"A félelem tartja itt a zsákokat" - riport az elfelejtett árvízi faluról

Béka- és rovarinvázió lepte el az árvíz visszavonulása után a borsodi Boldvát, ahol az emberek hetek óta fertőtlenítenek, takarítanak, hogy visszaszorítsák a víz nyomán keletkezett bűzt és eltüntessék a falakra rakódott üledéket. A düledező, életveszélyessé nyilvánított házak lakói dühösek, a kormánytól várnak segítséget, a Belügyminisztérium viszont lefelejtette a falut a kártérítésben részesítendő települések múlt héten kiadott listájáról.

Mentés közben szenvedett lábtörést

"Elég egy kiadós zápor és a tízcentis Ördög-patak megint három- négyméteresre duzzad" - mutatta a májusi és a júniusi árvizek idején lerakott homokzsákokat a boldvai romatelep szélén Budai István, a helyi cigány önkormányzat vezetője, megjegyezve: "A félelem tartja itt a zsákokat." Budai szerencsésnek mondhatja magát, mert a temető melletti dombon lévő házát elkerülte a víz, nem úgy az öccse, akinek frissen épített házában az összes ingósága elázott. Ott jártunkkor a család éppen a rothadó bútorokat ellepő békáktól és rovaroktól próbált megszabadulni.

A borsodi árvíz Felsőzsolca és Edelény mellett a Miskolctól tizenöt kilométerre fekvő Boldván okozta a legnagyobb károkat. Május végén, június elején a borsodi községet kétszer is elöntötte a Bódva és a hegyekből az esővizet levezető Ördög-patak. Az első alkalommal Edelény mellett a gát átvágásával, a víz termőföldeken való szétterítésével védték meg Boldvát, pár nappal később viszont már olyan nagy víz zúdult le a hegyekből, hogy a korábban lerakott homokzsákok hatástalannak bizonyultak. Boldván 127 házat vett körbe az árvíz, többségük napokig állt a derékig érő sáros, a környéken lévő istállókból a trágyát széthordó vízben.

Rájuk szakadt a plafon

"Éjjel kettőkor jött a víz, nem volt idő pakolni, a karomra kaptam a gyerekeket, és futottam" - mesélte az [origo]-nak Ruszó Gyula, hogyan tört rá a falura az árvíz. A férfi pár nappal később visszatért a házába, de már semmi menthetőt nem talált.

Boldván május-júniusban kétszáz családot kellett kitelepíteni. A víz elől menekülőket pár napig a sporttelepen, a művelődési házban, katonai sátrakban vagy a rokonoknál helyezték el. A víz visszahúzódása után a lakosok visszaköltöztek a dohos, penészes lakásaikba, pedig az önkormányzat figyelmeztette őket, a házak egy jelentős része életveszélyes. Csabai Gyula, Boldva polgármestere az [origo]-nak azt mondta, a statikusok 16 házat nyilvánítottak lakhatatlannak. Ezek olyan épületek, amelyek bármikor összeomolhatnak.

Több képért kattintson a fotóra!

Ruszó Gyula házának falain több méteres, ökölnyi vastagságú rés húzódik, a plafon több szobában is beszakadt. A család bútorai, ruhái szétáztak, az ágyakra rászáradt a fekália és a sár. Később az egyik szeretetszolgálattól kaptak pár ágyat, jelenleg ez az összes ingóságuk. Ruszó azt mondta, napok óta mossák fertőtlenítővel a falakat, és öldösik a padlót ellepő békákat és hangyákat.

Mázsás tartályt vitt a víz

"Egész éjjel és egész nap mentettük a menthetőt, épp mentem lefeküdni, amikor megcsúsztam és combnyaktörést szenvedtem" - mondta a patak cigányteleppel átellenes partján lakó Barcsák Barnáné. A marhatenyésztéssel foglalkozó Barcsák-család gazdaságának több tízmilliós a kára: a víz tönkretette a gépeiket, elvitte a takarmányukat, a teheneik felét el kellett adni, mert nincs mivel etetni őket. A házuk annyira megszívta magát, hogy még a plafon is penészes.

Barcsák Barna azt mondta: olyan sodrása volt a víznek, hogy felkapott az udvarukról és száz méterrel odébb tett le egy több mázsás tartályt. A gazda szerint, ha rövid időn belül nem kapnak valami támogatást, tönkre fognak menni, mert a terményük is odalett: a termőföldek most is víz alatt álnak.

Budai István öccsének a családja hetek óta szellőztet, takarít. Az épületgépészként Miskolcon dolgozó Budai Győző azt mondja, hogy az utóbbi években közel tízmillió forintot költött a házra: központi fűtést szerelt be, laminált padlót tett le, új bútorokat vett. A júniusi árvíz aztán mindent tönkretett. Azt mondja, számított az árvízre, hiszen a cigánytelepen lévő háza az Ördög-patak mellett áll, ezért kötött biztosítást. Viszont, amikor beadta a kárigényét, kiderült, az ingóságokra külön szerződést kellett volna kötni, így csak a házban keletkezett károkat téríti meg a biztosító.

Magukra maradtak

"Az áradás idején itt járt az akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon, aki pénzt ígért a helyreállításra, aztán kétszer is meglátogatott minket Balog Zoltán romaügyi államtitkár. Tudom, hogy az újjáépítés megszervezéséhez idő kell, de az mégiscsak furcsa, hogy eddig semmi nem történt, magunkra hagytak" - fakadt ki Budai. Miközben a romatelepen keletkezett károkat mutatta meg a cigány önkormányzati vezető az [origo] tudósítóinak, valósággal letámadták a rogyadozó házaikra mutogató, dühös lakosok, és az adományokat, a kormány által beígért segítséget kérték számon rajta.

Csabai Gyula, Boldva polgármestere az [origo]-nak azt mondta, meglepte, hogy Boldvát lehagyta a kormány arról a listáról, amely az állami kártérítésben részesülő településeket tartalmazza. A névsort tartalmazó kormányhatározat július 12-i megjelenését követően a polgármester levélben tiltakozott az árvízi védekezést felügyelő Pintér Sándor belügyminiszternél, de a hét közepéig nem kapott választ. A Belügyminisztérium sajtóosztályán az [origo]-nak azt mondták, a napokban a sajtóban megjelent cikkek nyomán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatpontosításra kérte fel a Borsod megyei közgyűlés elnökét, rövidesen pótolják a mulasztást.

A polgármester úgy tudja, ha Boldvát is felveszi a kormány a listára, akkor az életveszélyessé vált lakások tulajdonosai 8-10 milliós támogatásra számíthatnak, de egyelőre be kell érniük a kisebb adományokkal. "Nem tudom, mi lesz azokkal a családokkal, akiknek ép a házuk, de az áradás miatt mindenük odaveszett" - mondja Csabai.

Budai István szerint az árvíz óta ő is és a polgármester is "célkeresztben van", az emberek rajtuk kérik számon az újjáépítés csúszását, pedig mindketten kivették a részüket a mentésből, az egyházaktól, civil szervezetektől érkező adományok szétosztásából. Budai szerint az utóbbiakból szerencsére nincs hiány, szinte naponta érkezik valamilyen adomány a faluba, legutóbb Balog Zoltán államtitkár osztott szét 1,7 millió forint állampolgári felajánlást a rászorulók között.

Cigánytelep az ártéren

A boldvai cigánytelep lakói azért is dühösek, mert az elmúlt tíz évben, nyolcszor mosta el őket a Bódva vagy az Ördög-patak. A szoba-konyhás házakból álló cigánytelepet még a hetvenes években építették ki a falu legmélyebb részén, az ártéren. Az árvízi szakemberek jól ismerik a község helyzetét, az elmúlt tíz évben mégsem alakítottak ki sem gátat, sem tározót a falu megvédésére.

Csabai Gyula az [origo]-nak azt mondta, 2005-ben tervbe vették egy gát megépítését, de a kiszemelt földterület tulajdonosa nem járult hozzá az építkezéshez. Csabai azt mondta, még pereskedtek is, de az önkormányzat végül veszített. A polgármester szerint megoldást jelenthet az a záportározó, amelyet az önkormányzat tervei szerint még idén elkezdenek építeni, igaz, a falu megvédéséhez a gátra is szükség lenne.

Csabai azt mondta, a legjobb megoldás a cigánytelep felszámolása lenne, de ez milliárdokba kerülne, ráadásul kivitelezhetetlen, mert az áttelepítéshez szükséges telkek, házak nem állnak az önkormányzat rendelkezésére. "Az elmúlt években sokat fejlődtünk. Felújítottuk az iskolát, óvodát, beindítottuk a turisztikai programunkat, de az idei árvíz évekre visszavetette a falut. A védekezés rengeteg pénzünket vitte el, nem tudom, mennyi önrészünk marad az uniós pályázatokra."