"Nem látott oda mindenhová" a tévéostrom idején Gergényi

Gergényi Péter korábbi budapesti főkapitány a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti bizottságban pénteken azt mondta, hogy 2006 őszén a rendőrség igyekezett szakszerűen és törvényesen fellépni. A volt rendőrfőkapitány szerint beosztottjanagyon nehéz helyzetben voltak, de "legjobb szakmai tudásukkal" kezelték a szituációt. Kondorosi Ferenc korábbi igazságügyi és rendészeti államtitkár a meghallgatásán elismerte, a "szerencsétlen rendőri hibákon túl" a politikai felelősség is felvethető a 2006-os őszi rendőri intézkedésekkel kapcsolatban.

Gergényi Péter

"Mély szakmai meggyőződésem, hogy abban a hihetetlen nehéz helyzetben mindent megtettünk a legjobb szakmai tudásunk és a törvények szellemében, hogy kezeljük a helyzetet" - jelentette ki pénteken a parlamenti bizottsági meghallgatásán a korábbi budapesti főkapitány. Gergényi Péter arra hivatkozott: a Magyar Televízió székháza ostromának nehéz óráiban előfordult, hogy egyes rendőri vezetők kevesebbet tudtak a valós helyzetről, mint akik a Hír TV-t nézték.

A 2006 őszi budapesti utcai zavargások idején esetlegesen elkövetett rendőri jogsértéseket vizsgáló parlament albizottság május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő a Jobbik és az LMP vesz részt a bizottság munkájában, az MSZP  nem küldött képviselőt a testületbe, mert a párt álláspontja szerint a bizottság politikailag illegitim. A bizottság elnöke, Gulyás Gergely fideszes képviselő kedden jelentette be, hogy a parlamenti testület meg fogja hallgatni a korábbi budapesti rendőrfőkapitányt is.

"Bár Budapest rendőrfőkapitánya magas beosztású, de nem lát oda mindenhova"  - jegyezte meg a nyugalmazott tábornok arra a kérdésre, hogy miért nem akadályozta meg a rendőri jogsértéseket, a tüntetők bántalmazását. Szerinte az egyes rendőri jogsértésekért a helyszínen lévő parancsnoki, illetve végrehajtó állományt terheli a felelősség. A korábbi budapesti főkapitány állításait az MTI tudosítása szerint a bizottság tagjai többször kétkedve fogadták.

Gyakorló ruhában voltak

A volt rendőrfőkapitány szerint a hatóságok 50 éve nem szembesültek olyan súlyos atrocitással, mint a köztévé székházának szeptember 17-i ostroma. Gergényi azt mondta, minden rendelkezésre álló lehetőséget megpróbáltak kihasználni, de sem a személyi, sem technikai feltételek nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a rendőrök megfékezzék a békésnek indult tüntetést. A korábbi budapesti főkapitány elismerte, hogy a rendőrség felkészületlen volt. Minimális személyi, illetve technikai erőt tudtak csak mozgósítani, amelyek "korlátozott számban voltak bevethetőek" - fogalmazott. Ráadásul a rendelkezésre álló csekély erőt is meg kellett osztani a Sándor-palota, a miniszterelnöki rezidencia és más, stratégiailag fontos pontok védelme érdekében - jegyezte meg Gergényi.

Gergényi parlamenti meghallgatásán azt állította, az erőszakos cselekményekről elsőként Lapid Lajos, a BRFK korábbi közbiztonsági főkapitány-helyettese értesítette őt. A volt rendőrfőkapitány a parlamenti bizottság előtt azt mondta, felvette a kapcsolatot Szabadfi Árpáddal, az országos rendőrfőkapitány akkori helyettesével, és kezdeményezte a REBISZ-tagok, illetve vidéki századok mozgósítását. Gergényi Péter szerint azokban a napokban Szabadfi volt a legmagasabb döntéshozói pozícióban. A műveletek irányításában nem volt szerepe, de a budapesti rendőrfőkapitány által javasolt intézkedéseket ő hagyta jóvá - állította Gergényi parlamenti meghallgatásán.

Arra a kérdésre, hogy miért nem viseltek a rendőrök megkülönböztető jelzést, Gergényi azt a válaszolta, hogy a rendkívüli helyzetnek megfelelően gyakorló ruhában voltak, így azonosító számot sem kellett viselniük. A volt rendőrfőkapitány azt mondta, hogy ostrom idején sem a miniszterelnökkel, sem pedig a szaktárca vezetőjével nem konzultált. Csak néhány nappal később, referálni kísérte el Szabadfit, aki a miniszterelnök, a tárcavezető és a titkosszolgálatok vezetője előtt számolt be a történtekről. "Nem emlékszem panaszra a miniszterelnök részéről" - közölte Gergényi a meghallgatásán. Gergényi Péter azt cáfolta, hogy ellene Bencze József akkori országos rendőfőkapitány eljárást rendelt volna el. Ismételten hangsúlyozta, hogy minden döntést Szabadfi Árpád jelenlétében hozott Gulyás Gergely, a parlamenti bizottság elnöke szerint ezt Szabadfi korábban cáfolta.

"A politikai felelősség is felvethető"

A parlamenti vizsgálóbizottság péntek délután meghallgatta Kondorosi Ferencet is, aki 2006 őszén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára volt. Kondorosi azt mondta, a tévészékház 2006-os ostromáról a Hír Tv-ből értesült, ezután "morális értelemben szolgálatba helyezte magát" és otthonában várta az utasításokat. A volt államtitkár azt mondta, az MTV-székház ostromát közvetlenül megelőző őszödi beszédről a rádióból értesült, és azt "sokkszerű, nem igazán progresszív helyzetértékelésnek" tartotta.

Az MTI tudósítása szerint a parlamenti bizottság egyes tagjai derültséggel és megrökönyödéssel fogadták, amikor a volt államtitkár azt mondta, hogy másnap reggel beszélt először a történtekről Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterrel, a tárca vezetése pedig nem egyeztetett az ostrom éjszakáján. A volt államtitkár "nehéz, bonyolult, szomorú eseményeknek" minősítette a történteket, és beszélt arról, hogy a 2006 őszi fővárosi demonstrációk nyomán előállítottakkal embertelenül, megalázóan bántak, emberiesség elleni cselekmények történtek, továbbá sérült a "fair eljárás" követelménye is.

Kondorosi azt mondta államtitkárként konkrét esetekben nem adhatott egyedi utasítást a rendőröknek. Arra a felvetésre, hogy későn rendelték el a riadót a BRFK-n, Kondorosi Ferenc azzal válaszolt, hogy sem ő, sem Petrétei József nem tudta volna jól megítélni ezt a kérdést, de jogköre sem volt arra, hogy erről döntsön. A volt államtitkár megjegyezte, hogy az azonosító nélküli intézkedést lehetővé tevő országos főkapitányi utasításról viszont indokolt lett volna egyeztetni a minisztériummal.

Kondorosi szerint a rendőrszakmai mulasztásokon, szerencsétlen rendőri hibákon és téves helyzetértékelésen túl a politikai felelősség is felvethető a 2006 október 23-án délután és este a fővárosban a demonstrálók és a rendőrök között lezajlott összecsapásokkal kapcsolatban. Arra a képviselői kérdésre, hogy a kormányfő követett-e el jogsértést, a korábbi államtitkár azt mondta: jogsértést azzal követett volna el a kormányfő, ha közvetlen utasítást ad, de azzal nem, hogy tájékozódott.