt.