A csökkentett támogatás miatt csődtől tartanak a független színházak

Jelentős késéssel, augusztus 2-án tudták meg az úgynevezett független színházak, hogy mennyi állami támogatást kaptak 2010-es működésükre. A főleg táncszínházi társulatok úgy látják, a bejelentés az utolsó, egyeseknek az utolsó utáni pillanatban érkezett, a pályázók között ugyanis akadt olyan, amely a bizonytalanság miatt már kénytelen volt felmondani a művészeinek. Az új kormány szerint a csúszásról az előző adminisztráció tehet, a pályázatok rendszerét is sokan kritizálják.

A SÍN Kulturális Központ bejárata

A Vasas sporttelep szomszédságában, egy eldugott zsákutcában található a SÍN Kulturális Központ. Az épület tágas előterében otthonos rendezetlenség uralkodik. Az egyik sarokban bárki számára hozzáférhető bárpult, a három terem egyikében pár színes óriáskocka, egy másikban egy római kori sisak másolata hever. Az egyik teremből zenés próba hangjai szűrődnek ki, az öltözőkben a fogasokról lógó edzőruhák és cipők jelzik, az itt próbálók otthon érzik magukat a SÍN-ben.

A XIII. kerületi épületben társulatoknak és alkotóknak egyaránt biztosítanak próbatermeket. A művészek - táncosok, koreográfusok, kisebb csoportok - ingyen végezhetik itt az előadás előtti teljes próbafolyamatot. Videokamerák bérbeadásától a jogi szolgáltatáson át az olcsó szállás biztosításáig több területen is a táncosok segítségére vannak. Egy évben tucatnyi előadást is rendeznek.

A SÍN egyike annak kilencvenhét alternatív társulatnak, előadónak és produkciós műhelynek, amelyek augusztus 2-ig nem tudták, kapnak-e állami támogatást idei működésükhöz. A támogatásokat minden évben pályázatban igénylik, idén a kormányváltás lelassította a folyamatokat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) korábban közleményben tudatta, hogy a 120 milliárd forintos kormányzati zárolásból a kulturális ágazatnak is ki kell vennie a részét.

66 százalék a "hatosoknak"

A hetek óta várt döntés végül hétfőn került ki a NEFMI honlapjára, az eredmények a "VI. kategóriában nyilvántartásba vett független színházak támogatása 2010" nevű dokumentumban olvashatók. Az Előadóművészeti Törvény szerint a VI. kategóriába tartozóknak szétosztható keretösszeg a kőszínházakra fordított mindenkori összeg tíz százaléka.

Az Előadóművészeti Törvény a színházi és tánctársulatokat - néhány ritka kivételtől eltekintve - a profil, a saját produkciók száma és az előadásszám alapján osztja hat kategóriába. A megszorítás az úgynevezett VI. kategóriába sorolt színházakat, tánctársulatokat, valamint a II. kategóriába tartozó zenekarokat érinti. A VI. kategóriába tartozik szinte minden, ami nem önkormányzati fenntartású. A kategória meglehetősen széles: ide került a Nemzeti Táncszínház, a SÍN, de olyan művészek is, mint Bozsik Yvette, Frenák Pál vagy Gergye Krisztián.

Idén a NEFMI 1,2 milliárd forintnyi összeget ítélt oda 97 sikeres pályázónak.Az Előadóművészeti Tanács által javasolt támogatásoknak azonban a megszorítások miatt csak 66 százalékát osztják ki. A zárolást július 26-án jelentették be, és ekkor közölték azt is, hogy a megszorítás a VI. és a II. kategóriába tartozó művészeti szervezeteket érinti. Ekkor még mindig nem lehetett tudni, kinek a pályázatát fogadták el és ki mennyi pénzt fog kapni.

Függetlenek az államra utalva

A tervezett július 14. helyett végül augusztus 2-án kiderült: az idei 1,2 milliárd forintos működési támogatásból a 66 százalékos döntés szerint valamivel több,mint 801 millió forintot fizetnek ki. A zárolt összeg 413 millió forint. Tavaly 119 pályázó között osztottak szét valamivel több mint 1,1 milliárd forintot. A 97 pályázó társulat és befogadóhely egyelőre nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy mikor jutnak hozzá a 2010 januárjától esedékes támogatási összeghez. Olyan társulatokról van szó, melyek közül számos csak az állami támogatásból tudja fenntartani magát; ezekből a pénzekből oldják meg az alkalmazottak fizetését, a bérleti díjakat, a rezsit. 

A Független Színházak Szövetségének elnöke, Hudi László szerint a függetleneknél "feladatcentrikus működés folyik, szemben az intézményi működéssel. Ez azt jelenti, hogy a független szervezet addig működik, amíg a szakmai kuratórium évente hitelesíti a működését. Most úgy tűnik, az lett a gond, hogy mi pályázatban szeretnénk megoldani a finanszírozást, nem úgy, mint a kőszínházak, amelyek automatikusan kapják a pénzt a működésre" - mondta az [origo]-nak.

Az Artus - Goda Gábor Társulat a Merlin színházban

A SÍN például valószínűleg kevesebb pénzt kap idén, mint tavaly, bár egyelőre nem tudják pontosan, mennyivel. 2009-ben 11 millió forint támogatást ítélt nekik a minisztérium, és első látásra úgy tűnik, idén jobban jártak: a 34 százalékos levonás után is közel 20 milliót kapnának. Lóky Tamás ügyvezető igazgató ugyanakkor az [origo]-nak elmondta, a tényleges összeg ennél kevesebb: mivel ernyőszervezetként pályáztak, öt alkotóművésszel osztoznak a támogatáson. Most éppen azt próbálják kimatekozni, hogy ténylegesen mekkora összeggel számolhatnak.

Kilencmilliót tartanak valószínűnek, ami kevesebb a tavalyinál. Az elmúlt, bizonytalan hónapokban komoly adósságot halmoztak fel a szállítóknál, a takarítót, az internetet és a könyvelőt például egy ideje nem tudják fizetni, az augusztusnak 40 ezer forinttal rugaszkodtak neki.

Olyan szempontból viszont szerencsésnek tartják magukat, hogy van más bevételük is, ezért a SÍN-ben nem kellett elbocsátani senkit, miközben akadnak olyan társulatok, ahol a tagok több hónapja nem kaptak fizetést. Magács László, a Merlin Színház igazgatója a Fidelio.hu-nak július végén elmondta, több mint 22 millió forintos tartozása van a munkatársak és a fellépők felé. A Tünet Együttes pedig éppen a támogatások megjelenésének napján jelentette be, hogy felmondott művészeinek a társulat kritikus helyzete miatt.

A késlekedés okai

Az eredményhirdetés a független társulatok szerint több okból csúszott: a függetleneknek ítélt pénzről minden évben szakmai kuratórium dönt, ez a döntés idén június 2-án született meg. Az Előadóművészeti Tanács ezt elfogadta, javaslatait továbbította a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba, ahol a kulturális terület államtitkári szintre került.

Az új kormány a csúszás egyedüli okaként azt jelölte meg, hogy az előző kormány későn, március 16-án hirdette meg a pályázatot, noha már januárban lehetősége lett volna erre. Az [origo]-nak nyilatkozó érintettek szerint a folyamatot az is lassította, hogy adminisztrációs hibák miatt a kuratóriumnak egyszer újra kellett osztania a pénzt. Ez szerintük mintegy két hét csúszást eredményezett.

A szakma kivárt

A várakozás heteiben az érintett művészeti csoportok végig nehezményezték, hogy a NEFMI csupán MTI-közleményekben üzent nekik, a minisztériumot rendszeresen ostromló Befogadó Színházak Társulás (BESZT) és Független Színházak Szövetsége (FSZSZ) sem kapott választ kérdéseire.

A bizonytalan időszakban a függetlenek hetente összegyűltek. A SÍN egyik ügyvezető igazgatója, Nagy Zoltán júniusban és júliusban hetente különböző ülésekre járt. "Minden héten úgy álltunk fel a BESZT és az FSZSZ üléseiről, hogy jövő héten ott lesz a döntés az EMI-ben (Előadó-művészeti Iroda) . Ilyenkor mindig megbeszéltük, hogy várunk még. Egy csomó időhúzás volt" - mondta az [origo]-nak.

"Rapid kifizetéseket" ígérnek

Az első érdemi kommunikációra végül épp a támogatások nyilvánosságra kerülésének napján, augusztus 2-án került sor, amikor NEFMI kultúráért felelős államtitkársága leült tárgyalni a független színházi szervezetek képviselőivel.

Kálnoki-Gyöngyössy Márton helyettes államtitkár ekkor a jelenlévő táncszínházasok szerint azt mondta, már megkérte a kifizetésekért felelős Nemzeti Kulturális Alapot, hogy "rapid módon" történjenek meg a szerződéskötések, azaz, hogy a pénzek minél hamarabb jussanak el a társulatokhoz. Hudi szerint konkrét időpontot Kálnoki-Gyöngyössy nem említett, a függetlenek legoptimistább kalkulációi szerint is csak az év utolsó harmadára érkeznek meg az idei pénzek.

Hudi azt mondja, a helyettes államtitkár biztosította őket arról, hogy az a céljuk, hogy kifizessék a maradék 34 százalékos zárolást is, de "azt még nem tudják, hogy ebből elvonás lesz vagy marad a zárolás, ez az ország gazdasági helyzete szerint változhat. A cél, hogy valamikor ki legyen kifizetve" - idézte Kálnoki-Gyöngyössy szavait.

Két érintett: Gergye Krisztián és Virág Melinda

Hudi szerint a helyettes államtitkár a nyertes pályázatok nyilvánosságra hozásának csúszását azzal magyarázta, hogy a költségvetési problémák és a kormányváltást követő átadás-átvétel komoly fizikai megterhelést jelentett az abban résztvevőknek. A hétfői beszélgetésről Hudi elmondta, ez volt a felek ismerkedése, az első kapcsolatfelvétel. Mint mondta, a félórás egyeztetés kooperatív légkörben zajlott, és a két fél egyetértett abban, hogy szükség van további egyeztetésre. 

Az [origo] megkérdezte a NEFMI sajtóosztályát - egyebek mellett - a 66 százalék kifizetésének ütemezéséről és a 34 százalékos zárolásról; kérdéseinkre csütörtökig nem kaptunk választ.

Nem mérték fel

Nem biztos, hogy a tárca egyáltalán felmérte, hogy a hetekig tartó lebegtetés illetve a 34 százalékos zárolás pontosan milyen következményekkel jár - mondta az [origo]-nak Barda Beáta, a Trafó művészeti vezetője. Szerinte nem biztos, hogy világos volt számukra, hogy itt nem meghatározott projektekre szóló produkciós pénzekről van szó, hanem a működéshez szükséges, az intézmények fenntartását szolgáló összegekről. Ráadásul sok a kis egyesület: tavaly a pályázók valamivel több mint a felénél a működési költség nem haladta meg az évi ötmillió forintot

"Tönkretenni meglévő struktúrákat gyorsan lehet, újra felépíteni sokkal nehezebb" - mondta az [origo]-nak néhány nappal az eredményhirdetés előtt Barda. A Trafót a kialakult helyzet csak közvetve érinti - hiszen fővárosi intézmény -, ám minden, ezt a területetet érintő megszorítás visszahat az intézmény működésére.

A SÍN-ben markánsabban fogalmaznak: "Ezzel a csúszással az a baj, hogy ha egyszer egy cég csődbe ment, akkor az csődbe ment, hiába jön meg másnap a pénz. Ha kidobtak minket a házból, ha elindították ellenünk a felszámolási eljárást, akkor hiába jön meg valamikor a pénz" - mondják az intézmény vezetői.

Megváltoztatni a támogatási rendszert

Megnyugtató megoldást az érintettek szerint a támogatási rendszer megváltoztatása hozna, az utófinanszírozást ugyanis senki nem tartja megfelelő gyakorlatnak. "Évek óta jelezzük, hogy nem korrekt eljárás, hogy van egy előfinanszírozott pályázat, és május-júniusban, néha júliusban kapjuk meg a pénzeket" - mondja Hudi. A független táncszínházak szerint az lenne ideális, ha az előző év őszén írnák ki a pályázatot a következő működési évre és úgy ütemeznék a folyósítást, hogy a következő naptári év tényleg naptári évet jelentsen, ami nagyobb biztonságot hozna a társulatoknak és a befogadóknak.

"Lehetetlen állapot, hogy a 2010-es évre vonatkozó költségvetésedre 2010 márciusában adod be a pályázatot, és ezt májusban vagy júniusban fogadják kell. Ezzel együtt rögtön felmerül a kérdés, hogy hogyan tudsz tervezni, hogyan éled addig túl" - mondta a SÍN-es Nagy Zoltán.

Kétezer érintett és integráció a kőszínházakba

A független színházak szerint valamivel több mint kétezer olyan ember dolgozik a területen, akiknek a zárolással a munkája veszélybe került. Hudi László 600-800 ezerre teszi azoknak a nézőknek a számát, akik rendszeres látogatói a független társulatoknak, szerinte a megvonással az ő érdekeik is sérülnek. Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság vezetője - amely főleg a vidéki színházak népszerűsítését és a független szakma érdekérvényesítését tűzte zászlajára - a Magyar Narancsnak azt mondta, megtévesztő ez a szám, ugyanis a művészek egy része kőszínházi alkalmazott is. A lapnak azt mondta, egyre több "blöffszínház" igyekszik a VI. kategória felé, és a kuratórium, amelyet az Előadóművészeti Tanács hozott létre, nem szűri kellően ezeket az igyekvőket. Vidnyánszky egyébként a teljes színházi közösséget a kőszínházakba integrálná és erősebben nyitna a vidék felé. Előbbivel több független szervezet - BESZT, FSZSZ - nem ért egyet, mivel szerintük így épp a függetlenség lényege veszne el.