Omladozó löszfalak veszélyeztetnek több házat is a Dél-Dunántúlon

Június óta gyakrabban fordulnak elő lakóházakat is veszélyeztető löszfalomlások a Dél-Dunántúlon. Az önkormányzatok nem tudnak mit kezdeni a problémával, mert a földomlások által okozott kárt nem lehet a vis maior alapból megtéríteni.

A fotó Dunaszekcsőn készült

A júniusi esőzések óta elszaporodó löszfalomlások a Dél-Dunántúlon több házat is veszélyeztetnek, de a károkat egyelőre senki sem tudja megtéríteni. Löszfalak mozgásáról számoltak be Nagyszékelyben, Ozorán, Szakályban és Simontornyán is.

Az ozorai jegyző, Németh Györgyné szerint 8-10 ház udvarára omlott nagy mennyiségű, esetenként 30 köbméternyi föld, egy épületet alatt a talaj, a Dózsa György utcát megtámasztó rézsű csúszott meg. A lakosok az önkormányzat segítségét kérték, de a jegyző szerint nem kaphatnak vis maior támogatást, ugyanis az csak az önkormányzati vagyonban esett kár után jár. "Megoldást nem tudunk adni, mindenkinek magának kell védekeznie" - mondta a jegyző.

Várkonyi Zoltán, Nagyszékely polgármestere szerint az általa vezetett településen 100 házat érintenek löszfalak, és tizenöt épület udvarára omlott le nagy mennyiségű föld. Az önkormányzat itt sem tud segítséget adni a háztulajdonosoknak.

A Pécsi Bányakapitányság adatai szerint a Dél- Dunántúlon 250-260 települést érinthet a löszfalomlás. Kraft János bányafelügyeleti geológus szerint Ozorán és Nagyszékelyben 8-10 méter magas, tömbökben omló partfalak jelentenek veszélyt a házakra.

A települések nem tartják kötelezőnek, hogy a rendezési tervekben lehatárolják a földtani veszélyforrásokat, pedig ha ezt megtennék akkor könnyebb lenne terveket készíteni az épületek biztonságához - mondta. A bevágásokkal kialakított terepen a házfelújítások, új házak építése miatt a csapadékvízre érzékeny, erózióra hajlamos kőzettér elkezdett gyengülni. Minél több építmény van ezeken a helyeken, minél többet bontják meg az altalajt, annál több problémával fognak találkozni - tette hozzá.