Aki ritkán szól, de akkor keményen - Kövér László az új házelnök

Házelnökké választotta a parlament csütörtökön Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét. A Fidesz-alapító Kövér már 25 éve is arról beszélt, hogy társaival vezető posztokra fognak keürlni, és a rendszerváltás óta folyamatosan tagja az országgyűlésnek. Képviselőként nem volt aktív, szakterülete inkább a nemzetbiztonság, amelyet egyszer már miniszterként is felügyelt. A szocialistákkal szembeni ellenszevét kemény mondatai mellett azzal is kifejezte, hogy négy évig nem volt hajlandó levágatni a haját.

Az előző és az új házelnök

"Mi, akik most itt ülünk, talán nemsokára ennek a társadalomnak a vezető pozícióiban találjuk magunkat - akár tetszik ez nekünk és az előttünk járóknak, akár nem" - mondta 25 évvel ezelőtt, 1985-ben a szarvasi országos szakkollégiumi találkozón Kövér László (egy Fidesz-születésnapon elhangzott visszaemlékezése szerint), akinek jóslata csütörtök délután valóra vált, amikor a harmadik legmagasabb közjogi méltósággá, az országgyűlés elnökévé választották.

A fideszes politikus a titkos szavazáson 304 igen és 50 nem szavazatot kapott. Parlamenti tudósítónk szerint összesen 360 szavazatot adtak le a képviselők, ebből 354 volt érvényes, hat érvénytelen. Az országgyűlésnek azért kellett új házelnököt választania, mert a jelenlegi elnököt, Schmitt Pált június 29-én köztársasági elnökké választotta a parlament. Kövér augusztus 6-i hatállyal lesz az országgyűlés új elnöke.

Az 51 éves Kövér 1986-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n. 1988-ban egyike volt a Fidesz 37 alapítójának, és azóta is gyakran emlegetik, hogy övé a pártban az 1-es számú tagkönyv. Egyike annak a hét képviselőnek, akik 1990 óta folyamatosan tagjai az országgyűlésnek (rajta kívül Balsai István, Kósa Lajos, Németh Zsolt, Orbán Viktor, Salamon László, illetve Vitányi Iván képviselő 20 éve).

Komoly politikusi múltja ellenére nem tartozik az aktív képviselők közé. Az előző ciklusban például csak egyszer szólalt fel a parlamentben: 2006. október 30-án napirend előtt támadta a kormányt az október 23-i rendőri akció miatt. "A fő felelősnek nem a rendőrparancsnokokat tekintjük, hanem azt a személyt, Gyurcsány Ferencet (...) akinek arcátlansága, cinizmusa az egész békétlenség okozója" - jelentette ki Kövér.

Igazi szakterülete a nemzetbiztonság. Már az első ciklusban tagja, illetve elnöke is volt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának, az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2000 közt pedig a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter volt. 2002 és 2006 közt ismét ő volt a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, és a mai napig is tagja a testületnek. Az előző ciklusban élesen támadta a kormányt, amiért szerinte politikai célokra használta a titkosszolgálatokat. Laborc Sándor korábbi NBH-főigazgatóról pedig azt mondta: "egyáltalán nem lenne szabad, hogy előforduljon a nemzetbiztonsági szolgálatok környékén sem".

Orbán gratulál Kövér megválasztásához

A jelenlegi parlamenti ciklusban egyetlen ügyben szólalt fel: A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő Trianon-emléktörvény egyik beterjesztőjeként mondott bevezetőt, és reagált a vitában elhangzottakra is. Expozéjában többek közt azt mondta: "A történelmi Magyarország nem támasztható fel. De nem is szükséges, hogy feltámadjon, hiszen él: a lelkünkben, a kultúránkban, a nyelvünkben, az általunk épített templomokban, emberi kapcsolatainkban."

Kövér az elmúlt négy évben azzal is feltűnést keltett, hogy hosszúra növesztette a haját. "2006-ban azt megfogadtam, hogy ha az a garnitúra, amely visszaidézte az 1990 előtti időszakot, feláll a hatalom székeiből és odébb oldalog, az lesz az a pillanat, amikor levágatom a hajam" - mondta május végén, az új kormány eskütételének napján, amikor már ismét rövid hajjal jelent meg a parlamentben. Házelnökké választását az is érdekessé teszi, hogy azt a Schmitt Pált követi a poszton, akinek államfővé jelölése ellen a kiszivárgott információk szerint tiltakozott a Fideszen belül.