Hatályba lépett a kettős állampolgárságról szóló törvény

Vágólapra másolva!
Pénteken hatályba lépett a kettős állampolgárságról szóló törvény. A jogszabály révén a korábbinál egyszerűbben juthatnak magyar állampolgársághoz a határon túli magyarok. A törvényt jövő év elejétől lehet alkalmazni. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint nagy adósságot törlesztünk a törvénnyel.
Vágólapra másolva!

Pénteken hatályba lépett a kettős állampolgárságról szóló törvény. A jogszabályt jövő év elejétől alkalmazhatják. A törvény értelmében a határon túli magyarok kedvezményes, egyszerűsített eljárásban, három hónapon belül állampolgársághoz juthatnak. A magyar állampolgársági törvény módosítását május 26-án fogadta el az Országgyűlés, majd Sólyom László akkor hivatalban lévő köztársasági elnök május 31-én írta alá.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint "nagy adósságot törlesztünk",amikor hatályba lép a jogszabály, amely segíti a magyar nemzet megmaradását, és lehetőséget ad arra, hogy a határon túli asszimilációs folyamatot megfordítva megerősítse a magyar identitást. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint az elmúlt nyolc év falakat emelt határon innen és túl élők közé, de ezeket lebontották. Ezzel letöröljük 2004. december 5-e "lelki Trianonjának" szégyenét. A magyarság összefogásának ünnepe ez a nap - mondta.

A törvény szerint "kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyar származását, és magyar nyelvtudását igazolja". További feltétel a büntetlen előélet, illetve kiköti a törvény, hogy a honosítás nem sértheti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

A honosítás nem automatikus, egyéni kérelemre indul. A kérvényezőknek nem kell bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezniük és az alkotmányos alapismeretek vizsgát sem kell letenniük. A kérvényeket a magyarországi települések anyakönyvvezetőihez vagy a magyar konzuli tisztviselőkhöz lehet eljuttatni. Az illetékes miniszter a kérelem beérkezését követő három hónapon belül előterjeszti azt a köztársasági elnöknek. A törvénymódosításban nem szerepel a választójog kérdése.

A törvény elfogadása a környező országok közül elsősorban Szlovákiával okozott konfliktust. (A szlovák-magyar viszonyról itt olvashat bővebben.)