Szalai Annamária lett az új médiahatóság elnöke

Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a médiát és a hírközlést érintő törvényeket módosító csomagot, ezt követően pedig Orbán Viktor miniszterelnök egykori tanácsadóját, Szalai Annamáriát nevezte ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság helyébe lépő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé.

Szalai Annamária

Orbán Viktor miniszterelnök kinevezte Szalai Annamáriát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének - olvasható a keddi Magyar Közlönyben. Szalai Annamáriát augusztus 11-ei hatállyal, 9 évre nevezte ki a miniszterelnök, miután Schmitt Pál aláírta a médiát és a hírközlést érintő törvényeket módosító csomagot. A hatóság elnöke miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult, és korlátlan alkalommal újra kinevezhető.

A médiacsomagot június 11-én, pénteken délután nyújtotta be Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselő. A csomagot több részre bontották: az országgyűlés előbb csak az abban szereplő alkotmánymódosítást fogadta el, a médiafelügyelet átalakításáról szóló törvény zárószavazását többször elhalasztották, a média tartalmi szabályairól szóló törvénynek pedig a vitáját is az utolsó előtti ülésnapra halasztották.

A törvény legtöbbet vitatott rendelkezése az, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság helyébe lépő NMHH elnökét - aki az ORTT helyébe lépő Médiatanács elnöke is egyben - nem a parlament választja, hanem a miniszterelnök nevezi ki 9 évre, elmozdítani pedig gyakorlatilag csak akkor lehet, ha fél évig nem jár be a hivatalába, vagy jogerősen elítélik valamilyen bűncselekmény miatt.

Az ORTT utódja a törvény szerint az NMHH autonóm szerve, a Médiatanács lesz, amelynek tagjait az országgyűlés egyetlen listán, kétharmados többséggel, kilenc évre választja. A tagokra egy bizottság tehetne javaslatot, amelybe minden parlamenti frakció egy tagot delegálna, de ők a frakciójuk számának megfelelő szavazattal rendelkeznének, vagyis érvényesülhet a kétharmados többséggel rendelkező kormánypártok fölénye.

Egyetlen kuratórium

A törvény értelmében megszűnnek az Magyar Televízió, a Duna Tv és a Magyar Rádió közalapítványai. A három közmédiumot és a Magyar Távirati Irodát a jövőben egyetlen, Közszolgálati Közalapítványnak nevezett testület felügyeli. Ennek kuratóriumába hat tagot választ a parlament, hármat-hármat ellenzéki, illetve kormánypárti javaslatra. A kormánypárti többség biztosítása érdekében azonban a Médiatanács delegálja a kuratórium elnökét és még egy tagját. A kuratórium mandátuma szintén 9 évre szól.

A kuratórium joga lesz kinevezni a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóit, de bármikor fel is mentheti a cégvezetőket. A kuratórium választja a négy cég közös felügyelőbizottságának három tagját is (a negyediket az alkalmazottak érdekképviseletei delegálják) és bízza meg a részvénytársaságok könyvvizsgálóit. A közszolgálati médiumok vagyona és a nekik járó bevételek a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapba kerülnek.

A mai civil kuratóriumok szerepét a Közszolgálati Testület viszi át, amely delegált, illetve sorsolt tagokból áll. A törvényjavaslat melléklete szerint egy-egy tagot delegálnak a történelmi egyházak (katolikus, református, evangélikus és izraelita), a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Rektori Konferencia, illetve a kereskedelmi és iparkamara. Sorsolással kell kiválasztani egy-egy tagot az önkormányzati szövetségek, a kisebbségi önkormányzatok, a határon túli magyar kulturális szervezetek és a családokat képviselő civil szervezetek jelöltjei közül.

Szalaiék dolgozták ki a médiatörvényt

Az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő forrás korábban azt mondta: a tervezeteket eredetileg nem politikusok dolgozták ki, hanem Szalai Annamária, az ORTT fideszes delegáltja, és a mellette dolgozó csapat írta azokat.

Szalai 1961-ben született Zalaegerszegen. Diplomáit a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói és az ELTE BTK népművelés szakán, majd 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szakközgazda, pénzügyi szak vállalkozási szakirányon szerezte. Tanárként, majd újságíróként is dolgozott, később filmiroda-vezető lett.

1998-tól országgyűlési képviselő, az első Orbán-kormány idején Orbán Viktor tanácsadójaként dolgozott. Az Országgyűlés 2004-ben és 2008. március 31-én az Országos Rádió és Televízió Testület tagjává választotta.