Kihagyta a kormányszerveket a kormányzásból a Fidesz

Bár a választások óta több mint negyven törvényjavaslatot nyújtottak be a kormánypártok a parlamentnek, a minisztériumi apparátusban az első hetekben egyelőre annyira nem bízott a kormány, hogy szinte teljesen kihagyta őket a munkából. Az [origo] információi szerint többször inkább ügyvédi irodák, külső szakértők segítségét kérték a rendszerváltás óta példátlanul nagyszabású törvényalkotási munkához. Az elkészült javaslatok benyújtását pedig a Fidesz eddig legtöbbször egyéni képviselőkre bízta, ezzel átugorva a bejáratott egyeztetési folyamatokat.

Jó ideig nem bízott az apparátusban az új kormány

Különleges időszakon van túl a parlament a nyári rendkívüli ülésszak lezárásával, a választások után ugyanis, a korábbiaktól teljesen eltérő tempóban és módszerekkel indult meg a Fidesz-KDNP pártszövetség által irányított törvényalkotás. Ez alatt a körülbelül két hónap alatt - miközben az új kormány tagjai a minisztériumok feletti irányítás átvételével voltak elfoglalva - több mint negyven kormánypárti törvényjavaslat, köztük több alkotmánymódosítás került az országgyűlés elé, jelentős részüket már el is fogadták.

Míg a korábbi ciklusokban, a kormányoldal által készített törvényjavaslatok túlnyomó többségét, a kormány nevében a miniszterek nyújtották be, a Fidesz eddigi kormányzása ennek éppen az ellenkezőjéről szólt: a legtöbb javaslatot egyéni képviselők nyújtották be, míg a kormány csak összesen tíz érdemi törvényjavaslatot jegyez - ezek közül hatot alig több mint két hete, július 2-án nyújtottak be, ezt megelőzően a kormány gyakorlatilag láthatatlan volt a parlamentben. Többször előfordult, hogy olyan javaslatokat is képviselők nyújtották be, amelyek a kormány ígéretei között szerepeltek, vagy Orbán Viktor kormányfő június elején bejelentett, 29 pontos gazdasági csomagjának részei voltak.

Miközben a minisztériumokban készülő és a kormány nevében benyújtott törvényjavaslatok esetében társadalmi vitán, tárcaközi egyeztetésen és több átdolgozáson kell átesnie a szövegnek, az egyéni képviselői indítványok esetében az ilyen egyeztetések elmaradnak. Az ellenzék képviselői rendszeresen bírálták ezt a gyakorlatot, a parlamentben frakcióvezető-helyettesi, a közigazgatási minisztériumban pedig államtitkári pozíciót betöltő Répássy Róbert szerint ugyanakkor az ügyekben érintett szervezetekkel most is vannak egyeztetések, csupán lerövidült az erre fordítható idő, így sokszor inkább informális konzultációkról van szó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a fajta jogalkotás "közjogilag érvénytelen" lenne - jelentette ki.

Feladat nélkül maradt minisztériumi dolgozók

Az [origo] információi szerint a törvényelőkészítésből a minisztériumok élére került politikusok többnyire kihagyták a tárcák dolgozóit, miközben korábban itt készítették elő a törvényeket. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyik, névtelenséget kérő dolgozója szerint a tárca munkatársai heteken át gyakorlatilag feladat nélkül maradtak, nem vettek részt a törvényjavaslatok előkészítésében sem.

Rétvári Bence, a KIM államtitkára szerint az apparátusban politikai kinevezettek tucatjaiba ütköztek, eközben pedig sietni kellett, hogy a választók lássák, az új kormány "pörgeti a dolgokat". A több törvényjavaslatot és módosítást is jegyző Rogán Antal kérdésünkre azzal magyarázta a minisztériumi dolgozók mellőzését, hogy az apparátusnak hosszú ideig tart a törvényelőkészítés, és több hibával is dolgozik. (Igaz, Rogán több javaslatát is utóbb át kellett dolgozni, köztük a médiával foglalkozó törvénycsomagot.)

Répássy Róbert, a KIM államtitkára szerint az újonnan kinevezett helyettes államtitkárokat és időnként a régi dolgozókat bevonták a törvényelőkészítésbe, csak éppen a korábbi gyakorlathoz képest gyorsabban kellett elkészíteni a szövegeket. A politikus szerint tény, hogy egyelőre "tesztüzemben" működnek, tesztelik a főosztályvezetőket is, hogy "szakmailag képesek-e átállni".

Minisztériumi szakértők zavarban

Az apparátus mellőzése időnként furcsa helyzeteket is teremtett az NGM-ben dolgozó forrás szerint. Előfordult például, hogy parlamenti bizottsági ülésekre úgy hívtak be a kormány nevében szakértőket, hogy azok nem vettek részt az indítványok előkészítésében, így nehéz volt véleményezniük a kormánypárti képviselők javaslatait.

Diplomatikus választ adott például az emberi jogi bizottság június közepi ülésén Gáva Krisztián, a KIM frissen kinevezett helyettes államtitkára, ahol a médiás törvénycsomagot tárgyalták. Lendvai Ildikó (MSZP) az ülés elején meg is jegyezte: "a kormány szegény képviselője itt ül, de nem ő az előterjesztő". Gáva az ülésen annyit mondott: "A kormány a javaslatot bizonyos kodifikációs jellegű módosításokkal együtt támogathatónak tartja."

A bizottsági ülések jegyzőkönyvei alapján a legtöbbször az történt, hogy a minisztériumok szakértői a fideszes vagy KDNP-s javaslatokat, módosítókat támogathatónak találták, míg az ellenzéki indítványokat nem. Bérczes Kamilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértője például a mezőgazdasági bizottság június végi ülésén, ahol az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló javaslatot tárgyalták, összesen 71 alkalommal ismételte el Font Sándor fideszes előterjesztő szavait: ha Font egyetértett a módosító indítványokkal, akkor ő is, ha pedig ellenezte azokat, akkor Bérczes is nemet mondott rájuk.

Ügyvédek is segíthettek a kormánynak törvényt írni

Míg a több tucatnyi benyújtott törvényjavaslat egy része mögött a Fidesz-frakció jogászai állnak - ilyen például a Trianon-emléknapról szóló határozat, vagy a kettős állampolgárságról szóló törvény -,  az [origo] információi szerint gyakran külső szakemberek, jogászok munkáját is igénybe vették a fideszesek.

A törvények egy csoportja például a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára, Gál András Levente körül dolgozók munkája. A kormány egyik, neve elhallgatását kérő tagja szerint már a kormányalakítás előtt lehetett tudni, hogy Gál András Levente milyen szerepet kap a kormányban, ezért egyes törvények előkészítésében az ő szakértői működtek közre, így a későbbi államtitkár előre dolgozott.

Répássy Róbert pedig a Gálra vonatkozó kérdésre úgy reagált, hogy a kormánytisztviselői törvényt, a miniszterek és államtitkárok jogállásáról, és a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt valóban Gál András Leventére bízták, mint a közigazgatás fejlesztéséért felelős közigazgatási államtitkárra. Még a választások előtt kapta a feladatot, hogy "kodifikálja" az elképzeléseket. Neki "több szakértő munkatársa" van, akiknek egy része már be is épült a kormányba - mondta. Ezekbe a javaslatokba "sokan beledolgoztak", "nem feltétlenül az ügyvédi irodája" - fogalmazott Répássy.

Megkerestük Gál András Leventét, aki azt közölte, 2010 elejétől több, alapvetően közigazgatási tárgyú javaslat kidolgozásában is közreműködött szakértőként, parlamenti képviselők felkérésére. Hozzátette, ezt nem ügyvédi megbízás keretében tette, díjazást nem kapott érte. Úgy tudja, több kollégája is eljárt szakértőként, de szintén díjazás nélkül, nem az ügyvédi iroda keretében. Amíg tisztségét viseli, "a KIM, vagy a kormány, vagy annak bármelyik tagja nem kötött, nem köt és nem fog kötni szerződést" az irodájával - írta. Az iroda honlapja szerint ügyvédi tevékenységét Gál kinevezése óta szünetelteti. "Az új kormányzati szerkezetben vezetői elvárás, hogy maga az apparátus dolgozza ki a jogszabálytervezeteket, azaz, a korábbi gyakorlattól eltérően, nem kerül sor ilyen feladat kiszervezésére" - írta kérdéseinkre Gál, hozzátéve, hogy a KIM-ben több mint 200 kormánytisztviselő segíti közvetlenül a kodifikációs munkát.

Inkább magukban bíztak - a képen Répássy Róbert, Lázár János és Szijjártó Péter

Nem a Fidesz-frakció vagy a minisztériumok készítették a vitatott médiás törvénycsomagot sem, amely elfogadásának egy részét átmenetileg el is halasztotta a Fidesz. Ezt a javaslatot Cser-Palkovics András és Rogán Antal nyújtották be, de az [origo] több forrásból származó értesülései szerint Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagja és csapata készítette, melynek tagjai főként jogászok. Szalai szerepét Rogán "nagyon komolynak" jellemezte a törvénycsomag előkészítésében, az ORTT fideszes tagja pedig a Heti Válasznak adott interjújában azt mondta, "természetes, hogy a kormány igénybe veszi azt a szakmai ismeretet, amelyet jogalkalmazóként és korábban médiapolitikusként szereztem".

"Csak nyersanyag"

Rétvári Bence a külsős jogászok bevonására vonatkozó kérdésünkre úgy reagált, a törvényelőkészítésben segédkező szakértők "nem feltétlenül megbízással" dolgoztak, a politikusok inkább olyanok segítségét kérték, akikkel már korábban is dolgoztak. Mindig olyan embereket választottak, akik meg tudják fogalmazni a szövegeket, "nem bárkit leültettünk, hogy írja meg" őket - fogalmazott.

Répássy Róbert az ügyvédek segítségéről azt mondta, "nem tartja kizártnak", hogy van ilyen, az ugyanakkor más kérdés, hogy fizetnek-e nekik. Általában nem fizetnek - tette hozzá. Ezt azzal magyarázta, hogy szakmai segítségről van szó, a politikus, ha ismer egy jó jogászt, kér tőle véleményeket, sokszor viszont szakemberek maguktól jelentkeznek véleményekkel. Répássy szerint az a jó, ha nem csak az apparátust, hanem külső szakmai segítséget is igénybe vesznek a törvényelőkészítéshez. "Olyan nincs, hogy egy ügyvéd által írt papírt lökünk be a parlamentbe, csak nyersanyagként használjuk fel ezeket" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ilyenkor a kodifikációs tapasztalattal rendelkező apparátus "beszerkeszti" a szövegeket. Ezt a gyakorlatot ő maga is követi - tette hozzá.

Egyre inkább támaszkodnak az apparátusra

A törvényjavaslatok benyújtása, és előkészítése feletti irányítást a jelek szerint egyre inkább magához vonja az új kormány. Rétvári Bence szerint most már csak a KIM-en keresztül futott javaslatok mehetnek be a parlamentbe, a koordináció már jól működik, de hozzátette, a javaslatokat az elején is átnézték központilag.

Annak, hogy a kormány egyre inkább vállal kezdeményező szerepet a törvényalkotásban, az Orbán Viktor által júniusban bejelentett gazdasági akciótervet törvényjavaslat formájába öntő tervezet a jele, amelyet július 2-án, már a kormány nevében nyújtott be a nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György. Emögött a törvény mögött már az apparátus segítsége áll - állította az [origo]-nak egy, a téma érzékenysége miatt névtelenséget kérő szakember, aki ismeri a gazdaságpolitikai törvénycsomag előkészítésének körülményeit.

A forrás szerint ennek a törvényjavaslatnak a kidolgozásához csak a választások után kezdtek neki, korábbról csak az alapgondolat - a hiánycél tartása és az adórendszer egyszerűsítése - volt meg, részleteket azonban előzetesen nem dolgoztak ki. A csomagot előkészítő munkacsoportok még a kormányalakítás előtt, de már a választások után álltak fel - mondta. Az előkészítést Matolcsy György irányította, és részt vettek benne jelenlegi és egykori pénzügyminisztériumi vezetők, akik különböző korábbi kormányoknak dolgoztak, valamint informális alapon külsős szakértők is.