Hiányzik a kincstárnak 94,6 millió a kaotikus ingatlaneladás után

Jelentős kár érte a magyar államot a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásakor az Állami Számvevőszék szerint. Az épületet megvásárló cég hónapokkal azelőtt kifizette a dollárban meghatározott vételárat, hogy az adásvételi szerződést aláírták volna. A szerződés lebonyolításáig erősödött a dollár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő viszont nem tömte be a közel 100 millió forintos rést.

Tátrai Miklós

Több ponton is megállapítja Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatójának a felelősségét a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának ügyében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerdán nyilvánosságra hozott jelentése. Tátrait kedden őrizetbe vették egy másik üggyel - a sukorói kaszinóberuházást megelőző ingatlancserékkel - összefüggésben, csütörtökön pedig az előzetes letartóztatását is elrendelték.

A korábban magyar tulajdonban lévő moszkvai ingatlan eladásának zavaros körülményeire elsőként az ÁSZ hívta fel a figyelmet tavaly szeptemberben, tavaly november óta pedig a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálja az eladás körülményeit. Az ügyészség gyanúja szerint 2008 márciusában jogszabálysértő módon - pályáztatás nélkül - adták el 4 milliárd forintért az ingatlant, majd a jogszabályok által előírt kötelezettségeket pótolva, 2008 novemberében ugyanazzal a vevővel kötöttek egy új szerződést, pénzátulás azonban ekkor már nem történt. Az ügyészség szerint vagyoni hátrány érte az államot, ha a jogszabályokat betartják, jóval magasabb áron lehetett volna túladni az ingatlanon (az [origo] az ÁSZ tavalyi jelentése óta több cikkben próbálta feltárni a moszkvai ingatlan eladásának körülményeit, ezeket a cikkeinket itt találja).

A szerdán nyilvánosságban hozott jelentésében az ÁSZ azt összegezte, hogy az ügyészségi nyomozáson kívül milyen kormányzati lépések történtek az ügy feltárásának érdekében. A jelentés ismerteti azokat a vizsgálatokat, amelyeket az épületet használó Külügyminisztérium, illetve a tulajdonos MNV indított az ügy kirobbanása után. Az MNV-nél lefolytatott vizsgálatok szerint az MNV vezetése nem fordított kellő figyelmet arra, hogy az eladás utólag ellenőrizhető legyen és nem gondoskodott alapvető dokumentumok beszerzéséről, illetve megőrzéséről. Ezek pedig az MNV akkori vezetésének - többek között Tátrai Miklós korábbi vezérigazgatónak - a felelősségét is felvetik - idéz az ÁSZ az MNV-s vizsgálatokból.

Tátrainak volt információja a furcsaságokról az ÁSZ szerint

A vagyonkezelőnél folytatott vizsgálatok kifogásolják az ÁSZ szerint, hogy az eladáshoz készült értékbecslés a moszkvai ingatlannak mindössze 30 százalékát vette figyelembe. Az értékbecslés csak angol nyelven készült el, az ez alapján összeállított előterjesztés pedig nem mutatta be a moszkvai ingatlanpiaci viszonyokat - olvasható a jelentésben.

Az MNV-s vizsgálatok szerint Tátrai tudott arról, hogy 2008 márciusában az ingatlan vételára, a feltehetően szabálytalanul megkötött adásvételi szerződésre hivatkozva megérkezett az MNV-hez. A korábbi vezérigazgató 2008. május 21-én ismerte meg azt a tájékoztatót, amely arról szólt, hogy a kormányzati ingatlan értékesítéséből - vagyis a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásából - mennyi pénz folyt be - olvasható a jelentésben. Az ÁSZ szerint azonban Tátrai erről nem tájékoztatta az MNV vezetését. A vevőtől érkezett pénzt így ismeretlen összegként könyvelték el, és 2008 júniusában újrakezdték az épület eladásának lebonyolítását.

Az MNV egyik korábbi, neve elhallgatását kérő tisztségviselője erről korábban azt mondta az [origo]-nak, hogy a pénz megérkezése után érdeklődött olyan embereknél, akik az MNV jogelődjénél, a Kincstári Vagyonigazgatóságnál (KVI) dolgoztak. Ők beszéltek neki arról, hogy a 2008 márciusában befolyt több milliárd forint a moszkvai üzlet miatt érkezhetett. "Látszott, hogy van valami, amiről nem tudunk, de nem foglalkoztunk vele, úgy álltunk hozzá, hogy azzal nem foglalkozunk, amiről nincs papír" - fogalmazott. Egy másik, ugyancsak neve elhallgatását kérő MNV-s tisztségviselő pedig arról beszélt, hogy furcsaságok, téves utalások korábban is előfordultak a vagyonkezelőnél, így nem estek kétségbe a beazonosíthatatlan 4 milliárd forint miatt.

Hiányzik 94,6 millió

Az ÁSZ jelentésében idézett vizsgálatok szerint később több probléma is adódott abból, hogy a pénz 2008 márciusában megérkezett, a végleges adásvételi szerződést azonban csak 2008 novemberében kötötték meg. Az ingatlant megvásárló, luxemburgi bejegyzésű Diamond Air valószínűleg nem tudta eldönti, hogy kérje-e a korábban átutalt pénz beszámítását, vagy pedig visszakérje-e az összeget, amelyet aztán az új szerződésre hivatkozva újra átutalhat majd. Erre mutat, hogy a cég két egymással ellentétes levelet is küldött a magyar kormánynak: előbb az összeg letéti számlára helyezését kérte, majd a pénz beszámítását. Az ÁSZ szerint ugyanaznap kérte a cég a visszautalást Tátraitól, mint amelyik nap az értékesítési pályázatról szóló MNV-s előterjesztés elkészült.

A vételár elkönyvelése így elhúzódott, végül Oszkó Péter pénzügyminiszter tavaly szeptemberben felkérte az MNV-t, hogy fizesse be a pénzt a költségvetésbe, ami tavaly novemberben meg is történt. Az MNV azonban végül - az ÁSZ szerint - 94,6 millió forinttal kevesebbet fizetett be, mint amennyit kellett volna. Ennek oka az árfolyam-ingadozás volt: a 2008 márciusában átutalt 21,32 millió dolláros vételár a szerződés aláírásakor, 2008 novemberében már 94,6 millió forinttal többet ért. A különbözetet az MNV nem utalta át.

Nincsenek felelősök

Az ügyet ugyancsak vizsgáló külügyminisztériumi jelentésből azt emeli ki az ÁSZ, hogy a szabálytalanul megkötött 2008 márciusi szerződésről a külügy vezetői tudomást szereztek, így eljárást kezdeményezhettek volna az ügyben. Ezt erősíti annak az [origo] által ismertetett levélnek a létezése, amelyet a Külügyminisztérium két államtitkára írt. Fekszi Márta és Faller Jenő államtitkárok egy, az MNV-nek 2008 májusában írt levelükben azt állították, hogy a 2008 márciusi szerződésben szereplő vételár hátrányos volt a magyar állam számára, szerintük az ingatlan ennél többet ért. Az ÁSZ ezek alapján jelentésében értetlenkedését fejezi ki, hogy az ügyben miért nem történt felelősségre vonás. A szerdán közölt jelentésükben többek között ezzel a kérdéssel fordultak az MNV tulajdonosi jogait gyakorló nemzeti fejlesztési miniszterhez, Fellegi Tamáshoz.