Mesterházy sámánt, Vona narancsszínű beszűkülést látott - reakciók az Orbán-beszédre

Valamennyi ellenzéki párt keményen kritizálta Orbán Viktornak a parlament nyári utolsó ülésén elmondott értékelő beszédét, valamint a kormány két hónapos munkáját. Az LMP-s Schiffer András szerint szolidaritásellenes a kormány, az MSZP-s Mesterházy Attila azt mondta, a kormány lejáratja Magyarországot, a jobbikos Vona Gábor pedig azt, hogy a szerinte biztató jelek ellenére is narancsszínű beszűkülést lát.

Schiffer András reagál

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője reagált először Orbán Viktor szavaira. Keményen támadta Orbánt és a kormány eddigi intézkedéseit. Először Orbán ideológiákról szóló eszmefuttatását támadta, többek között azt, amikor Orbán a "centrális erőtérről" vagy a XX. századi ideológiák korának végéről beszélt. Schiffer szerint a centrális erőtér helyett a sokféleség közötti együttműködéssel a nemzeti minimumok megtalálásának kellene lennie a célnak.

Schiffer szerint Orbán remekül egyesít két XX. századi ideológiai irányvonalat, a populizmust és technokratizmust. A kormány döntései közül leginkább az egykulcsos adórendszer bevezetését támadta, mert az szerinte a gazdagokat támogatja egyoldalúan, emiatt szolidaritás elleni lépésnek nevezete. Az IMF-fel megszakadt tárgyalásokról azt mondta, hogy üdvözlendő a nemzeti érdekek védelme, de a kormány lépéseit cowboy-magatartásnak nevezte.

Mesterházy sámáni energiákat látott

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője azzal kezdte a beszédét, hogy egy nagyon biztató gondolatot fedezett fel Orbán értékelésében: mivel a miniszterelnök azt mondta, hogy több baloldali ember szavazott a Fideszre, mint jobboldali, emiatt nagyobb az MSZP potenciális szavazóbázisa. Ezt követően Mesterházy sámánnak nevezte Orbánt, szerinte a miniszterelnökből sámáni energia tört elő beszéde közben, de Mesterházy szerint inkább kézzelfogható dolgokról kellett volna beszélnie.

Az MSZP elnöke a kormány két hónapos ténykedését öt kifejezéssel jellemezte: szerinte ezek a dilettantizmus, a kapkodás, a szegények elleni döntések, egész pályás letámadás és Magyarország lejáratása. Mesterházy felidézte, hogy Orbán Németországban tett látogatása során azt mondta Angela Merkelnek, hogy világbajnok Magyarország a hiánycsökkentésben, emiatt a szocialista elnök azt szeretné, hogy Orbán kérjen bocsánatot Gyurcsánytól és Bajnaitól.

Beszédje végén illuzionistának nevezte Orbánt, és kritizálta a kormányt olyan szimbolikus lépéseiért, mint a nemzeti együttműködés nyilatkozatának kifüggesztése vagy a nemzeti centrum fogalmának hangsúlyozása. Azt mondta, ha a kormány valós cselekedetekkel az ország felemelkedésén fog dolgozni, akkor az MSZP partner lesz ebben.

Vona szerint narancsszínű beszűkülés, amit a kormány csinált

A Jobbik elnöke, Vona Gábor azzal kezdte beszédjét, hogy Orbán Viktor kérjen bocsánatot azért, hogy Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon szabadlábon van. Orbán beszédjének első 15 perces részét ahhoz hasonlította, amikor egy vizsgára készülő diák elméleti filozófiai kérdésekkel tereli el figyelmét saját felkészületlenségéről. Vona azt mondta, hogy ő többször is volt ebben a helyzetben.

Ezt követően Vona dicsérte a kormányt a nemzetpolitikai törvényei miatt, majd azt mondta, hogy az ellenzék erejét az kötötte le az elmúlt két hónapban, hogy észérvekkel megakadályozza a Fideszt hatalmi bázisának szélesítésében. Vona Schifferhez és Mesterházyhoz hasonlóan kritizálta a Fideszt a nemzeti együttműködés nyilatkozatának kifüggesztése miatt. Vona úgy összegezte az Orbán-kormány első két hónapját, hogy mindenféle biztató jel ellenére narancsszínű beszűkülés látott.

Harrach Péter, a Fidesszel szövetséges KDNP frakcióvezetője úgy jellemezte az ellenzéki pártok felszólalásait, hogy kötelező bírálatot mondtak, és nem sokat akartak megérteni abból, amit Orbán elmondott. Harrach a bankokat vádolta a gazdasági világválságért és a magyar gazdaság nehézségeiért is, emiatt szerinte jogos, hogy őket akarják megadóztatni. Harrach a centrális erőtér fogalmát próbálta megvédeni, és beszéde nagy része arról szólt, hogy az ellenségeskedés helyett együttműködni kell.

Lázár új akciócsomagot ígért őszre

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője figyelmeztette az ellenzéki frakciók vezetőit, hogy a Fidesz és a KDNP kétharmadot kapott a választáson, és akik rájuk szavaztak, azért szavaztak rájuk, hogy kétharmaduk legyen. Mesterházy Attilától azt kérdezte, hogy ha olyan fontos az MSZP-nek a szegények ügye, akkor kormányon miért nem hoztak olyan intézkedéseket - példaként a devizaalapú hitelezés megtiltását, az arányosabb adórendszert és a bankadót nevezte meg -, mint amiket az Orbán-kormány hoz a szegények érdekében. Azt mondta, ha az MSZP komolyan veszi a kérdést, megszavazza a gazdasági javaslataikat.

Lázár azt mondta, a kormány felelőssége, hogy azok se érezzék vesztesnek magukat, akik az áprilisi választások után annak érezték magukat. Azt ígérte, ennek érdekében az őszi hónapokban második akcótervet kérek a kormánytól, és azt kérik, ez azoknak és azokról szóljon, "akik csalódtak az elmúlt években, akik alkalmazottak, akik polgárokká akarnak válni".

A frakcióvezető után Orbán Viktor is válaszolt a frakcióvezetők felvetéseire. A beszédét kritizálóknak azt mondta, hogy "a szavak igenis fontosak",  mert "egy egész politikai közösség jövője múlhat azon, hogy megfelelő formában fejezzük-e ki magunkat", ezért szerinte a parlamentben is kell néha arról beszélni, milyen szavakkal fejezi ki magát egy közösség.

Schiffer Andrást bírálta, amiért cselédnek nevezte azokat a magánalkalmazottakat, akik kisegítő munkát végeznek családoknál (Schiffer cselédtörvénynek nevezte az egyszerűsített munkavállalásról szóló törvényt), és ezt "ezt a munkából megélni akaró emberek nevében szelíden, de nagyon határozottan" visszautasította. Mesterházy Attilának pedig azt mondta, nem tudja megállni, hogy ne kérdezze meg: "Ilyen nyolc év után? Ön feláll, és ilyet mond? Számon kér bármit olyan nyolc év után, ami önöket jellemezte?" Azt mondta, a sürgetés fontos, de a realitások talaján kell maradni, Mesterházy sem várhatja el, hogy "azok után, hogy 8 évig vezették be az embereket az erdőbe, 56 nap alatt mindent helyrehozzunk".

Orbán felszólalása végén még egyszer kitért az IMF-fel és az EU-val való tárgyalásokra, azt mondta, a kormány nem képviselheti úgy a magyarok érdekeit, "ha a nemzetközi szervezetek megrázzák a csengőt, akkor úgy viselkedünk, mint a riadt csirkék az udvarban".