Vágólapra másolva!
A nyilvánosságban alig ismert ügyvédet, Juhász Miklóst jelölte Orbán Viktor a fontos független állami intézmény, a Gazdasági Versenyhivatal élére. Juhász több cégnél töltött be felügyelőbizottsági tagságot, többek között a Paksi Atomerőműben is még az első Orbán-kormány idején. Juhász szerepet vállalt továbbá egy az egykori Orbán-tanácsadó Schmidt Mária lányának lósporttal foglalkozó cégénél is. A vállalkozás képviselője szerint Juhász a család régi barátja.
Vágólapra másolva!

Szűkszavú közleményben jelentette be csütörtökön a Miniszterelnökség, hogy Orbán Viktor Juhász Miklóst jelöli a Gazdasági Versenyhivatal élére. A közleményben a néven kívül semmilyen információ nem volt, életrajzot nem adtak ki, és, bár kértük, azóta sem bocsátottak a rendelkezésünkre.

A GVH-tól annyit közöltek, hogy tudomásuk szerint Juhász ügyvéd. Mint kiderült, egy III. kerületi ügyvédi irodát vezet, ahol az [origo]-nak megerősítették, hogy az ő vezetőjüket jelölték a versenyhivatal élére. Az iroda titkárságán visszahívást és bővebb felvilágosítást ígértek Juhászról, de ez péntek délutánig nem történt meg.

Az Opten cégadatbázisból annyi tudható, hogy Juhász több cégnek is volt felügyelőbizottsági tagja az elmúlt tíz évben. Az adatbázis szerint a Paksi Atomerőműnél 2000 és 2002 között felügyelőbizottsági tag volt. Az [origo]-nak sikerült elérnie két akkori fb-tagot, de sem Tőke János, sem Vitézy András nem emlékezett Juhászra, bár mindketten azt mondták, hogy már nagyon sok idő eltelt 2002 óta, emiatt kevés dologra emlékeznek.

Juhász a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt.-nek is fb-tagja volt - egy rövid megszakítással - 1998 és 2007 között. A felügyelőbizottságból való távozása napján lett tagja a testületnek Simor András jegybankelnök, akivel épp most vannak kemény csatái Orbán Viktor miniszterelnöknek. Bánfai Gergely 2007-ben fél éven át volt fb-tag Juhász mellett, de az [origo]-nak azt mondta, hogy nem emlékszik Juhászra az fb-ből.

A cég a 2006-ban elhunyt Ungár András érdekeltségébe tartozott; ő az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök tanácsadói körébe tartozó - ma a Terror Háza Múzeumot vezető - Schmidt Mária férje volt. Juhásznak más kapcsolata is van a családdal: fb-tag volt 2003 és 2007 között a PIÓ-21 Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.-nál is, amelynek többek között Schmidt Mária és lánya a tulajdonosa.

A részben a PIÓ-21 Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. által tulajdonolt Sportló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ben szintén fb-tag volt. Ennek a cégnek Schmidt lánya is a tulajdonosa. A cég az interneten megtalálható telefonszámán egy nő vette fel a telefont, aki azt mondta, hogy Juhász régóta a család barátja, ő csinálta a cégpapírokat, valamint lovagolt is régen, ezek miatt volt tagja a felügyelőbizottságnak, de további információkat nem kívánt mondani az ügyvédről. A nő nem árulta el a nevét.

Fotó: Szabó Balázs [origo]
A Gazdasági Versenyhivatal épülete

A GVH elnökét a miniszterelnök jelöli és a köztársasági elnök nevezi ki. Juhásznak minden bizonnyal sima útja lesz a poszt elfoglalásáig, az államfői hivatalt ugyanis épp pénteken foglalta el Schmitt Pál korábbi fideszes képviselő.

A versenyhivatal az egyik legfontosabb állami szerv, amelynek feladata a tisztességes piaci verseny biztosítása, vagyis annak megakadályozása, hogy egyes cégek egymással összejátszva megkárosítsák az ügyfeleket. Az 1991 óta működő GVH autonóm, vagyis a kormánytól független szerv, amelynek elnöke évente köteles beszámolni a parlamentnek. Az elnököt és helyetteseit a miniszterelnök javaslata alapíján a köztársasági elnök nevezi ki, mandátuma hat évre szól.

A parlament idén májusban elfogadott egy törvénymódosítást, amely lehetővé tenné, hogy a GVH elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök a kormányfő javaslatára még mandátumuk lejárta előtt felmentse az elnököt és az alelnököket (Nagy Zoltán jelenlegi elnök mandátuma novemberben lejár, de helyettesei, Gadó Gábor és Wallacher Lajos még öt évig hivatalban maradnának). A törvény nem lépett hatályba, mert Sólyom László előző államfő nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte. A testület leghamarabb ősszel dönthet a jogszabályról.

A kartellekre ugranak

A most távozó elnököt, Nagy Zoltánt 1998-ban épp Orbán Viktor akkori miniszterelnök jelölésére nevezték ki. A GVH vezetése előtt Nagy a szintén független Állami Számvevőszéknél dolgozott. Nagy egy 2009-es interjúban úgy fogalmazott: GVH két dologra ugrik. A piac felosztására és az árak összehangolására. A hivatal többféle tevékenységet végez: ki kell kérni az előzetes hozzájárulását, ha egy, az adott iparágban jelentős pozíciókkal rendelkező cég fel akarja vásárolni a vetélytársát (hiszen így fennáll a monopólium kialakulásának veszélye). A GVH hivatalból is folytat versenyfelügyeleti eljárásokat, illetve bejelentések alapján konkrét, gyanús ügyekben is vizsgálódik.

A GVH legemlékezetesebb ügye az úgynevezett autópálya-kartellre kiszabott milliárdos bírság volt. A GVH még 2003 februárjában hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást annak megállapítására, hogy a Nemzeti Autópálya Rt. (NA) által 2002 augusztusában, három autópálya-szakasz megépítésére kiírt közbeszerzés során az összejátszottak-e a pályázók. A hivatal végül öt vállalkozásra (a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt.) összesen 7 milliárd 43 millió forint bírságot szabott ki, amit évekig tartó pereskedés után 2008 végén a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyott.

Politikai nyomást éreztek

Nagy Zoltán tavaly februárban a Népszabadságnak adott interjújában azt mondta: a hivatal nagyhatalmú érdekcsoportoknak tett keresztbe, s ezért politikusoktól is érkeztek telefonhívások. "Felhív a politikus - vagy éppen akár nagykövet -, és értetlenkedve kérdezi, miért folytatunk eljárást valamely ügyben. Jellemzően azzal érvelnek, hogy a versenyhatósági vizsgálat ellehetetleníti a cég életét vagy a közbeszerzés határidőre történő teljesítését" - ecsetelte Nagy, hogyan zajlanak ezek a megkeresések. Szerinte azonban értelmét veszítené a GVH működése, ha csak egyszer is működne a politikai hátszél.

Nyíltan beszélt az energiaszektorban tapasztalható versenykorlátozó összefonódásokról idén januárban Nagy Márta, a GVH nyugalmazott elnökhelyettese. Szerinte "a politika és a gazdaság egészségtelen, korrupt összefonódására utal", hogy az MSZP és a Fidesz együtt szavazott meg a Magyar Villamos Műveknek számára kedvező törvényeket. "Az energiaiparban hatalmas pénz van, most pedig következnek a választások, tehát a pártoknak kell a pénz. Így születhetnek az ilyen törvények" - mondta az interjúban, hozzátéve azonban, hogy a GVH nem korrupciót kutat, hanem kartelleket.