Érdeklődött Gyurcsány a rendőröktől a tévéostrom alatt

Kétszer is felhívta telefonon a tévéostrom estéjén Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, és egyszer Szilvásy György akkori nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter is kereste - állította Szabadfi Árpád országos rendőrfőkapitány-helyettes, akit a 2006-os tévéostromról kérdeztek szerdán egy parlamenti bizottsági meghallgatáson. Szabadfi, akinek állítása szerint traumát jelentettek a 2006. őszi erőszakos események, azt mondta: ha az ő felelősségét megállapítják, vállalni fogja azt.

Szabadfi Árpád rendőrtábornok a parlament 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságának szerdai ülésén azt mondta: országos főkapitány-helyettesként kétszer beszélt telefonon Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel a tévészékház 2006-os ostroma alatt. Szabadfi szerint az ostrom napján, 2006. szeptember 18-án késő este - "amikor megindultak a drámai események" - a kormányfő felhívta, tájékoztatást kért tőle, és utasítást ugyan nem adott a rendőrségnek, de általánosságban megfogalmazta azt az elvárást, hogy az MTV székházát minden törvényes eszközzel védjék meg. Ezután Szabadfi állítása szerint akkor beszélt másodjára Gyurcsánnyal, amikor elmondta neki, hogy a tüntetők betörtek a Szabadság téri épületbe.

A rendőrtábornok egy kérdésre azt válaszolta: próbálta jelenteni Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszternek, hogy felhívta a miniszterelnök, de úgy emlékszik, akkor este nem tudta őt elérni. A bizottság tagjai megjegyezték: ez összevág a Petrétei által korábban elmondottakkal, azzal, hogy otthon, papucsban nézte a tévét.

Szilvásy is telefonált

Szabadfi azt is elmondta, hogy aznap este felhívta Szilvásy György akkori nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter, de emlékei szerint "nem volt konkrét tárgyköre a beszélgetésnek", az "tájékozódó jellegű volt" arról, hogy mi van a téren. Arra a kérdésre, nem furcsállotta-e, hogy egy olyan miniszter felhívja, aki nem is a felettese, a tábornok azt mondta: nem. Szabadfi bizottsági meghallgatásán azt állította: nem volt előzetes információjuk a készülő erőszakos eseményekről.

Az egykori rendőrfőkapitány-helyettes beszélt arról is, hogy a következő napon, 2006. szeptember 19-én Gergényi Péter akkori budapesti főkapitánnyal és a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjével tájékoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a történtekről, a megbeszélésen emlékei szerint részt vett Petrétei József és Szilvásy György is. A miniszterelnök szerinte akkor arra volt kíváncsi, a rendőrség képes-e Budapesten biztosítani a rendet, de Szabadfi arra állítása szerint nem emlékszik, hogy utasítást kapott volna a kormányfőtől.

Szabadfi a szerdai a meghallgatásán azt mondta: az őszödi beszéd szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülését követő erőszakos események traumát jelentettek a számára, amelyet máig nem hevert ki.

Nem magyarázta meg a rendőrök késlekedését Szabadfi

Az albizottság ülésén Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő felvetette: mi okozhatta azt, hogy késlekedtek a rendőri vezetők a tévészékház ostrománál a fontos döntések meghozatalával, és nem siettek bajtársaik segítségére. Révész szerint sokan úgy vélik, hogy a Szabadság téren 2006 szeptemberében provokáció történt, és ennek során "rendőröket dobtak oda áldozatként". A kormánypárti képviselő szerint ez a legfontosabb kérdés, amelyre az albizottságnak választ kell találnia.

Szabadfi a késlekedés okára vonatkozó ismételt kérdésekre nem tudott válaszolni, de meghallgatásán megjegyezte, hogy a történtekért szerinte minimum erkölcsi felelősséggel tartozik az országos főkapitány, illetve helyettese. Szavai szerint, ha a felelősségét megállapítják, akkor azt vállalni fogja.

Arra a kérdésre, miért nem vette át a parancsnokságot a budapesti főkapitánytól, Szabadfi Árpád - aki azokban a napokban a Rio de Janieróban tartózkodó Bene László országos főkapitányt helyettesítette - úgy válaszolt: nemcsak a fővárosban zajló eseményekkel kellett foglalkoznia, és bár igaz az, hogy a Szabadság téri helyszín volt a "legdrámaibb", az ország más nagyvárosaiban is nagy létszámú demonstrációkat tartottak, és akkor nem volt helyettese, aki ezt a feladatot átvehette volna tőle.

Másképp emlékszik, mint Gergényi

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő a szerdai meghallgatáson idézte Gergényi 2006. október 2-i nyilatkozatát az eseményeket vizsgáló Ignácz-féle vizsgálóbizottság jelentéséből, amely szerint Szabadfi mellette volt a Szabadság téren történtek idején, és a budapesti főkapitány minden intézkedést vele egyeztetve, "a füle hallatára" adott ki. Szabadfi azonban az albizottság ülésén állította, hogy ez fizikailag lehetetlen, "nem álltam ott, nem is állhattam ott", bár azt elismerte, hogy a budapesti főkapitány sok intézkedéséről tudott. Szabadfi azt is mondta, hogy bár Gergényi kérte a lovas alegység bevetését, ő egyeztetett az egység parancsnokával, és ez alapján megtagadta a kérést.

Révész azt is megkérdezte, hogy "a rendőrségi túlkapások időszakában", szeptember 19-én, 20-án és 21-én - amikor még Bene külföldön volt - Szabadfi legfőbb rendőri vezetőként tudott-e a rendőri visszaélésekről, próbálta-e a törvényes keretek közé visszaszorítani a rendőrséget. Szabadfi erre azt felelte: nem adtak ki a visszaéléseket lehetővé tevő, arra biztató központi utasítást, és a "negatív jelenségeket" később kivizsgálták. Szabadfi arról a felvetésről, hogy a rendőrök a 2006 őszi fővárosi bevetéseken nem viseltek azonosítót, azt állította: olyan intézkedést nem adtak ki, hogy a rendőr azonosítása ne történhessen meg.