Felvázolta a nyilvánosság új határait a Fidesz

Egy határig védené az újságírók titkos informátorait és véleményét a Fidesz, de még mindig nem egyértelmű, mit kezdene a bloggerekkel - derül ki a párt szakpolitikusa által a médiaszabályozásról szóló törvényhez benyújtott utolsó módosító javaslatokból. Az MSZP javaslatai alapján számos dologban egyetért a Fidesszel, az LMP viszont aggódik többek között a borreklámokért, a KDNP-s Pálffy István pedig a családok védelmét erősítené meg.

A kedd délután négy órai határidő előtt pár órával visszavonta a médiaszabályozásról szóló törvényen finomító javaslatait a fideszes L. Simon László, és újabb módosításokat nyújtott be a tervezethez. A fideszes képviselő szerint azért volt szükség a változtatásra, mert a törvényjavaslatot megtárgyalták több médiaszakmai szervezettel, és a megbeszéléseken olyan új szempontok fogalmazódtak meg, amelyek még nem szerepeltek a júniusi javaslatokban. Az új módosítók több helyen pontosítják a korábbi javaslatokat, néhány az újságíróknak kedvező szabályt is tartalmaznak, ugyanakkor néhány helyen a visszavont módosító indítványoknál szigorúbb szabályt vezetnének be.

A fideszes Rogán Antal és Cser-Palkovics András által benyújtott médiacsomag két részét - az alkotmánymódosításról és a  médiát felügyelő intézményekről szóló javaslatokat - már a nyári szünet előtt elfogadta a parlament, de a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot a részletes vita után az őszi ülésszakra hagyták.

A javaslatot már a parlamenti vita előtt több bírálat érte (erről részletesen itt olvashat). Az [origo] korábbi információi szerint a Szalai Annamária vezette szakértői csoport által megalkotott szabályozással a fideszes poltikusok sem voltak teljesen elégedettek, ezért már a benyújtás után, de még a parlamenti vita előtt tucatnyi módosító indítvánnyal igyekeztek a legtöbbet támadott részeket tompítani. L. Simon László, a kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke akkor javaslatot tett többek között annak a sokat bírált ötletnek az elhagyására, amely lehetővé tette volna a vélemények helyreigazítását, a helyreigazításig határidők lerövidítésére és arra, hogy maradjon ki a törvényből az a tájékoztatási kötelezettség, amely alapján minden tévéadónak híradót kellene sugároznia (a júniusi módosító javaslatokról bővebben ebben a cikkünkben olvashat).

Nem mindig titkolható a titkok forrása

Az új javaslat is megtartja az eredeti javaslatban szereplő válaszadási jog helyett bevezetett sajtó-helyreigazítási jog fogalmát. A kettő között az a különbség, hogy előbbi lehetővé teszi, hogy egy újságcikkben megjelenő véleményekre reagálási lehetőséget kérjenek az érintettek, utóbbi viszont csak azt teszi lehetővé, hogy téves tényállítások helyreigazítását kérjék. A visszavont módosító javaslatokban L. Simon a helyreigazításra szánt határidőket lerövidítette, az új javaslatban viszont ezeknek a sajtó számára kedvező változtatásoknak csak egy része jelenik meg, néhány, a helyreigazításokhoz kötődő határidő az módosító javaslatokban a helyreigazítást kérőknek kedvez. (A törvényjavaslathoz benyújtott összes, érvényben lévő és visszavont módosító indítványt elolvashatják ezen az oldalon.)

Kivennék az eredeti javaslatból azt a pontot, amely kötelezővé tette volna a sajtótermékek regisztrcióját. Ehelyett az új javaslat annyit mond ki, hogy a sajtótermékek közzétételének feltétele lehet a hatósági nyilvántartásba vétel. L. Simon kedd délutáni sajtótájékoztatóján az [origo] kérdésre azt mondta, hogy később sem terveznek ebben szigorítást, a jelenleg érvényben lévő, bejelentési kötelezettséget előíró gyakorlatot szeretnék megtartani, csak épp kiterjesztenék azt az internetes médiára is. Azt azonban L. Simon a korábbi javaslatokhoz hasonlóan továbbra sem tisztázza egyértelműen, hogy mit ért internetes médián, így nem derül ki, hogy a javaslat vonatkozik-e például céges honlapokra és blogokra. 

Az új módosító javaslatok egyike előírja, hogy az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségviselők kötelesek a sajtó munkáját információkkal segíteni, de a sajtó szempontjából kedvező, hogy az új módosító javaslat azt is meghatározza, hogy mindezt "megfelelő határidőben" és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírásai szerint kötelesek megtenni.

Szigorítana ugyanakkor az informátor védelmére vonatkozó szabályokon L. Simon. Míg egy korábbi módosításában az szerepelt, hogy az újságírónak lehetősége van bírósági eljárásban is elhallgatni az információforrását, az új módosító javaslat szerint a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények felderítése érdekében bíróság vagy hatóság "kivételesen indokolt esetben" az információforrás felfedésére kötelezheti az újságírókat. L. Simon szerint ez a szigorítást nem a szakmai szervezetek, hanem a Fidesz szakértői rakták bele az új javaslatba. A képviselő az [origo]-nak azt mondta, hogy egy korrupciós ügy leleplezésénél nem kell az újságírónak felfednie a forrását, de ha egy "brutális gyilkosságról tud meg részleteket", akkor a nyomozás érdekeit szolgálja, hogy a nyomozók is megtudják a részleteket.

A kiskorúak védelmében a korábbinál részletesebb szabályokat vezetnének be. Az egyik módosító javaslatban külön kitérnek arra, hogy "pornográf és szélsőséges, indokolatlan erőszakot tartalmazó" médiatartalmat csak olyan időpontban vagy olyan technikai védelemmel ellátva tehetnek közzé, hogy ahhoz a kiskorúak ne férjenek hozzá.

Az L. Simon által benyújtott módosítók és az eredeti törvényjavaslat meghatározzák ugyan a média működésének új alapszabályait és a médiapiac szereplőire vonatkozó egyes kötelezettségeket, de nem szólnak arról, hogy milyen szankció sújtja azokat, akik megszegik a szabályokat. L. Simon László keddi sajtótájékozatóján azt mondta, a szakmai szervezetekkel való tárgyaláson elhangzottak más kérések is, ezek közül több azért nem került bele a módosító javaslatokba, mert szakértőik szerint azokat a kérdéseket majd a médiatörvényben vagy az új polgári törvénykönyvben kell szabályozni.

Az MSZP a közerkölcsért aggódik

A médiaszabályozó törvényjavaslathoz hétfőn az MSZP is benyújtott több tucat módosító javaslatot. Ezek közül több nagyon hasonló a Fidesz javaslataihoz. A válaszadási jog helyett a Lendvai Ildikó és Mandúr László által benyújtott módosító indítvány is csak a tényállítások esetében adna lehetőséget a helyreigazításra, és a fideszes javaslathoz hasonlóan változtatnák meg a helyreigazítás határidejét is. Az MSZP 35 módosító javaslatának többsége a törvényben szereplő fogalmakat írná át vagy pontosítaná úgy, hogy átvennék az Európai Unió audiovizuális irányelveiben lefektetett fogalmakat. Ezekkel a fideszes javaslathoz hasonlóan kivennék a törvény hatálya alól a magáncélú internetes oldalakat, a blogokat, a magánlevelezéseket, viszont egy szigorítás miatt a törvény vonatkozna a kereskedelmi közleményekre is. A módosító indítványok alapján az MSZP és a Fidesz egyetért abban is, hogy kerüljön ki a törvényjavaslatból az eredeti javaslatban szereplő regisztrációs kötelezettség. A Fideszhez hasonlóan arra is javaslatot tettek, hogy töröljék az eredeti javaslatból azt a részt, amely alapján a médiatartalmak terjesztői - tehát például az internet- vagy kábelszolgáltatók - is felelősek lennének a jogsértő tartalmakért.

A Fidesznél engedékenyebben rendezné az MSZP a tájékoztatási kötelezettséget: módosító javaslatuk szerint a fontos eseményekről nem a "médiaszolgálatók összességének", hanem csak a közszolgálati médiának lenne kötelessége beszámolni. Az szocalisták a közszolgálati médiának fő feladataik mellett azt is előírnák, hogy kötelesek kiegyensúlyozottan, hitelesen, "a véleménypluralizmus garanciáinak biztosítása" mellett tájékoztatni. Az MSZP javaslata szerint a médiavállalatok munkatársai közül csak az újságírókra és a szerkesztőkre vonatkozhatna az, hogy titkokban tarthatják akár bírósági eljárásban is a forrásaikat. Szintén csak rájuk lenne érvényes az MSZP módosítása szerint az, hogy mentesülhetnek a büntetőjogi felelősségre vonás alól, ha a munkájuk során jogsértést követnek el, de azt fontos közérdekű információ megszerzésének szándéka indokolja. Ezeket a korlátozásokat indoklásuk szerint azért fontos belevenni a törvénybe, mert különben a kedvezmények a médiavállalatok portásaira vagy a takarítókra is vonatkozhatnának.

Az MSZP belevenné azt a sajtótörvényben jelenleg is szereplő kitételt is a törvénybe, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt és nem is buzdíthat bűncselekményre, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. Ez az eredeti fideszes módosításokban nem szerepelt, de a kedden benyújtottak szerint már a kormánypártok szerint is fontos lenne ezt beleírni a törvénybe. Segítené az újságírók munkáját az a szocialista módosító javaslat, amely nemcsak az állami és önkormányzati intézmények, hanem a többségében állami vagy önkormányzati tulajdonú vállalatok vezetőinek is előírná, hogy felvilágosítással és valós adatokkal kötelesek segíteni a sajtó munkáját.

Pálffy a családokat, az LMP a borreklámokat félti

A médiaszabályozáshoz az LMP és a KDNP képviselője, Pálffy István egykor műsorvezető is több módosítást nyújtott be. Pálffy nemcsak lehetőségként, hanem kötelezettségként írná elő az újságíróknak az információforrásaik titokban tartását, "amennyiben az információ forrása ezt kérte". A sajtószabadság alapelvei között rögzítené azt is, hogy magánszemélyekről csak hozzájárulásukkal készíthetne felvételeket a média, de nem kellene hozzájárulást kérniük ahhoz, hogy nyilvános közszereplés közben közszereplőkről és a közhatalmat gyakorlókról felvételeket készíthessenek.

Pálffy is pontosítana néhány fogalmat - például a médiaszolgáltató, a sajtótermék és a szerkesztői felelősség kifejezéseket -, a kiskorúak védelméről szóló passzus mellé pedig belevenné a törvénybe azt is, hogy a médiaszolgálatások nem sérthetik a házasság és a család intézményét. L. Simon László szerint ő és Pálffy párhuzamosan dolgozták ki a javaslataikat, azokokban a kérdésekben, amelyekről mindketten nyújtottak be módosítót, majd a bizottságok döntik el, hogy melyiket támogatják.

Az informátorok titkokban tartását az LMP-s Karácsony Gergely és Dorosz Dávid is kötelességként írná elő az újságíróknak. Az LMP-s képviselők a média önszabályozó testületinek létrehozását és működését elismerő és védő szabályt is beleírnák a törvénybe. A két képviselő ezeken kívül több kisebb, elsősorban a reklámozásra vonatkozó módosítást javasol, így például kivennék azt a kitételt, hogy a reklámok nem ösztönözhetnek az egészségre káros magatartásra, mert indoklásuk szerint ezzel "minden alkohol tartalmú ital, így például a bor reklámja is a paragrafus hatálya alá eshetne". A két képviselő kedden Schiffer András frakcióvezetővel közösen benyújtott egy olyan módosító indítványt is, amely az egész reklámozásra vonatkozó paragrafust kivenné a törvényből. A médiaszabályozásról szóló törvényjavaslatról és a kedden délután négy óráig benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a szeptember 13-án kezdődő őszi ülésszakon dönt majd a parlament.