Gyerekeiktől elszakított anyák is fordulnak a szexmunkás-érdekvédőkhöz

Durva különbségek vannak Magyarországon belül a szabálysértést elkövető szexmunkásokra kimért büntetések súlyosságában a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete szerint. A szervezet jogsegélyszolgálata rendszeresen találkozik olyan ügyekkel, amikor a bíró gyerekeiket egyedül nevelő anyákat akar elzárással büntetni, annak ellenére, hogy ez jogellenes.

Míg Pest megyében rendszerint egy figyelmeztetéssel megússzák azok a szexmunkások, akik úgynevezett védett zónában, azaz tiltott helyen dolgoznak, egyes vidéki városokban már az első szabálysértéskor is a lehető legsúlyosabb büntetést szabják ki rájuk, 15 napi elzárást - mondta Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének vezetője azon a keddi sajtótájékoztatón, melyen egy most lezáruló szervezetfejlesztési program eredményeit ismertették. A 2008 decemberében indult, az Európai Unió és az állam által 47,7 millió forinttal támogatott projekt célja a szexmunkások emberi jogainak - beleértve a munkához való jogot - érvényesítése, társadalmi reintegrációjuk elősegítése, kiszolgáltatottságuk csökkentése volt.

A program keretén belül fejlesztették az egyesület jogsegélyszolgálatát, jelenleg Budapest mellett három különböző vidéki helyszínen is működik ilyen. Árva Tamás, az egyesület ügyvédje szerint legtöbbször a szexmunkával összefüggő szabálysértési eljárásokban kérik a jogsegélyt, de ezen kívül teljesen átlagos ügyekben is, például gyermekelhelyezésben, válóperekben, birtokvitákban. Jogsegély működött már 2006-ban is, Árva szerint a legnagyobb különbség az akkori és a mostani gyakorlat között, hogy míg négy éve "tűzoltásszerű" volt a munka, akkor keresték meg őket a szexmunkások, amikor már bajba kerültek, például szabálysértési eljárás indult ellenük, ma már az a jellemző, hogy megelőzésképp keresik meg őket, például előre megkérdezik, hova lehet szabályosan kiállni.

A jogsegélynek az egyes esetek megoldása mellett van egy mögöttes célja is: a magyarországi joggyakorlat egységesítése, ugyanis jelenleg nagyon nagy különbségek vannak területi szinten az egyes szabálysértésekre kirótt büntetés nagyságában - mondta Árva.

Földi Ágnes példaként említett egy nyíregyházi bírót, aki rendszeresen megpróbál elzárással büntetni olyan szabálysértést elkövető szexmunkásokat, akik gyereküket egyedül nevelő anyák, holott ezt jogszabály tiltja. A szabálysértésekről szóló törvény az elzárást kizáró okok között sorolja fel, ha valaki a terhesség negyedik hónapját elérő nő vagy tizennegyedik életévét be nem töltött gyerekét egyedül nevelő szülő. Földi szerint a bíró ennek ellenére 180 napos elzárással akart büntetni egy hatgyerekes anyát, azt a megoldást kínálva neki, hogy a gyerekeit akkor átmeneti időre állami gondozásba veszik. Az asszonyt végül egy, a Helsinki Bizottság nevű jogvédő civil szervezet által írt beadvánnyal óvtak meg ettől. Az érdekvédő egyesület vezetője szerint most már rendszeresen használják ezt a beadványt, "csak a neveket kell átírni".

Földi azt mondta: előfordult az is, hogy a bíró 45 napos elzárással büntetett egy két hónapos ikreit még szoptató anyát, akire nem vonatkozott az elzárást tiltó jogszabály, mert a gyerekkel élt az apjuk is. "Valami emberségnek ebben a helyzetben működnie kellett volna" - tette hozzá Földi.

Az idén lezáruló program része volt egy-egy migrációs és emberkeskedelem elleni tréning is, melyeken az egyesület hét főállású munkatársa vett részt. A tréninghez tartozó jegyzet a rendőrség közreműködésével készült, és olyan dolgokat tanultam meg a résztvevők, mint hogy külföldi munkavállalásnál mire kell figyelni, mik az intő jelek, mi árulja el az emberkereskedők szándékát, milyen óvintézkedéseket kell tenni. A jegyzet alapján szórólap is készült. Földi szerint ma már sokszor keresik meg őket külföldön bajba jutott magyar szexmunkások, az elmúlt két napban például Írországból kérték a segítségüket.