Villámgyorsan eltüntette a régi arcokat az Orbán-kormány

2010.07.26. 8:13

A második Orbán-kormány nemcsak a törvényalkotásban, hanem az állami intézmények és vállalatok élén végrehajtott személycseréket nézve is nagy lendülettel kezdte a munkát. Az [origo] gyűjtése szerint eddig nyolcvankét szervezet vezetőjét váltották le. Az újonnan kinevezett vezetők közül többen is nyolc év elteltével kerülnek vissza egykori pozíciójukba.

"A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz" - többek között ezekkel a szavakkal bírálta az előző kormányok politikáját a Fidesz május 22-én benyújtott kormányprogramja, amely azt ígéri: a Fidesz kormányzása újraépíti az államot, amiben "kulcsszerepe van a szaktudás és elhivatottság érvényre juttatásának és annak, hogy visszaadjuk a közigazgatás rangját".

Ez a meghirdetett újjáépítés - a nyolc évvel ezelőtti kormányváltáshoz hasonlóan - rengeteg személycserét is jelentett. Az alig két hónapja hivatalba lépett Orbán-kormány az [origo] gyűjtése szerint eddig 82 állami intézmény és gazdasági társaság élén hajtott végre vezetőváltást. Bár hivatalos összesítés nem készült, a lecserélt személyek száma az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokkal, illetve a helyettesekkel és középvezetőkkel együtt több százra rúghat.

Az általunk összeszámolt 82 kormányzati vagy államigazgatási szerv, intézet és cég vezetőinek egy része lemondással távozott, amit a legtöbben azzal indokoltak, hogy nem akarják megvárni, amíg elbocsájtják őket. Az újonnan kinevezettek között több olyan név is található, akiket éppen a 2002-es kormányváltás sodort el vezető pozíciójukból. Ilyen például az APEH élére visszatérő Vida Ildikó, az MFB-s Baranyay László vagy Szász Károly a PSZÁF-nál.

ÁLLAMI VÁLLALATOK

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV)

Fellegi Tamás vagyongazdálkodásért felelős miniszter közös megegyezéssel szüntette meg a Kamarás Miklós vezérigazgató munkaviszonyát. Kamarás utódjának Horváth Gergelyt nevezték ki, aki a Betonút Zrt.-nek és a Keler Zrt.-nek volt a vezérigazgatója korábban. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnöke, Nagy János, valamint a tanács hét tagja lemondott a Fidesz választási győzelme után.

Szerencsejáték Zrt.

A Szerencsejáték Zrt. teljes vezetését lecserélték a kormányváltás óta. A MNV új vezetésének döntése értelmében a Szerencsejáték Zrt. élén Szentpétery Kálmán váltotta Székely Gábort. Székely a rendszerváltozás után Budapest főpolgármester-helyettese volt, később a Fővárosi Közgyűlés Gazdasági Bizottságának SZDSZ-es alelnökeként és a BKV felügyelőbizottsági elnökeként is dolgozott. Szentpétery 1996 és 1999 között a Budapesti Nagybani Piac Részvénytársaság vezérigazgató-helyetteseke volt, 1999 óta pedig a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. (BÁV) vezérigazgatójaként dolgozott mostani kinevezéséig.

Az MNV a társaság 100 százalékos tulajdonosaként visszahívta a játékszervező cég igazgatósági tagjait is, akik helyére 2013. május 31-ig Szentpétery Kálmánt, Baranyay Lászlót, Kollár Károly Attilát, Komondi Zsoltot, Nánásy Csabát és Tóth Tamást nevezte ki. A társaság felügyelőbizottságának szintén visszahívták a tagjait, a helyükre Szabó Ivánt, Incze Zsolt Istvánt és Varga Editet nevezték ki.

Magyar Posta Zrt.

A Vagyonkezelő a Magyar Posta vezérigazgatójának, Szűts Ildikónak is megszüntette a munkaviszonyát. Szűts helyére Schmidt Pál került. Schmidt öt éven keresztül az Oracle Magyarországnál volt projektvezető, majd 2002-ben volt kollégáival megalapította a Konzorcia Kft.-t. A Fidesz Informatikai és Telekommunikációs Munkacsoportjának szakmai munkájában is részt vett. A posta igazgatóságának elnöke Kalmár István korábbi elnök-vezérigazgató lesz, tagjai pedig Major István, Varga Dezső, Rajnai Attila, Schmidt Pál Péter, Szalai Gabriella és Urbán György Fülöp.

Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV)

A MÁV élén Szarvas Ferenc váltja Andrási Miklóst (aki egyébként a Fidesz alapító tagja volt 1988-ban). Szarvas korábban az MFB és a Malév igazgatósági tanácsának volt a tagja, az első Orbán-kormány idején az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese volt két éven keresztül. 2001-től az Államadósság Kezelő Központ vezetőjeként dolgozott mostani kinevezéséig.

Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB)

Az MFB élére visszakerült Baranyay László. A bank előző vezetője, Erős János május 7-én ajánlotta fel a lemondását, majd közös megegyezéssel távozott. Baranyay korábban közel kilenc évig már dolgozott a fejlesztési banknál különböző munkakörökben, ez alatt az időszak alatt, 2001. szeptember 24. és 2002. május 30. között a bank elnök-vezérigazgatója volt. Posztjáról az akkor megalakult új kormány visszahívta, majd az MFB Zrt. igazgatósága rendkívüli felmondással 2002. június 24-én megszüntette munkaviszonyát, később azonban a bíróság jogtalannak ítélte a kirúgását és jelentős összeget ítélt meg számára.

Forrás: MTI/Kovács Tamás
Medgyessy Péter miniszterelnök véletlenül összetalálkozott az akkor menesztett MFB-vezér Baranyayval 2002 júniusában a Naptévében

Az MFB a kormányprogramban meghatározott hatékony és takarékos működés céljára hivatkozva 25 tulajdonosi joggyakorlása alatt álló cég vezetését átalakította. Az MFB a társaságok igazgatóságait megszüntette, tagjaikat visszahívta. A változtatással összesen 102 igazgatósági tagság szűnt meg véglegesen. Az igazgatóság jogkörét mostantól mindenhol egyetlen felelős vezető - vezérigazgató, illetve ügyvezető - gyakorolja.

Egyéb állami vállalatok

A felsoroltakon kívül több állami tulajdonú vállalt vezetésében is történtek személycserék. Ezek közé tartozik a Millenáris Tudományos Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft., a TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft., a Concordia Közraktár Zrt. és a Beszállítói Befektető Zrt.

ÁLLAMI SZERVEK ÉS HIVATALOK

Magyar Államkincstár (MÁK)

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június 16-i hatállyal mentette fel Kis Ágnest az állami pénzeket kezelő Magyar Államkincstár elnöki posztjáról (amelyet alig több mint egy éve foglalt el), de ezt csak egy héttel később közölték hivatalosan. Az új elnök Kotán Attila, aki az elmúlt 15 évben több minisztériumban is dolgozott, a Gyurcsány-kormány idején pedig Államreform Bizottság főtanácsadója is volt. A váltást hivatalosan nem indokolták.

Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH)

Június 28-án vonta vissza Matolcsy Szikora János, az APEH elnökének megbízását. Matolcsy György egy héttel elbocsátása előtt vizsgálatot indított Szikora ellen, amiért állítólag olyan utasítást adott 2008-ban a munkatársainak, hogy vonják vissza a Malévval szembeni végrehajtást. Az APEH élére nyolc év után Vida Ildikó térhetett vissza, aki 1998 és 1999 között elnökhelyettesként, 1999 és 2002 között pedig elnökként vezette az adóhivatalt. 

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Szikora távozik a Nemzetgazdasági Minisztériumból miután Matolcsy György menesztette az APEH éléről

Vám- és Pénzügyőrség (VPOP)

Július közepén váltották le Nagy Jánost, a Vám és Pénzügyőrség országos parancsnokát. Helyére Matolcsy Béndek József nyugalmazott határőr altábornagyot nevezte ki. Béndeket már július 12-i hatállyal visszahelyezte a rendőrség hivatásos állományába a köztársasági elnök, Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztésére.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)

A PSZÁF élére tavaly nyáron kinevezett Farkas Ádám június 29-én jelentette be lemondását. Bár mandátuma 2015-ig szólt volna, Farkas szerint "úgy tisztességes", ha az új kormány számára lehetőséget ad a saját jelöltje megválasztásához. A kabinet élt is a lehetőséggel, és Szász Károlyt jelölte PSZÁF-elnöknek, akit a köztársasági elnök július 1-i hatállyal ki is nevezett. Szász hat év után visszatért a PSZÁF élére, hiszen 2000 májusától 2004 májusáig ő irányította az egységes pénzügyi felügyeletet.

Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH)

Önként mondott le posztjáról Rozgonyi Krisztina, a Nemzeti Hírközlési Hatóság idén februárban kinevezett elnöke is. Ha nem tette volna, akkor is távoznia kellene, hiszen a hatóságot a médiaszabályozásról szóló, csütörtökön elfogadott törvény értelmében megszüntetik, helyét a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság veszi át, annak elnökét pedig a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre. 

Magyar Energiahivatal (MEH)

A kormányváltás után, június 10-én benyújtotta a lemondását Matos Zoltán, a Magyar Energiahivatal 2009 szeptemberében hat évre kinevezett elnöke is. Helyére a miniszterelnök Horváth Pétert nevezte ki hat évre. Horváth korábban a Fidesz szolnoki szervezetének elnökeként politizált, illetve a Mol Nyrt. üzletfejlesztésért felelős vezetője volt.

Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Önként távozott posztjáról Belyó Pál, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke is. Utódja Vukovich Gabriella, aki az első Orbán-kormány idején a KSH elnökhelyettese volt. Vukovichot 2004-ben felmentették alelnöki tisztségéből, de később a munkaügyi bíróság kimondta, hogy jogtalanul. Egyik szerzője volt az Orbán Viktor megbízásából 2006-ban ország gazdasági helyzetéről készült, Fehér Könyv című tanulmánynak.

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd
Molnár Csaba kancelláriaminiszter felolvassa a Belyó Pált a KSH elnökévé kinevező okiratot tavaly novemberben

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)

Fellegi Tamás miniszter Petykó Zoltánt nevezte ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének a leváltott Vági Márton helyére. Az 51 éves Petykó korábban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának volt az elnöke. Az első Orbán-kormány idején a Bábolna Zrt. elnökeként és a Hungexpo elnök-vezérigazgatójaként is dolgozott, az MSZP 2002-es választási győzelme után mindkét pozícióját elvesztette.

Országos Választási Iroda (OVI)

A választások megszervezéséért felelős szervezet korábbi elnöke, Virág Rudolf július 18-án nyújtotta be lemondását. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Sári Miklóst nevezte ki a helyére. Sári korábban ügyvédként dolgozott, elsősorban közjoggal és választásjoggal foglalkozott.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH)

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter július 20-án indoklás nélkül leváltotta Mezős Tamást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökét. Az elnöki teendőkkel Tamási Juditot bízták meg. Tamási régész-történész, 1985 óta dolgozik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál, illetve jogelőd intézményeinél.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ)

Az egészségügyért felelős miniszter szintén indoklás nélkül váltotta le posztjáról Falus Ferenc országos tiszti főorvost. Az új főorvos a Nyugat-dunántúli Regionális Intézetet vezetője, Paller Judit lett.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Falus Ferenc távozó országos tiszti főorvos (balra) átadja a mikrofonokat utódjának, Paller Juditnak, miután a döntést ismertette Szócska Miklós államtitkár

Nemzeti Kulturális Alap (NKA)

Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke amiatt kérte a felmentését június végén, mert nem értett egyet azzal, hogy a Fidesz-kormány az alap idei költségvetéséből 2 milliárd forintot zárolt. Harsányi a 2002-es választások után lett az NKA elnöke. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőjének, Fellegi Tamásnak írt levélére június végéig nem kapott választ Harsányi. Akkor a tárca sajtókapcsolataiért felelős Vitézy Zsófia azt közölte: a tárca egyelőre nem kíván reagálni az NKA elnökének levelére.

Országos Mentőszolgálat (OMSZ)

Nem indokolták Göndöcs Zsigmond, az OMSZ főigazgatójának leváltását sem. A minisztérium közleményében csak annyit írtak: a főigazgató "eddigi munkája elismerése mellett, közös megegyezéssel" távozik. A poszt betöltésére rövidesen pályázatot írnak ki, addig Gorove László általános főigazgató-helyettes kapott megbízást az OMSZ vezetésére.

Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Központ (KSZK)

A szervezet korábbi vezetője, Teplán István júniusban átadta az intézmény 2007 óta tartó fejlesztésének eredményeit, az irányítási feladatokat és megállapodtak az együttműködés feltételeiről utódjával, Kis Norbettel. Teplán a kormányzati közigazgatás más területén folytatja munkáját.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

Barát Gábort, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetőjét július 7-én mentette fel Orbán Viktor Fellegi Tamás javaslatára. Utódja Mészáros József lett, a KDNP alelnöke. A matematikus és szociológus végzettségű Mészáros az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között főigazgatóként és főigazgatóhelyettesként vezette már az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot. Korábban, 1990-től négy évig a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője volt.

Forrás: MTI/Soós Lajos
Barát Gábor és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az Idősügyi Tanács elnöke beszélgetnek a Tanács rendkívüli ülésén 2008 novemberében

Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUSI)

A NUSI éléről Török Attila közös megegyezéssel távozott, július 1-jétől Vígh Attila az intézet főigazgatója. A 47 éves Vígh László matematika-testnevelés szakon végzett pedagógus, magyar bajnok atléta, utánpótlás korúakkal foglalkozó kosárlabdaedző, a Szolnoki Sportcentrum Kht. korábbi ügyvezető igazgatója.

Oktatási Hivatal

Bakonyi László az Oktatási Hivatal elnöke az oktatási államtitkárral történt egyeztetést követően távozott posztjáról és a hivataltól is. Utódja várhatóan Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke lehet.

Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH)

A hatóság korábbi vezetőjét, Horváth Zsolt Csabát Fellegi Tamás menesztette, az átalakítás előtt álló szervezetnek pedig várhatóan Sárdi Erika lesz a vezetője, aki eddig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala elnökhelyettese volt.

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK)

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ élén is változás történt, Kerékgyártó Attila közös megegyezéssel távozott, helyére Völgyesi Zsolt érkezett. Völgyesi az elmúlt tíz évben öt különböző munkahelyen dolgozott, legutóbb ügyvezető igazgatóként a Sconset Mérnöki Kft.-nál és a Swietelsky Magyarország Kft.-nál, de az 1990-es évek elején három éven keresztül dolgozott a Strabagnál is.

Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI)

Réthelyi Miklós július 9-ei hatállyal mentette fel Juhász Ferencet, az intézet főigazgatóját. Utódja Pósfai Gábor lett, aki 10 évig dolgozott sebészként a Fővárosi Szent István Kórházban. Dolgozott az Arany Alkony Kht. Csepeli Intézményének vezetőjeként, majd a közhasznú társaság idősotthon-hálózatának szakmai felügyeletét ellátó ügyvezetőjeként. Alapító tagja és alakulása óta alelnöke volt a szociális területen működő egyik országos szakmai érdekképviseleti szervezetnek, a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesületének. A Budavári Önkormányzatban a Népjóléti Bizottság elnökeként is dolgozott.

Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI)

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár előzetes bejelentés nélkül, azonnali hatállyal váltotta le posztjáról Kárpáti Zsuzsannát, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet 2012-ig kinevezett főigazgatóját június 22-én. A döntést az államtitkár nem indokolta, a leváltott főigazgató helyett a gazdasági igazgatót, Nagy Árpádot bízta meg az intézet vezetésével.

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)

A szervezetet 2003 óta irányító Tatár Attilát június végén váltották le. Utódja Bakondi György lett, akit Orbán Viktor június elején az árvízi védekezésért felelős miniszteri biztossá nevezett ki. Bakondi korábban már dolgozott az OKF vezetőjeként, 2000. január elseje és 2002. december 9-e között.

Forrás: MTI/Kovács Attila
Bakondi György az OKF főigazgatójaként 2000-ben vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést Mádl Ferenc köztársasági elnöktől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Áder János házelnöktől

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (OKTVF)

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőjét, Filotás Ildikót elbocsájtotta Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár, mert őt tették felelőssé a Sajó árterében álló Auchan bevásárlóközpontnak a felépítésének engedélyezéséért.

Mezőgazdasági szervezetek

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál Lukács Lászlót az eddigi elnökhelyettes, Bognár Lajos váltja. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál az eddigi vezető, Margittai Miklós június 1-jei hatállyal nyugdíjba vonult, utódja Palkovics Péter lesz.

Független Rendészeti Panasztestület

Kaltenbach Jenő, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke június 1-jei hatállyal adta be a lemondását, mert állítása szerint nem akarta megvárni, amíg elbocsájtják. Július 23-án Juhász Imrét választotta elnökévé a 2008 óta működő öttagú független panaszfórum, amelynek feladata a rendőrség tevékenysége feletti civil, rendőri hierarchián kívülálló ellenőrzés. Megalapításakor Kaltenbachot az MSZP, Juhászt pedig a KDNP jelölte a testületbe.

Egyéb állami hivatalok

A felsorolt szervezeteken kívül az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és a regionális idegenforgalmi bizottságok élére is új vezető került, az Egészségbiztosítási Felügyeletet pedig megszüntették.

RENDVÉDELMI ERŐK

Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)

Pintér Sándor belügyminiszter visszavonta Bencze József megbízását, helyette Hatala Józsefet nevezte ki az ORFK élére (a róla szóló portrénkat itt olvashatja). Hatala több szállal is kötődik Pintérhez. A dandártábornok előző vezető pozícióját is neki köszönheti: még az első Orbán-kormány idején nevezte ki az akkor is belügyminiszter Pintér az ORFK közbiztonsági főigazgatójának. Előtte Pesterzsébet rendőrkapitánya volt. Főigazgatói posztját sokáig megőrizte az első Orbán-kormány leváltása után is, csak 2006-ban távolították el a tisztségből. Ezt követően Pintér biztonsági cégénél, a Civil Biztonsági Szolgálatnál (CBSZ) kapott vezérigazgató-helyettesi posztot, majd a HVG szerint 2008-ban saját vagyonvédelmi céget alapított, Sziget-Véd Kft. néven.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
2002 márciusában Pintér Sándor belügyminiszter központi tisztikari kinevezést adott át Hatalának

Pintér az ORFK helyettes vezetőinek megbízását is visszavonta, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korábbi vezetője, Petőfi Attila, az ORFK bűnügyi főigazgatója lett, a NNI élére az eddigi helyettes, Csizner Zoltán került. A Készenléti Rendőrséget a jövőben Sándor Miklós vezeti Papp Károly helyett.

Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK)

A BRFK új főkapitányává Tóth Tamást nevezte ki a visszahívott Tóth Gábor helyére. Tóth Tamás 38 éves, kinevezését megelőzően V. kerületi kapitány volt. Az [origo]-nak nyilatkozó források szerint kemény munkát vár el beosztottjaitól, szigorú és ügyesen lavírozik a politikusok között is. Július közepén több kerületi rendőrség élén is változásokat jelentettek be, néhány kerület rendőri vezetésében és az ellenőrzési szolgálat élén történtek változások.

Honvédség

A honvédelemnél volt a legrövidebb idő alatt a legtöbb csere, Hende Csaba honvédelmi miniszter már június 1-jén menesztette Tömböl László vezérkari főnököt, utódja Benkő Tibor altábornagy lett. Az 55 éves Benkő harmincegy éve szolgál a honvédség kötelékében. Közel húsz éven át a kiskunhalasi Páncéltörő Tüzér Ezrednél szolgált, majd 2007-ben a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettes lett, 2009-ben pedig a parancsnoka.

Forrás: MTI/Kollányi Péter
Szekeres Imre leköszönő honvédelmi minisztert május 28-án búcsúztatta Tömböl, akit június 1-jén menesztett Hende Csaba, Szekeres utóda

Hende Kovács József vezérőrnagyot a MH Összhaderőnemi Parancsnoksága (MH ÖHP) parancsnokává nevezte ki, Huszár János dandártábornokot parancsnokhelyettessé, Fucsku Sándor ezredest az MH ÖHP törzsfőnökévé.

A Katonai Biztonsági Hivatal élén Kovácsics Ferencet Domján László váltotta, a Katonai Felderítő Hivatalt Madarász Károly helyett Tóth András vezeti. A honvédség Központi Kiképző Bázisának vezetésével Róth Lászlót bízták meg, Huszti András helyére érkezett. Hende szakmai és morális válsággal indokolta a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetésében általa kezdeményezett személyi változásokat. Az elbocsátottak között van Szilvásy György korábbi titkosszolgálati miniszter testvére, Szilvásy István, aki a minisztériumhoz tartozó Állami Egészségügyi Központot vezette.

A Honvédelmi Minisztérium cégei

Hende Csaba leváltotta a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó gazdasági társaságok vezetőit. A hét társaság közül négy élére ugyanazt az embert nevezte ki, Borbíró Zoltánt. A minisztérium szerint a személycserékre a takarékosság és a honvédségnél tapasztalható morális válság miatt van szükség. A minisztériumhoz tartozó cégeknél több vezető ellen is büntetőeljárás indult korrupció gyanúja miatt, közülük többen előzetes letartóztatásban vannak. Letartóztatták a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorát is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK