Különmegbízottak tolonganak a kormányzati feladatok körül

Sorra nevezi ki a kormány a különmegbízottakat olyan területekre is, amelyeket egyébként más kormányzati tisztviselők már felügyelnek. A roma ügyekért például egy államtitkár és egy miniszteri biztos is felel. Miniszterelnöki biztosi rangban dolgozik Orbán Viktor szóvivője is, aki így államtitkári bérezésre jogosult.

Június eleje óta az új kormány tagjai egy miniszterelnöki biztost, két miniszterelnöki megbízottat, öt kormánybiztost és tizenhárom miniszteri biztost neveztek ki. Utóbbiak helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosultak, a miniszterelnöki megbízottak és a kormánybiztosok pedig államtitkári fizetésért dolgozhatnak.

A miniszteri biztosi posztok legnagyobb részét, összesen hatot Navracsics Tibor kormányfő-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter osztott ki. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetői kara a miniszteri biztosok nélkül is a népesebb a többi tárcáénál: itt ugyanis már dolgozik hét államtitkár, és tizennégy helyettes államtitkár is. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter három, Pintér Sándor belügyminiszter két miniszteri biztost nevezett ki, és egy-egy ember kapott ilyen posztot a Honvédelmi és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál.

A törvény szerint miniszterelnöki, miniszteri és kormánybiztosokat kiemelt feladatok ellátására lehet kinevezni, legfeljebb hat hónapra. A kinevezett miniszteri biztosok közül hárman nem kapnak díjazást, egyikük pedig - Virág Rudolf, a területi államigazgatás fejlesztésére kinevezett miniszteri biztos már egyébként is helyettes államtitkári posztot visel a KIM-ben. A többiek viszont, a törvény szerint, a helyettes államtitkárokénak megfelelő fizetést kapnak.

Duplán osztották ki a feladatot

Több olyan területre is kineveztek miniszteri biztost vagy miniszterelnöki megbízottat, amelynek már van gazdája, vagy feladatköre nagyon hasonlít egy másik tisztségviselőére. A KIM egyik államtitkára, Balog Zoltán például a romaügyekért felel (a poszt hivatalos neve: társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár), június 7-én azonban Navracsics Tibor mégis kinevezte a Fidesz roma politikusát, Farkas Flóriánt is a romák társadalmi integrációjával foglalkozó miniszteri biztossá.

Papcsák Ferenc az előző kormány tevékenységének vizsgálatát, vagyis az elszámoltatást kapta feladatául kormánybiztosként, Orbán Viktor kormányfő ugyanakkor két miniszterelnöki megbízottat is kinevezett nagyon hasonló területre: Balsai Istvánnak a 2006 októberi zavargások során elkövetett hibákat, Budai Gyulának pedig az "állami földek jogellenes elherdálását" kell kivizsgálnia, például a Bábolna-, vagy a Sukoró-ügyet. Igaz, Papcsák munkája ezektől részben elkülönül, feladatai közé ugyanis elsősorban az állami megrendelésre dolgozó cégek, illetve az előző kormányok olyan gazdasági döntéseinek a vizsgálata tartozik, amelyek "egyértelműen károsak voltak az országnak és az adófizetőknek".

A miniszterek megduplázták az árvízi védekezéssel foglalkozó miniszteri biztosok számát is: még június 4-én nevezte ki a belügyminiszter Bakondi Györgyöt az árvízi védekezésért felelős miniszteri biztossá, egy héttel később azonban a vidékfejlesztési miniszter is egy biztosra - Kóthay Lászlóra - bízta az árvízvédelmet. Bakondi György, aki azóta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője is lett, 1999-ben már dolgozott árvízügyi miniszteri biztosként. Kóthay László pedig egyike azoknak az újonnan kinevezett miniszteri biztosoknak, akik az előző kormány idején is fontos pozíciókat töltöttek be: a vízügyi szakember 2007 óta a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára volt, és közvetlenül a kormányváltás előtt is az alföldi területeket akkor elöntő árvíz elleni védekezéssel foglalkozott.

Kóthayhoz hasonlóan az előző kormányban is dolgozott Virág Rudolf, aki a területi államigazgatás fejlesztéséért felelős miniszteri biztos lett. A jogász végzettségű Virágnak hosszú közigazgatási múltja van, már a hetvenes években a dunaújvárosi városi tanács végrehajtó bizottságának titkára volt, a rendszerváltás után pedig a Belügyminisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban is dolgozott, a Bajnai-kormány idején pedig az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára volt. Az idei választásokat az Országos Választási Iroda (OVI) vezetőjeként részben ő vezényelte le. Az első fordulós szavazáson kialakult káosz miatt Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere egyebek mellett az ő lemondását is követelte, Virág utóbb mégis miniszteri biztos és helyettes államtitkár lehetett az új kormányban.

Miniszeri biztos lett a miniszter

Külön miniszteri biztost nevezett ki Navracsics Tibor egy "nemzeti kormányzati közigazgatási intézet" létrehozására, Kis Norbert József személyében, aki kinevezése után egy héttel a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ főigazgatója is lett. Az új Polgári törvénykönyv kidolgozását is miniszteri biztos irányítja: Székely László, az ELTE jogi karának tanára, aki tagja volt annak a szerkesztőbizottságnak is, amely az új Ptk. egyik első, 2008-as, úgynevezett szakértői változatát készítette el. Navracsics a kettős állampolgársághoz kapcsolódó egyszerűsített honosítási eljárás kidolgozását is miniszteri biztosra, Wetzel Tamásra bízta. Wetzelnek nincs elérhető önéletrajza az interneten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem honlapján azonban az szerepel, hogy migrációs jogból PhD-zett.

Külön miniszteri biztosa lett a magyar kultúra külföldi bemutatásáért felelős Balassi Intézetnek is, pontosabban az intézet "pénzügyi állapota felmérésének", Hatos Pál személyében. A történész, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kancellárja, kiemelten fontos intézetet irányíthat átmenetileg (megbízatása összesen 24 napra szól), a Balassi Intézet ugyanis az összes külföldi magyar kulturális intézetet és a kulturális szakdiplomatai hálózatot felügyeli. A terület sorsa a KIM kezében van, miután az országkommunikációs feladatok közé sorolták a kultúra külföldi terjesztését is, vagyis nem Szőcs Géza kulturális államtitkár hatáskörébe utalták azt. A Balassi Intézetnek most nincs igazgatója, miután az eddigi vezetőt, Lauter Évát menesztették.

Ehhez hasonlóan, lényegében szervezetek irányításával bízták meg Bognár Lajost, akinek a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MGSZH) kell működtetnie miniszteri biztosként. Bognár már 2007 óta az MGSZH-nál dolgozik, életrajza szerint állatorvos és "állati eredetű melléktermék szakértő". Deák János a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet (ZMNE) irányítja átmenetileg, a rektor ugyanis előzetes letartóztatásban van. Deák, a ZMNE tanára a kilencvenes évek elején a honvédség vezérkari főnöke és parancsnoka is volt, sőt, egy ideig mindkét posztot egyszerre töltötte be.

Olyan ügyeket is miniszteri biztosi szintre emeltek, mint a Vidékfejlesztési Minisztérium informatikai tevékenységének felügyeletét, amelyet Fekete Gábor lát el. Szijjártó Pétert, Orbán Viktor személyes szóvivőjét is magas posztra, miniszterelnöki biztossá emelték. Kormánybiztosi tisztséget visel Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is, aki ilyen minőségében a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős a következő két évben.

A zűrös ügyek miatt kell sok külön megbízott

Az [origo] több kérdéssel fordult a KIM-hez a miniszteri és kormánybiztosokkal kapcsolatban. Kíváncsiak voltunk arra, mi indokolja, hogy ilyen sok a különmegbízott, miért nem oldhatók meg a feladataik a kormányzati apparátus berkein belül, az illetékes főosztályokon. Érdeklődtünk többek között arról, hogy miért van két árvízvédelemmel foglalkozó miniszteri biztos, mi szükség van az egyébként is integrációval és esélyegyenlőséggel foglalkozó illetékes főosztályok mellett külön roma felzárkóztatásügyi miniszteri biztosra, és miért foglalkozik három tisztségviselő is az elszámoltatással.

A KIM sajtóosztálya azt válaszolta, a kormány- és miniszteri biztosok "minden esetben megkülönböztetett jelentőségű kormányzati intézkedést felügyelnek", például egy intézet pénzügyi-gazdasági helyzetének átvilágítását, amelyre a normális működtetés megkezdéséhez vagy a szervezet átalakításához szükség van. A miniszteri biztosok száma "a lezárandó zűrös ügyek számával, illetve az elindított, nagy jelentőségű, pozitív változások számával egyenlő arányban növekedett a jelenlegire" - írta a KIM. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a biztosok nem kiemelt, hanem átlagos középvezetői díjazást kapnak, és mivel kinevezésük határozott időre, többnyire néhány hónapra szól, érdekeltek abban, hogy a munkájuk rövid idő alatt eredményes legyen.

Arra a kérdésünkre, hogy mi indokolta Szijjártó Péter miniszterelnöki biztossá emelését, változott-e ezzel a hatásköre vagy a fizetése, Havasi Bertalan, a kormányfő sajtóstábjának vezetője azt válaszolta: Szijjártó feladata a miniszterelnöki szóvivőség lett, emellett Orbán Viktor sajtó- és szervezési stábjának vezetése, valamint a nemzetközi titkárságának irányítása a feladata, mindezért pedig miniszterelnöki biztosként államtitkári illetményt kap.

Az alábbi táblázatban megtalálja az összes miniszterelnöki, miniszteri és kormánybiztost:

Név	Pozíció	Terület
Papcsák Ferenc	kormánybiztos	elszámoltatás
Robák Ferenc	kormánybiztos	felkészülés a magyar EU-elnökségre
Barsiné Pataky Etelka	kormánybiztos	az EU Duna-régió stratégiája
Fellegi Tamás	kormánybiztos	magyar-orosz gazdasági kapcsolatok
Vida Ildikó	kormánybiztos	APEH és VPOP egyesítésének előkészítése
Szijjártó Péter	miniszterelnöki biztos	miniszterelnöki szóvivői feladatok ellátása
Balsai István	miniszterelnöki megbízott	a 2006 októberi rendőri brutalitás vizsgálata
Budai Gyula	miniszterelnöki megbízott	az "állami földek jogellenes elherdálásának" vizsgálata
Bakondi György	miniszteri biztos	árvízi védekezés
Kis Norbert József	miniszteri biztos	egy "nemzeti kormányzati közigazgatási intézet" létrehozása
Virág Rudolf	miniszteri biztos	területi államigazgatás fejlesztése
Kóthay László	miniszteri biztos	árvízvédelem
Márton Attila	miniszteri biztos	légi közlekedés fejlesztése, a Malév helyzetének rendezése
Székely László	miniszteri biztos	az új Ptk. kidolgozása
Deák János	miniszteri biztos	a tisztképzés rendszerének átalakítása, a ZMNE felügyelete
Farkas Flórián	miniszteri biztos	a romák társadalmi integrációja
Hajdú János	miniszteri biztos	a Terrorelhárító Központ létrehozása
Hatos Pál	miniszteri biztos	a Balassi Intézet pénzügyi állapotának felmérése
Wetzel Tamás	miniszteri biztos	az egyszerűsített honosítási eljárás kidolgozása
Bognár Lajos	miniszteri biztos	a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) működése
Fekete Gábor	miniszteri biztos	a Vidékfejlesztési Minisztérium alá tartozó intézmények és társaságok informatikai tevékenységének felügyelete

Korábban is elszaporodtak a különmegbízotti posztok

A kormánybiztosok, miniszteri biztosok és tárcanélküli miniszterek kinevezésének lehetőségével a korábbi kormányok is éltek, változó mértékben. A posztok burjánzása leginkább a 2006-os választások után indult meg (erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat). Volt már biztosa az évszámkezelésnek - Mojzes Imre, aki az ezredfordulón az Orbány-kormány alatt - és - Szabó Zsolt személyében, aki a Horn-kormány idején dolgozott - a borsodi acélipari reorganizációnak is. Kormánybiztosból Gyurcsány Ferenc kormányaiban volt a legtöbb, összesen tíz. Az Orbán-kormány idején kilenc, a Horn-, és az Antall-kormányban hét-hét volt a kormánybiztosok száma. A miniszterelnöki biztosok számáról a korábbi kormányok idejéből nincsenek elérhető, összefoglaló adatok.